Lindt Strawberry Cheesecake

Sok csokit kóstoltam már a svájci Lindttől, de ebből az új csokiszortimentből még egyet sem. A fiatalos külső ugyanilyen belsőt rejt. A csomagoláson lévő vagány mondatok (Lásd pl. „Nice to sweet you”), a hosszúkás táblaforma egyértelműen újgenerációs vonalat képviselnek. Ha kibontjuk a papírdobozt, belül egy élénk piros sztaniol védi a táblát, amelynek kockáin szintén kamaszos, szívecskés, szájat formáló és a fenti mondattal bíró lenyomatok találhatók.

A doboz belső felületén pedig ennek az új palettának az elemeit mutatják be, abszolút tudatosan, frappáns kifejezésekkel élve, pl. „csokirudacskák az útra, táblák csak nekem, pralinék, kis köszönetajándékok, szívecskék, az apró figyelmességek”.

Nagyon menő, de lássuk, hogy az epres sajttortás csoki íze is az-e!

Világosbarna, kissé matt felületű, nagyon olvadékony kockák jellemzik. Illata igazán epressajtkrémes. (Eper, azaz szamóca az ízesítés, csak, hogy hű legyek önmagamhoz).

A szájban kevésbé gyorsan olvad és egy kicsit ragadós is lesz a csokirész. A sajttorta és az eper azonnal érződik. Vannak benne még süteménydarabkák is, amik kellemesen roppanak szét a fogaim alatt és engem egyszerű kekszre emlékeztetnek.

A csokiból elég keveset lehet érezni, ellenben az édességből annál többet. Nem tömény, mert a csoki savait jól „beállították”, de mégis édes, nagyon. A „Take me. Taste me. Love me.” hangzatos szlogennek hosszú távon azt hiszem, hogy számomra csak az első két harmada tűnik igaznak. Vagyis egy-két kockát meg lehet enni belőle, anélkül, hogy eltelítene, de utána már inkább fordulnék egy étcsoki felé. A nagyon édesszájúak viszont bizonyára jobban is rájárnak egy ilyen táblára.

Minősége: jó (+)

Megvásárolható: Ráday úti Csokibolt

990 Ft/ 100 g

Lindt Noir A la Vanille

A teljesség kedvéért pontos megnevezése: Lindt Excellence Noir A la Vanille de Madagascar. Ez igen, már a nevében is sokat ígér a csoki! A csomagolása is ehhez mérten csinos, melegséget árasztó, a vaníliavirágnak köszönhetően pedig mértéktartóan szépséges.

Nem árul zsákbamacskát, hiszen már a dobozán is látszik, hogy mit rejt a belseje. Egy 50 %-ot étcsokoládét vanília aromával és természetes Bourbon madagaszkári vaníliával fűszerezve. Sőt, még kis vaníliaismertető is olvasható a doboz hátoldalán, csak, hogy teljesen autentikus legyen a csokoládé.

A vaníliát sok esetben aromákkal helyettesítik, hiszen az egyike a legdrágább fűszereknek, aminek oka a rendkívül munkaigényes termesztése (elég csak a kézzel történő virágporzásra gondolni) és a feldolgozása (hónapokon keresztül pátyolgatják, mire elérik a kívánt aromákat).

Az Orchideafélék családjába tartozó dél-amerikai eredetű növénynek (Vanilla planifolia) a termése az egyetlen a növénycsaládból, amelyik ehető.

Bármily meglepő a vaníliafajták és termőhelyek között -akárcsak a kakaófajtáknál- nagy különbségek lehetnek.A madagaszkári változatait általában az egekbe magasztalják, mert az ottani hüvelyekben csodálatos, intenzív, kellemesen krémes és édeskés aromák lakoznak. Csak, hogy néhány helyet említsek még, ahol termesztik, Tahiti (virágok, karamell, csokoládé illatai jellemzik), Indonézia  (füstre és fára emlékeztető), Mexikó (kissé füstös ízű), Uganda (földes, tejcsokis aromájú), stb. Ha valakit a vaníliafajták jobban érdekelnek, akkor itt még több infót találhat róluk. 

Ezzel a rövid összefoglalóval szerintem kellően felkeltettem a vanília és egyben a csoki iránt mindenki érdeklődését, aki eddig már eljutott a leírásban. Őszintén szólva magam is így álltam ehhez a csokihoz. Vártam, hogy elbűvöljön a vanília édes zamata.

