A CsokiLaBorKlub januári kóstolója keretében a reduktív, vagyis a levegőtől elzárt és az oxidatív, tehát a minimális oxidációt megengedő borkészítési módokat vettük górcső alá . A két technológia ilyetén jellegű összehasonlításában segítségünkre volt a pécsi
Matias Pincészettől Csányi Norbert kereskedelmi képviselő, illetve
Rácz Miklós Tamás pincemester
.
A pincészet öt különböző borvidéken termel szőlőt (Pécsi, Villányi, Szekszárdi, Badacsonyi, Tokaji borvidékeken), igen széles fajtaválasztékkal. Így tehát volt miből meríteni. A végső sor összeállításában a vezérelv az volt, hogy mind reduktív, mind pedig fahordós érlelésű borok kerüljenek terítékre. Szemléltetve ezzel a két borstílus közti különbségeket.
E tekintetben annyit érdemes talán itt megjegyezni, hogy a fő különbségek megnyilvánulhatnak színben, viszkozitásban, illatban és ízben is. A reduktív borok általában zöldes sárgás árnyalatokkal és inkább halványabb színnel bírnak, az oxidatív borok aranyba hajlóak, mély színűek. Előbbiek gyors lefolyásúak a pohár falán, utóbbiak olajos teltséget mutatnak.
A reduktívak illata intenzív, de csak egy-két elemű, a fahordósak kevésbé kirobbanóak, de sokrétű aromakarakterisztikával jellemezhetőek. Ugyanez igaz az ízvilágra és a lecsengésre is. A teltség a fahordós borokat fémjelzi, míg a könnyedség, frissesség a reduktívakat. Ezekre a fő különbségekre próbáltunk rávilágítani az est folyamán.
Lássuk mindezt a „gyakorlatban” is a Matias Pincészet borain keresztül!
Rajnai rizling 2013 reduktív (Pécsi borvidék)
Zöldes szalmasárga, halvány színű, a pohár falán könnyedén, gyorsan mozgó bor kerül általa a poharunkba. Illata intenzív, főként citrusos jegyekkel. A korty élénk, de kellemes savakkal bír. A citrusos jelleg végigvonul a zamatban és a lecsengésben is. Az utóíz azonban kiegészül egy csipetnyi ásvánnyal is. Igazi fiatalos életérzést nyújt ez a bor.
Olasz rizling 2008 oxidatív (Pécsi borvidék)
Ahogy azt fent említettük a fahordós érlelésből fakadóan középmély arany színe, olajos lefolyása árulkodik a technológiáról. A kisfahordóban érlelt bor illata gazdag, vaníliás a hordótól, érett szőlőjellegű a gyümölcstől és a palackban töltött évek is éreztetik hatásukat benne palackbuké formájában. Az ízben egy kis kései jellegű birsesség jelenik meg, majd mandula párosul a fahordó füstösségével. Savai már lekerekedtek. Telt. Lecsengésében talán a fahordó dominál inkább és kicsit szárító a vége. Nagy öreg, ami még mindig jól tartja magát.
Zöld veltelíni 2013 reduktív (Pécsi borvidék)
Zöldes árnyalatokkal tarkított színe halványan sejlik fel a pohárban. Illatában az élesztő utolsó lehelete még visszaköszön. Zöld alma, finom kis vegetalitás és jó savak jellemzik. Meglepően hosszú a vége. Filigrán kis borocska, mely csikófogait nem hullatta még el.
Zöld veltelíni 2008 oxidatív (Pécsi borvidék)
A fahordósak közül talán ezen érződik leginkább az idő vasfoga. Középmély arany színe még szépen pompázik a pohárban. Illatában azonban az oxidáció már megkezdte kevésbé áldásos tevékenységét. Nem veszélyes mértékű ez, de azért megemlítendő. Zöld diós sherry-jellege utal leginkább erre. Savai ma is jól kivehetőek (ezért tartja magát a bor). A fentieken túl zöld alma, menta is elő-előbukkan belőle, alátámasztva a fahordó kicsit füstös zamataival. A közepén van egy kis sütis édesség, ami nagyon kellemes. Nem érdemes azonban a gazdagsága ellenére sem takargatni, most kell meginni az utolsó palackokkal!
