2014. augusztus 20., szerda

Ombar Strawberry & Cream

Ígéretemhez híven már jön is a következő Ombar csokoládé. Nem vagyok egy eper (vagyis helyesen szamóca)-rajongó. Sem fagyiban, sem sütiben, sem pedig csokoládéban nem szeretem. Ennek ellenére ez a táblácska meglepett, mert kifejezetten ízlett. Valószínűleg azért, mert kókuszkrémmel is kiegészítették az eper keltette ízeket. Ha már az összetevőknél vagyunk, akkor erről a csokiról is meg kell jegyezni, hogy azon ritka (talán nincs is más ilyen csoki, itthon legalábbis biztosan nem kapható) csokoládék egyike, amelyekben élőflóra is van. Nevezetesen ez a Bacillus coagulans-törzs. Természetesen az eddigieknek megfelelően ez is laktózmentes csokoládé és nincs benne glutén sem. A kakaószárazanyag-tartalma pedig 58 %. A kakaó organikus eredetű, feldolgozása kíméletes technológiával történt.

Na, ennyit a sok infóról és most lássuk, hogy mitől is olyan jó ez a csoki!

A csomagolás jelen esetben is stílusosan egyszerű. A szamócát a papír színvilága és a minden táblát díszítő virágmotívum jelen formája jól szimbolizálja. A csoki színe szép vörösesbarna. Illata nem meglepően epres és kókuszos, pici édesfűszeres felhanggal. A kézben olvadékony, akárcsak harapás után is.

A kókusz villan be elsőre ízéből, de aztán az eper finom édes-savas jellege is megjelenik. A csokoládé finoman kakaós, enyhén kesernyés. Krémes állagú, a kakaószemcsék nem érződnek külön-külön, jól egyben van az egész.

Finom ez a csokoládé, nem túl édes, de azért az. Nem túl savas, de mégis az. Nem túl kesernyés, de érződik, hogy 58 %-os. Nem túl hosszú a lecsengése, de a kakaó jó íze marad meg a legtovább. Így talán az utóízben jut érvényre a leginkább a csokoládéalap.

Minősége: nagyon jó (+)

Megvásárolható: Rieni Biobolt
740 Ft/ 35 g

2014. augusztus 17., vasárnap

Lovechock Goji Orange

Ez a nyár a „nyers” csokikról szól. Persze ez csak a véletlen műve. Ehhez a csokoládéhoz is úgy jutottam hozzá, hogy egy kedves ismerősöm Hamburgban járt (az általam egyébként nagyon kedvelt városban), s ajándékként adta nekem. Tehát nem tudatos, de mindenképp érdekes, hogy mostanság ilyen sok nyers csokival „találkozom”. Ez a kategória itthon még kevésbé elterjedt, de azért már páran kacérkodnak vele. Többször is elhangzott már az oldalon, hogy mit is jelent a csoki ilyen formájú „nyersessége”, de azért nem árt újra, meg újra tudatosítani magunkban, hogy milyen jó is az, ha úgy készülnek a csokoládék, hogy a bennük lévő kakaó hasznos összetevőit igyekeznek a készítők a lehető legjobban megőrizni.
Az amszterdami Lovechock cég neve és egyben egész marketing koncepciója (lásd: „Happiness inside”) arra épül, hogy szeretnék, ha a csokoládé valóban a boldogság forrása lenne fogyasztóik számára. Ezért hangsúlyozzák, hogy csokijaik pörköletlen kakaóbabok felhasználásával, alacsony feldolgozási hőmérsékleteken készülnek, ami által átmentik az örömforrásként szolgáló vegyületeket (pl. a triptofánt, az anandamidot vagy épp a feniletilamint) a csokoládékba.

Emellett fontos kiemelni azt is, hogy maga az alapanyag ecuadori Arriba ’Nacional’ kakaó, mégpedig organikus ültetvényekből. Termékeik laktóz-, glutén- és szójamentesek. Kókuszvirágcukorral (amely egy alacsony glikémiás indexű édesítő) készülnek és a természetesség jegyében a csomagolásuk is komposztálható anyagokból áll.

A hosszúkás formavilága is elüt kicsit az átlagtól, de, ami mindenképp ritkaság, az a csomagolás belsejében lévő kis szerencsekártya (amolyan szerencsesütis jelleggel elrejtett papírlap), amely jelen esetben arról szól, hogy „Én az erő és az életerő szelleme vagyok”. A fordítás talán kevésbé adja vissza, azt, amit ez a lapka sugároz, de arra mindenképp motívál, hogy az ember a következő csokit is megkóstolja már pusztán kíváncsiságból is, hogy vajon ugyanez lesz-e a rejtett üzenet abban is, vagy sem.