A fényes, sima felületű tábla kifogástalan mintázattal, vékony formájával igazi Lindt „mintapéldány”. Kevésbé éles azonban a roppanása, vékonysága ellenére.

Illata igazán intenzív. A vanília szinte dől belőle, de egyszerre édes és valamelyest savas is. Érdekes összhatású. Ahogy ráharap az ember, akkor egy fura gumis íz villan be, de szerencsére ez tovaszáll, és utána már tetszetős a csoki íze. Savak, kakaós jegyek, méhviasz jutnak róla eszembe. Persze a vanília és egy mézes zamat is jól érezhető még benne. Gazdagság jellemzi. Nem annyira olvadékony, de nem is kemény.

Az elején, ha nem lenne az a furcsa íz, akkor kifejezetten ízlene, kár, hogy az a hatás elviszi az ember figyelmét, még, ha csak rövid időre, akkor is. Nem vett le a lábamról, de azért el kell ismerni, egész jó.

Minősége: (szinte nagyon) jó (+)

Megvásárolható: Ázsia Center

100 g/ ???

Lindt Excellence Strawberry Intense

Excellence a Lindt olvasatában annyit tesz: válogatott, kiváló ún. „aromakakaóbabok” felhasználásával, a csokoládémestereik nagy odafigyelésével készített csokoládék. A pörkölés, a feldolgozás minden fázisa azt a célt szolgálja, hogy a csokoládé keserű ne legyen, annál inkább bársonyos állagú. Természetesen mindehhez hozzátartozik az elegáns megjelenés és csomagolás.

A sorozat tagjai: mentás, fekete ribiszkés, kókuszos, karamellás, vörösáfonyás, maracujás, pörkölt mandulás, sima manduladarabkás, natur étcsokoládék, karamelles, sima tej-, illetve kókuszos fehércsokoládék és ki tudja még, milyen variációk készülnek... A sor olyan hosszú, hogy nem tudom, mikor fogok a kóstolásban a végére érni, de lassacskán haladok velük.

Legutóbb a wasabisat kóstoltam, az nagyon jó volt. Lássuk, hogy ez az epres (ez a mániám, valójában szamócás) csokoládé, hogyan muzsikál!

A csomagolás hordozza mindazt a szépséget, amit az „Excellence”-sorozattól várni lehet. A tábla kockái nagyok, Lindt felirattal ellátottak. A fóliát kibontva a kockák fénye szinte világít. Kézbe véve meglehetősen olvadékony. A hátoldala is sima, csak a kis strawberry-darabkák dudorodnak rajta, sokat ígérően.

Illata intenzíven szamócás, mögötte, ha van időnk kivárni, akkor jön egy kicsi a csoki illatából is, pörkölési jegyek formájában. Íze érdekesen alakul, először savas, aztán keserű, végül édes. A kakaótartalom 47 %, mégis kesernyés, túlzottan is. A savak inkább a lifolilizált gyümölcsből jönnek (sajnos én nem nagyon vagyok híve ennek a puritán és rendkívül hasznos módszernek). Az állaga elfogadható.

Mi marad meg a végén? A hossza megvan, de csak a savak és a gyümölcs marad vissza. Ez a csoki nem ad nekem (!) sajnos katarzist sem az elején, sem a közepén, sem a végén. Ellentétben a fent említettel.

Minősége: átlagos (+)

Megvásárolható: Ázsia Center

100 g/ 520 Ft

Lindt Excellence Wasabi Dark

A svájci Lindt & Sprüngli abszolút halad a korral. Folyamatosan bővítik palettájukat újabb és újabb ízekkel, csokikkal. 

Jelen esetben az igazán trendinek számító wasabis változattal állok szemben. Nemrég voltam síelni, ott a barátnőm egyik ebédjéhez kapott egy nagy adag reszelt tormát, mi irigykedve néztük, ő meg örült, hogy milyen sok sajtot kapott a virslijéhez. Jó nagy csipettel vett is a szájába, majd jött a döbbenet. „Upsz...öhh...ez bizony nem sajt, hanem torma!” Nem szeretem a tormát, de igyekszem minden ellenszenvemet -amiket korábban felépítettem magamban bizonyos ételekkel szemben- legyőzni. Ezért kértem én is belőle. Ízlett a torma, nekem?! Ez nagy szó, mert sosem bírtam megenni. Így frissen, kifejezetten jó volt és szó szerint frissítő, különösen az orrunkra nézve.

