La Naya Raspberry & Pineapple

A La Naya névválasztás egy guatemalai falura utal. A litván készítők részben dél-amerikai, részben ázsiai, illetve afrikai kakaóbabokból hozzák létre, nemcsak bean-to-bar, hanem egyenesen „bean-to-emotion” tábláikat. Talán kicsit „marketingszagúnak” hat ez a megfogalmazás, amivel ki szeretnének tűnni a nagy átlagból, de tény, hogy csokijaik igazolják a hangzatos jelző létjogosultságát.

Ízesített és termőhely szelektált tábláik csomagolása egységes stílust tükröz, általában egy szép ceruzarajzzal és színes szalagcsíkkal jól egyértelműsítik a termékeiket. Nekem mégsem ez, hanem a tábla formája az, ami a leginkább megnyerő. A hegycsúcsokkal tagolt, a saját névvel és egy gyönyörű kakaóvirággal fémjelzett csokoládé rendkívül látványos. Rám nagyon pozitívan hatott a megjelenés.

A 65%-os kakaótartalmú, organikus gazdaságból származó alapanyagú, málnás, ananászos tábla pedig ráadásul még kiefjezetten szép színű, kissé vöröses, középmély barna. Nagyon jól roppan, szép törésvonallal. Ráharapva ugyanezt az élményt kapjuk vissza. A textúra selymes, egészen jól olvadó, ám kissé szemcsés érzetű, ami ugyanakkor nem is a csokinak, mint inkább a liofilizált gyümölcsöknek köszönhető.

Illatában méz és a málna dominál, ami kiegészül egy sugallatnyi fás hangulattal is. Ízben először a kakaó pörkölési jegyeit érezni, aztán hirtelen beköszön a gyümölcsök savassága, ami szerencsére nem túlzó. Az ananász ugyan nagyobb arányban szerepel az összetevők között, annak ízét mégis gyorsan felülírja a málna, hogy aztán el is kísérje a falatot a legvégéig a szánkban. Finom ízű a málna (ez  nálam elég kritikus pont, mert nem rajongok a túlzottan kidomborodó málnásságért) és nem uralkodó.

Összességében egy jó sav-cukor arányú, kiegyensúlyozott csokoládé, kicsit talán a kakaóbab stílusjegyeiből többet is mutathatott volna, különösen a lecsengése.

Minősége: nagyon jó (+)

Megvásárolható: Cadeau Csokizó
80 g/1300 Ft

A borcsoki, avagy becses kincseink estje

A múlt héten végre sikerült összehoznunk a Tóth Ferenc Borászattal, a Fabric Manufaktúrával és a CsokiLaBorral már rég óta tervezett közös estünket, melyet terveink szerint mostantól minden évben februárban szeretnénk majd megismételni. Tóth Katalin, Szeleczky-Takács Viktória és szerény személyem társaságában kóstoltuk végig az alábbi borcsokikat.

A szép sorjában érkező vendégeinket a 2017-es év első fecskéjével, a friss, ropogós, üdítően szamócás Kékfrankos roséval fogadtuk. Ez a bor az országos Újbor Versenyen arany éremmel debütált.

Ezután két gyöngyöző bor került a poharakba, a 2016-os évjáratból. A Gyöngyöző fehér bor Leányka, Királyleányka és Ottonel muskotály kajszit, őszibarackot idéző jegyeivel, kis maradék cukrával és élénk savaival tökéletes párost alkotott a Fabric Manufaktúra citromfahéjas fehér csokiba bújtatott pekándiós drazséjával. A páros nyomán szánkba berobbanó citrusbomba mindenkinél betalált. Nagy kedvenc volt!

A Gyöngyöző vörös valójában egy Kadarka siller, melynek élénksége talán már nem a régi, de még mindig finoman gyümölcsös zamatú.

Az ugyanebben az évjáratban született, tartalmas ananászos, mentás Csillag Superiort a Viento névre keresztelt mandulaolajjal és karamellizált kakaóbabbal készült elbűvölő tejcsokoládéval kóstoltuk együtt. Ezzel a csokival végképp elnyertük vendégeink kegyét. Ebben persze a bornak is igen nagy szerepe volt, mert általa a mandulaolaj amarettos íze még inkább felerősödött.

Nagy izgalommal vártuk, hogyan „teljesít” majd legújabb borcsokoládé párosunk, amelyeket tudatosan álmodtunk meg egymásnak és nem csak erre az estre társítottuk össze. A 2014-es Leányka Superior és a Mangóeceten karamellizált pekándió 44 %-os madagaszkári tejcsokoládéba rejtve kiváló párost alkot, s erről a pozitív visszajelzések is megerősítettek bennünket. A bor mézes, fahordós édes fűszeressége, virágossága, finom savai táncot járnak a drazsé karamelles, pekándiós, mangós, fahéjvirágos ízeivel.

A fehér borok után vörösbor párjainkkal ismerkedtek a kóstolók. A még rendkívül fiatal 2016-os Pinot noir igazi gyümölcsözön, friss szamóca, málna elegyedik benne a fahordó finoman dohányos jegyeivel, hogy aztán a korty végén hecsedli és szamócalekvár formájában egyesüljenek a füstölt sós, karamellizált mandulás mexikói étcsokoládé karakteres zamataival. A rögtönzött randi egészen jól sikerült.

Az első közös borcsoki párosunk, a 2013-as Bikavér Superior és a 75 %-os kubai étcsokoládé tonkával és málnás balzsamecettel hozta az általunk nagyon kedvelt formáját. A gyümölcsök, hordójegyek és a fűszerek játéka továbbra is jól érezhető bennük.

A Tóth Ferenc Pincészet nagy klasszikusának, a Várvédő Cuvée-nek ezúttal a 2013-as évjáratát vettük górcső alá. Ízgazdagsága a Fabric Manufaktúra legújabb „költeményével”, az Academy of Chocolate londoni versenyén éppen zsűrizés alatt álló Darkmilk, igen magas kakaótartalmú tejcsokoládéval készült kakaóbab-drazséval igazán jól harmonizált. Aszalt szilva és bogyós gyümölcsök domborodtak ki a párosból, amik részben a bornak, részben a málnával és tonkával boldogított drazsénak köszönhetően bontakoztak ki.

Mindezek után zárszóként már csak a búcsú maradt...illetve még azért egy aprócska meglepivel is készültünk. Zárásképpen „elpuffogtattunk” egy igazi nagyágyú csokoládét is, az AoC versenyén már bizonyított, aranyéremmel díjazott 80 %-os ecuadori csokit mutattuk be. Ennek különlegessége, hogy a markáns ízjegyekkel, földdel, fával, fűszerekkel jellemezhető csokoládét édes-savanykás kandírozott kumquattal és gyümölcsös karakterű ruandai kávébabbal tette még teljesebbé leleményes csokimesterünk. Méltó befejezése volt ez az együtt töltött kellemes hangulatú kóstolónak. Szerettük, s szerették vendégeink is!