Ez a csoki a gojibogyó (ázsiai eredetű ún. superfood gyümölcs, ami tele van C-vitaminnal és ásványi anyagokkal) aszalt gyümölcsének és a narancsnak kombinációjával ízesített változat a Lovechock termékeknek.

Színe középmély barna, enyhe fedettséggel. A csokifelületén átvilágítanak kis darabkák, amikről először azt gondoltam, hogy narancsok, de aztán kiderült, hogy hajdinagolyócskák. Vagyis a csokialap nem csak a két fent említett összetevővel gazdagított, hanem még ezt és további alkotókat is tartalmaz, így lucuma port (a dél-amerikai gyümölcsből nyert egészségesnek tartott édesítőszer a peruiak körében igen kedvelt lucuma fagyi alapanyaga), fahéjat, narancsolajat és virágot, illetve tengeri sót.

Ezek alapján nemcsoda, ha illatába a narancs mellett még némi fűszeres jelleg is be-bevillan. Nem könnyű szétrágni, elég nehezen törik, az összetevői pedig harsányan ropognak a fogaim préselő hatása nyomán. Elsőként a narancsolaj fanyarkás íze jelenik meg benne. Aztán egy szintén savanykás, de már édesebb gyümölcsíz (ez lenne a goji) is feltűnik egy pillanatra-talán egy kis lekváros jelleg formájában. Utána jön a só és a hajdina kevésbé intenzív ízének keveréke. A végén pedig a fahéj az, ami hosszan megmarad. A csokoládé virágos, trópusi gyümölcsös jellege (lévén, hogy a Nacional erre peredsztinálná) kevésbé érvényesül, ami nem is csoda a sok más összetevő miatt.

Nem egy átlagos csoki, az biztos. Az viszont, hogy 81 %-os a kakaótartalma, sem színéből sem ízéből nem jön át. Egy erős „70-esnek” mondanám vakon. Kesernyéssége nem bántó, nem húzós. Vélhetően az összetevők jóarányú összeválogatása adja ezt a kellemes hatást. Ha kicsit kevésbé kemény lenne, könnyebben belopná magát a szívembe, de azért kétség nem fér hozzá, hogy jó csokoládé.

Minősége: nagyon jó

Megvásárolható: Hamburg
3 Euro / 40 g

2014. augusztus 14., csütörtök

Ombar Lemon & Green tee

Pár hete kóstoltuk csak az angol Ombar cég kókuszos csokiját, és máris itt a következő a palettáról. Előbbi magasra tette a mércét, mert nagyon finom volt. Reméljük, nem fogunk csalódni ebben a csokiban sem!

A csomagolása hasonló a kókuszoséhoz, csak a színvilágában különbözik, ami jelen esetben az ízesítőkhöz harmonizáltan zöld, akár a matcha tea és sárga, akár a citrom. Igen, ezt a „nyers” csokit ezzel az érdekes kombinációval „fűszerezték”. A színek összhatása megnyugtató, ha sokáig nézzük. De jó is, ha valami ilyen letisztult, de mégis tartalmas megjelenésű!

Kibontva egy kissé matt, amolyan fémesszürkés színt mutat. Ahogy kézbevesszük az első letört sort (kis Ombar felirattal fémjelzett sorok alkotják a táblát), rögtön érezni lehet az olvadékonyságát.

Illata olyan mintha citromfű keveredne a zöldtea selymes aromáival. Olvadékonysága szájban már kevésbé jellemző. Ízében különös játékosság érezhető. Felváltva jelenik meg benne a citrom és a matcha tea zamata újra és újra váltakozva, ami nagyon izgalmassá teszi. Határozott, jól felismerhető ízek alkotják a 60 %-os csoki gerincét. Az Ombar saját szárítású citromának savassága kicsit erőteljesebb, mint a csokiban lévő ún. „kókuszvirágcukor” (a kókusz nektárjából nyert cukor) édessége, de ez még éppen nem zavaró.

A lecsengése közepesen hosszú, a vége előtt azonban van egy kis űr, amikor mintha eltűnne, de aztán mégis újra visszatérnek az ízei. Egy halvány kinines kesernyésség lengi be a csokit, de ez igazán az utóízben jut csak érvényre. Hol van a csokoládé? Időnként felsejlik a jó kakaós íze, de nem intenzíven, háttérben marad csupán.

Jó csokoládé ez is, de egy picivel több finomság, vagy elegancia még inkább közelebb hozta volna a szívünkhöz.

Laktóz-, gluténmentes csokoládékat nehéz találni a boltokban, pláne ilyen minőségben, ezért mindenképpen csak ajánlani tudjuk.