Miért is e kis történet? Ezzel próbáltam demonstrálni, hogy milyen prejudikáló érzések alakultak ki bennem, amikor egy másik barátnőmtől megkaptam ezt a wasabis, azaz japán tormás csokit. A wasabiról amúgyis köztudott, hogy a sima tormánál erősebb-markánsabb íze van. Sebaj, én nyitott vagyok az újdonságokra. 

Hallottam már korábban is az efféle „elvetemült” csokikról (Bilák Imrének van ilyen bonbonja, de még sosem kóstoltam, mert túlzottan szeretem az ő bonbonjait, ahhoz, hogy leromboljam az összképet róla egy sokkhatással, amit feltehetően az a bonbon okozhat).

Végre pedig kanyarodjunk rá erre a csokira! Szép, elegáns csomagolású, mint mindig. A zöld színhatással utalnak a wasabira, ez is tetszik. Belül a sztaniol is hasonló szépségű, Lindt feliratú. Kibontva egy selymes tapintású, kicsit tán tompa fényű, jól roppanó, enyhén morzsás csokoládé bukkan elő. A kockáin is természetesen jól látható a Lindt név lenyomata.

Illata tormás. A csoki csak nyomokban érződik rajta. A szájban jól olvad, az elején egy másodpercre érződik a csoki, egész finom, de aztán robban a wasabi. Na, ez az a pillanat, amikor megfogalmazom magamban, hogy „ilyen csokit én az életben nem veszek és eszek többet”. Aztán remegve várom, hogy mikor múlik már el a hatás. Az orromban, mikor indulnak el újra a vérerek és mikor érzek némi felüdülést. 

Aztán jön a meglepetés. Ahogy a torma illan, úgy nyílik a csoki és lesz egyre finomabb és finomabb. A 47 % kakaószárazanyag nem túl sok, de talán nem is kell több, mert még az hiányozna csak igazán, hogy a kesernyésség is megjelenjen benne. Akkor lenne igazán ütős ez a csoki. Kicsit lágyít a csoki karakterén a hozzáadott vajzsír is. Lecsengése tompa a wasabi után, de egész kellemes csokiíz marad a szájban, pici füsttel meghintve.

Nagyon érdekes ez a csoki, ha az első pillanatokon túljutunk, akkor utána kifejezetten jó lesz az élmény vele kapcsolatban.

Minősége: jó (+)

Megvásárolható: Ázsia Center

100 g/ 520 Ft

Lindt Creation Coconut Milk

A Lindt név az emberek többségénél a különleges minőség tudatával párosul, annak ellenére, hogy azért akárhogy is nézzük inkább tekintendő tömegtermelésű csokoládénak, mint kézműves terméknek. Ennek ellenére természetesen minden csokoládét a maga értékei alapján értékelünk és nem a szerint, hogy kézműves, vagy tömegtermelésű.

A csomagolás egyszerű, ízléses, szép, ezt nagyon tudja a cég. A csokoládékockákon a Lindt felirat és logó lenyomata látható. A felülete ragadós kissé és csak alig fényes. Törése tompa, de egy 30 %-os tejcsokoládétól nem várhatunk éles roppanást. A törésvonal felülete egyenetlen.

Illata édeskés, halványan kókuszos, ha behunyom a szemem, a kókuszos naptejet juttatja eszembe. A szájban nagyon olvadékony. A csokoládénak van egy kis „műanyagíze”, a kókuszreszelékes töltelék viszont finom (mondjuk engem a kókusszal könnyű levenni a lábamról, mert sajnos nagyon szeretem, még ha oly egészségtelen is). A cukor sok benne, ettől nagyon tömény, már egy-két kocka is telít. Feltapad a szájpadlásra. A csokinak van némi savas érzete is, de persze kesernyésséget nem érezni benne.

Lecsengése finom, közepesen hosszú. A „kevesebb több lenne”-elv itt is érvényesül. Ami jelen esetben annyit tesz, hogy kevesebb cukorral és több kakaóval, máris tovább élvezhető lenne ez a csokoládé.