Hárslevelű 2013 reduktív (Pécsi borvidék)
A tartályból a kedvünkért kipattant borocska zöldes igazán. Illata zárkózott, visszafogott. Élesztő és virágok kelnek egyelőre versenyre benne. Ízében talán kicsit jobban kifejező a fajta karaktere. Méz mandula, savanyú cukorka váltják egymást. Jó lesz ez, csak még hagyni kell, hogy kibontakozzon!
Hárslevelű oxidatív 2008 (Pécsi borvidék)
Mély arany szín, olajos, lomhán folyó cseppek a pohár falán -jól indul. Bizony a folytatás is hasonlóan kedvező. Első pillanatban még a füst hatja át illatát, de ahogy párszor megperdül a bor a pohárban, máris kinyílik. Aszalt kajszi, hársméz, virágok tömény illata lengi körbe a pohár karimáját. Aztán a kortyok továbbrepítik képzeletünket. Vastag, olajos, szinte tapintható, ahogy telíti az ember száját. Ananász és más egyéb trópusi gyümölcsök jutnak róla eszünkbe. Tartalmas bor ünnepi pillanatokhoz.
Hárslevelű Jégbor 2011 (Pécsi borvidék)
Ez a bortípus nem minden évben adatik meg. Ha nagy nehezen össze is jön, félő, hogy a cukor viszi a prímet a borban. Sokszor érezzük egy jégbor kapcsán hogy talán jobb lett volna a késői szüret mellett dönteni. Ebben az esetben azonban más a helyzet. A csillogó arany színnel és kifejezetten komótos tempójával nyit a pohárban. Ez a sűrűség persze nem meglepő, hiszen 230 grammnyi cukor gazdagítja minden egyes literét. Illata szintén kristálytiszta, akárcsak látványa. Remek aromáival leveszi az embert a lábáról. Méz, vanília, kandírozott citrusok, körte teszik teljessé az élményt. Zamatban az édesség kissé meghatározó, de szerencsére nem túláradó. A trópusi gyümölcsök (talán leginkább datolya), az aszalt kajszi ízei, a finom kis savak és a megfoghatatlan selymessége együttesen érik el, hogy a cukor csupán egy eszköz legyen a bor tárházából és ne a legfőbb fegyvere. A két technológia között elhelyezkedő kuriózum megéri az árát. Kötelező megkóstolni! Le a kalappal előtte!
Kadarka reduktív 2011 (Szekszárdi borvidék)
Silleres színű vörösbor. Illata közepesen intenzív, piros bogyósokat felvonultató. A szamóca, málna mellett intenzív fűszeresség (paprika) egyaránt jellemzi. Grácilis szerkezetű. Alkoholtartalma egyáltalán nem érződik. A savak vibráló játéka a fűszerek és gyümölcsök társaságában üdítő hatásúak. Könnyed bor a hétköznapokra.
Merlot oxidatív 2008 (Szekszárdi borvidék)
Az előbbihez képest ez a bor minden tekintetben más dimenzió. Mély rubinvörös színét narancsos szegély övezi. Illata fekete cseresznyés, avaros. Ízében felülmúlja aromáit. A cseresznyés, szarvasgombás zamatok mellett konyakmeggy, fűszeresség és csokoládés lecsengés jellemzi. Savai még mindig lendületesek, de azért érezhetően csillapodófélben vannak. Csersavai jóízűek, nem bántóak és bársonyosodnak. Alkoholja jól integrált. Téli estékre ajánlott!
Mindezek alapján bizton állíthatjuk, hogy azok számára is világossá vált a két stílus közti különbség, akik eddig nem voltak tisztában a reduktív és az oxidatív technológiák mibenlétéről. Köszönjük a minden tekintetben tartalmas kóstolót a Matias Pincészetnek!