Minősége:  jó (+)

Megvásárolható: Rieni Biobolt
740 Ft/ 35 g

2014. augusztus 6., szerda

Loverdiana Lampone

Loverdiana az első olyan olasz cég, amely nyers, vegán és egyben biocsokoládét készít és forgalmaz. 2013-ban Rómában indult el a vállalkozás, azzal a céllal, hogy nemcsak kiváló minőségű, hanem egyben egészséges csokoládékat készít. Ezt azzal érik el, hogy a kakaóbabokat alacsony hőmérsékleten fermentálják (40 fok alatt), nem pörkölik és nem is konsírozzák a belőlük nyert kakaómasszát, megőrizve ezzel a csokoládé fontos vegyületeit.

A csomagolás is természtesen újrahasznosított papírból készül, biológialag lebomló növényi eredetű festékkel írt betűkkel feliratozva. (Apropó feliratok, arányuk szerintem túlontúl nagy már a csomagolás első oldalán is, a lényeg elveszni látszik rajta.)

A sok felirat között szerepel az is, hogy organikus, vegán, 62 %-os kakaótartalmú, nemes Criollo kakaóbabokkal készült és 12 %-nyi málnával ízesített ez a tábla.
Felülete szemcsés (egy nyers csokinak megfelelően), középmélybarna színű. Illata kifejezetten finom. A csokoládé kakaós jellege diszkréten keveredik a liofilizált málna intenzívebb aromájával.

A szájban is morzsás állományú. Ízében a csokoládéalap kitűnősége csupán egy pillanatig érződik, aztán hirtelen átcsap a málna irgalmatlan (nincs jobb szó erre) savasságába. Picit talán fás is az összhatás, de ez a kisebbik gond, inkább a savak zavaróak igazán.

Lecsengésben is a málna marad meg hosszan, s nem a jó minőségű csokoládé zamata. Kár érte, pedig a csoki önmagában finom lenne.

Minősége:  jó

Megvásárolható: Olaszország
???/ 50 g

2014. augusztus 4., hétfő

CsoKiss Hagymás étcsokoládé

Manapság, amikor lépten-nyomon jönnek létre a csokoládéműhelyek, már nem elég jó csokit készíteni, hanem valami új kell, valami egyedi. Legyen más a csomagolás, a design, vagy a csokoládé íze, de mindenképp valami kiemelkedőt kell alkotni, mint, ami az eddig megszokott volt, mert különben nehéz érvényesülni a hazai pici, ámde lassan annál telítettebb piacon.

Valószínűleg így jött az ötlet a CsoKiss Csokoládémanufaktúra esetében is, hogy olyan összetevőhöz nyúljanak, ami talán nem épp a legegyértelműbb választás, amikor arról van szó, hogy mivel dobjuk fel a csokinkat.

Bevallom, már megfordult nekem is a fejemben a hagyma és csoki gondolata, sőt, másoktól is hallottam róla, de azt is, ahogy elhessegetik az ilyetén jellegű gondolataikat. A CsoKiss ugyanakkor vette a bátorságot és nemcsak gondolatban játszadozott el az ötlettel, hanem meg is valósította azt, hogy a hagymát csokoládéköntösbe bújtatta. Merész-nagyon is, de éppen ezért kíváncsian vártam, hogy mi sült ki belőle. Persze, nem is én lennék, ha nem ragadtam volna meg egyből az alkalmat, hogy ismerőseimet kicsit teszteljem e csokival. A kérdés egyszerű volt: „Szerinted, mi van ebben?” Senki nem találta el. A karamelltől a mogyoróig különböző ötletek merültek fel, de a hagymára nem asszociáltak, csak amikor elárultam, akkor érezték meg és ugrott be az „aha-tényleg”-érzés a kis kóstolói körömben. Hogyan is lehetséges ez?

A csoki csomagolása, külső jegyei még nem árulnak el semmit a tartalomról. Megszokott forma és küllem. Az látszik, hogy valamivel meg van szórva, de nem egyértelmű, hogy mi is az a táblán.

Illatában vegetalitás (egyenesen vegetás illat) érződik leginkább, de ez még mindig nem árulkodik a csalafinta összetevőről.

Ízében ugyanez jön át, kiegészülve a karamelles és valóban picit talán mogyorós, de mindenképp pörkölt magvas jelleggel. Ez vélhetően a felhasznált pirított hagyma sajátsága és nem a csokoládéból eredeztethető.

A lecsengés a legárulkodóbb, mert abból viszont már jön (az általam nagyon nem kedvelt finish a hagymafélék után) a tipikus kissé kellemetlen hagymás utóíz és a nyomában sokáig megmaradó hasonló lehelet.