Minősége: jó

Megvásárolható: Ázsia Center
150g/ 650 Ft

Lindt Excellence Crunchy Caramel

Nyitásként nézzünk körül a Lindt márka házatáján. Először is egy kérdés: miről híres Rodolphe Lindt, a cég alapítója? Segítek: egy találmány1879-ből…segítek még: konsírozás, azaz ‘conching’. A válasz illetve a találmánya konsírozógép és az azzal végzett folyamat. A konsírozás a kakaómassza hosszú órákon át tartó préselését és keverését jelenti, amelyet ez az úriember talált fel. (Hogy tudatosan vagy csak egy véletlen folytán, az egy másik történet.)

A csokoládé annak idején nehézkesen formázható, durva felületű és törékeny állagú volt, viszont ezzel az eljárással készítve, a három napig tartó folyamatos keverés mellett és kakaóvaj hozzáadásával, egy teljesen új, az eddigiektől eltérő csokoládé született, amit Lindt „lágyan olvadó csokoládénak” nevezett el.

Hát, lássuk milyen is ez! Miután kiszabadítottam a csokitáblát a csomagolásból, az első dolog, ami eszembe jutott, az a „teheneskaramellkocka” illat. Aki már túl van élete első 30-40 (?) évén, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. Arról a porhanyós tejkaramella hasábról, aminek a csomagolásán boci volt! És nem csak az illat emlékeztet fiatalkorom édességére, hanem az íze is, klasszikus retró tejkaramella ízvilág. Na, de kanyarodjunk kicsit vissza, a repcelecitint is tartalmazó, 30 %-os csokihoz. Felülete matt és a színe nagyon világosbarna, kicsit talán már túlságosan is, de legalább harmonizál a karamell színével. A felülete nem morzsalékos, törési felszíne szép, de nemhogy nem roppan, hanem szinte finoman el lehet tépni.

Amit Lindt úr szeretett volna elérni, az már a felbontás után teljesült, gyorsan olvadó csokoládé született, és hogy nem csak gyorsan, hanem lágyan is olvad a számban az is kiderült hamar. Ezzel nincs is baj, de nekem túl sok a benne lévő karamelldarab. Mikor az ember el kezdi enni, még jól is esik a roppant ropogós karamelldarabkák elropogtatása, de a végén, a csoki gyors elolvadása után ott maradt a számban a sok kis apró kemény szemcse. Az ízük viszont kellemes, nem túlpirított, hanem pont jó, pikáns. A csokoládé önmagában nekem kicsit édes, szirupos. Az összbenyomásom vegyes, alapvetően egy jó minőségű csokoládét kóstoltam, de a részletek nem voltak harmóniában egymással.

Édesszájúaknak és karamellőrülteknek különösen ajánlott!

Minősége: jó

Megvásárolható: Ázsia Center

100g/ 420 Ft

A terméket jellemezte: Noémi

Lindt Passion Caramel & Fleur de Sel

A Lindt cég csokoládéit különböző kategóriákba soroltan mutatja be a fogyasztóinak, a svájci klasszikusoktól az Excellence-ig. A Passion Chocolat, amibe ez a tábla is tartozik a gourmet-kat igyekszik megcélozni. Két típus tartozik egyelőre ide, a fent említett caramelles-sós és a narancsos-pisztáciás.

A csomagolás kétségkívül szemet gyönyörködtető. Nagyon jól összeválogatott meleg színkombinációk (narancsos rézvörös-barna) teszik letisztulttá a külcsínt. A „betekintő” ablak pedig igazán vonzóvá teszi a csokoládét.

Kibontva sima felületű a tábla, kicsit matt a megjelenése, világos barna színű. Illata vaníliás, pedig elvileg nincs benne hozzáadott vanília. Emellett még kakaó és némi vegetalitás is felsejlik benne.

Ízében is vegetális kicsit, aztán jön a tejkaramella is. Látszólag kétféle karamellel bír, bár a leírásban ez nincs feltűntetve. Pedig ízben is átjön ez, mert az egyik inkább tejes, a másik meg kesernyés ízű. A lecsengés kicsit szirupos. A tengeri só íze folyamatosan jön elő, szépen finoman adagolja a szánkba a csokoládé. Időnként pedig az „instant” forró csokoládé íze érezhető benne. Savasság és a csokiból eredő kesernyésség nem tapasztalható.