A csokoládé mindenesetre nagyon jól passzol a pirított hagymához. Igazán jó választás volt ez a 60 %-os csokialap. Nem mondom, hogy felveszi a versenyt a hagymával, de legfőbb erényeként az megállapítható, hogy kerekké teszi az ízeket és mintegy alátámasztja-lefinomítja a hagyma határozottan vegetális ízét. Pont annyi kesernyével és cukorral bír, ami jó összbenyomást kelt az első pár falat után. Ráadásul a csoki állaga is jó.

Ezzel a kombóval csak egyetlen baj van, hogy, ha valaki felbontja a dobozt, akkor el is kell fogyasztania azonnal, mert, ha két-három napot vár, mielőtt ismét megkóstolja, akkor jön az igazi feketeleves (sajnos). Ekkora már a hagyma megszívja magát nedvességgel, megereszkedik, elveszíti a korábban jó ropogós állagát-karamellizált ízét. Nincs az a csoki, ami ilyenkor überelni tudná azt az intenzív hagymaízt, ami már korántsem olyan sejtelmes, mint a frissen felbontott táblánál. A minőségi besorolást is ennek függvényében állapítottam meg. Ha nem kóstoltam volna újra, akkor az ötlet és az ízkombináció alapján a „nagyon jó”-ba került volna, de azért így is jónak mondható ez a csoki. Bátor felfedezők számára kötelező olvasmány-illetve „kóstolmány”.

Minősége:  jó (+)

Megvásárolható: jócsoki.hu (Ráday utcai Csokibolt)
890 Ft/ 30 g

2014. augusztus 1., péntek

Rózsavölgyi Tejcsokoládé mandarinolajjal és pörkölt vaníliával

Egy grafikus és egy gépészmérnök keze munkáját dicséri minden egyes Rózsavölgyi Csokoládé. Csiszár Katalin és párja együtt vezeti az eredetileg kétszemélyes, de mára kibővült vállalkozást. Az itthoni kínálatból kézműves csokoládéik, bonbonjaik kiemelkednek, csak kevesen érnek a nyomukba. Ezt persze nemcsak a nemzetközi elismeréseik bizonyítják, hanem maguk a termékeik is. Íme egy jó példa erre!

A papírcsomagolást ékesítő motívumok elsőre talán kevésbé kivehetőnek tűnnek, de amint megnézzük közelebbről, feltűnik rajta a kakaófák és a köztük repkedő madarak, sőt még egy dél-amerikai őslakos alakja is. A dobozkát átkötő narancsszínű szalagon a műhely védjegyéül szolgáló kalap és persze a logó is látható a feliratok mellett. A mandarinolaj egyből felkeltette az érdeklődésemet, ahogy megláttam a leírását. A másik „adalékanyag”, a pörkölt vanília pedig csak továbbfokozta a kíváncsiságom.

Kibontva a csomagolást, szemet gyönyörködtető látvány tárult elém. Az egy dolog, hogy a műhely tábláinak formavilága a tökéletes kidolgozást sugallja, ennek a színe is megnyerő. Vöröses árnyalata a barnát oly egyedivé varázsolja, amit ritkán lát az ember 40 %-os tejcsokoládék esetében.

Az állaga olvadékony, kézben talán még nem is annyira, de szájban mindenképp. Illata nem tobzódik, inkább csak fokozatosan szabadul fel. Először a mandarinolaj árad szét belőle, majd egy karácsonyi fűszeres-édeskés illatfelhő lengi körül a letört falatot. A végén pedig következik a finom tejesség.

Ahogy a szájban a csokoládé kocka igyekszik betölteni a teret, úgy áramlik szét a mandarinolaj kellemes, szinte simogató zamata a szájüregben. A vanília apró szemcsék formájában fel-felvillan, amint szétmorzsolódik a fogak alatt. Az egész összhatás a tejcsokoládé lágyságával kiegészülve kap egy enyhe karamelles felhangot, amitől még édeskésebb a benyomás.

Hosszan megmaradnak az ízek, talán a tejesség az, ami a legeslegvégéig elkíséri a szájban a falatot. Kiváló ízkombináció. Édesszájúak számára páratlan élményt adhat ez a csoki. Számomra kicsit tömény az olaj és az édes ízek keltette érzet, de ez persze nem jelenti azt, hogy gondot okozna a csoki elfogyasztása, inkább csak annyit, hogy egyszerre sokat nem tudok megenni belőle (na, nem mintha ez lenne a cél). Egy lehelletnyi savas íz (esetleg egy kis mandarinhéj révén) talán kicsit „könnyedebbé” tenné a csokit. Így is azonban egy igazi nagyágyú, amely ténylegesen kiemelkedik a tejcsokik sokszor lenginkább egyszerűen csak édesen émelygős és jellegtelen világából.
 
Minősége:  kiemelkedő

Megvásárolható: jócsoki.hu (Ráday utcai Csokibolt)
1500 Ft/ 70 g