Az összetevőket illetően a cukor áll az élen. 49 % kakaótartalom mellett kakaóvajat, fölözött tejet, soya és repcelecitint tartalmaz (ez utóbbit elég ritkán lehet látni csokoládékban) még az előbbieken túl.

Érdekes ötlet, én nem rajongok annyira a karamellért, de ez a recept egész jónak bizonyul.

Minősége: nagyon jó (ár-érték arányban mindenképp)

Megvásárolható: Ázsia Center
97 g/ 510 Ft

Lindt Kirsch tejcsokoládé

Két amerikai, hat európai telephely, hat forgalmazó cég négy kontinensen. Ez a Lindt & Sprüngli piaci „mérlege”. A Lindt ismertsége azonban nemcsak a svájci tőzsdén nagy, hanem a fogyasztók körében is. Sikerük 1845 óta töretlen.

Nehéz is választani a palettájukból. Szerencsére nem kellett azon törnöm a fejem, hogy melyik táblát vegyem meg, mert ezt a csokit is ajándékba kaptam.

Annyira nem rajongok a pálinkával és különböző italokkal töltött csokoládékért, de, ha jó, akkor persze a tetszésemet nem rejtem véka alá.

A csomagolás detto, mint a mandulás-cseris Heidi, csak fordított színkombinációban. Ajándéknak látványban tökéletes.

Kibontva világosbarna, matt külső látszik, ha a bubik, avagy kapszulák csalogató látványán túljutottunk.

A kézben azonnal elolvad a csokoládé. Törjünk, aztán gyorsan harapjunk rá, lehetőleg egy egész bubira, mert, ha megfelezzük, kifolyik a lényeg! Halkan törik, de szép törésvonalat hagy maga után. Illatban finoman kakaós, tejes, karamellesen édeskés. A cseresznye párlat (azaz a német nyelvterületen Kirschwasser) aromái, amivel töltött a csoki, ekkor még megbújnak a zárt belsőben.

Amint ráharapunk a „lényegre” érződik a roppanós kéreg (cukorral és egyéb alkotókkal bevont a buborék belső felülete), majd elárasztja szánkat az édeskés zamatú párlat. Kóstoljuk meg a párlatot csoki nélkül! Vagyis igyuk ki a „kehelyből”, érdemes! Íze abszolút cseris, csak nagyon édes, nem is az alkohol, hanem inkább ez érződik elsősorban, majd a végén, hogy kicsit utópárlatos (kozmás) ízű ez a Kirschwasser. Kár! Az összhang egyébként nem rossz a csoki és a párlat között, ha kevesebb cukor lenne a csokiban, akkor közelítene a megfelelőhöz.

Érdekes, hogy a közepesen hosszú utóízben először a cseri majd a végén a csokoládé vajas jellege dominál.

Minősége: jó

Megvásárolható: Cora
100 g/ 600 Ft

Lindt Excellence 99 %

A Lindtet mindenki ismeri. Valójában azonban a céget Lindt & Sprüngli-ként kellene megnevezni. Anno 1899-ben szállt be Rudolf Lindt a Sprüngli cégbe. Azóta a cég igazi nagyvállalattá nőtte ki magát, hiszen ma már a torinói Caffarel és a San Francisco-beli Ghiradelli is hozzá tartozik.

E csokinak a csomagolása is igazi profizmusra vall, de a 99 % ezt meg is követeli. Műanyag tálca, fóliaburkolás, ahogy azt kell. Ha még visszazárható is lenne a csomagolás, akkor aztán már nem is kívánhatnánk többet.


Na, ez a„dark chocolate”. Fekete színű, fényes, selymes felületű. Törése, mint a fakérgének lehántolása, avagy a palalemez roppanása, iskolapélda. Illata intenzív, gazdag. Friss széna, méz, virágok, csodás! Sokat vártam az íztől is, de jött sajnos a csalódás. Rendkívül keserű (milyen legyen ekkora kakaótartalommal?), savanykás. A zamatok valahogy nincsenek a helyükön, gumis, füstös, gyógyszeres. Szemcsés kissé. A szájban ugyan olyan jól roppan, mint törve, de aztán a szájpadlásra ragad. Utóízben füstös kesernye dominál. Az illata lenyűgözött, de az íze nem annyira.

Minőség: átlagos

Megvásárolható: Metró
50 g/ 1000 Ft