2012. január 31., kedd

Pelle-Molnár Jázminos tejcsokoládé

A Jázminos tejcsokoládé csomagolása natúr, matt papír, nyugalmat sugárzó, természetes, földszínekkel (de most kibújik belőlem a marketinges, és csak zárójelben jegyzem meg, hogy én a fényes fotó helyett egy rajzot tettem volna a jázminról!).

A záró csomagolás celofánja könnyen nyitható, ami nem elhanyagolható, ha az ember gyorsan hozzá szeretne jutni az áhított csokoládéhoz! Ahogy kinyitom, már érzem is a csoki ellenállhatatlan illatát, mely intenzíven tejes és kissé kesernyés a zöldtea miatt, de ezek tökéletes összhangban vannak egymással. Idővel egyre intenzívebb, kinyílik és megjelenik a kellemes jázmin jellegzetes illatjegye is.

Megjelenése megfelel egy tisztességes tejcsokoládénak (33 %-os), bár találtam pár apró légbuborékot a felületén. A színe őzbarnába hajlik, felszíne közepesen fényes, sima, de kissé tapadós. Töréskor nem igazán roppan, de ezt egy tejcsokoládénak meg lehet bocsátani!

És végre az első kocka a számban… Textúra kiváló, nem tapad a nyelvre, nem túl kemény, nem túl puha, pont jó ütemben olvad!

Cukortartalma kicsit magas, nekem picit édes, viszont a cukorhoz képest a savtartalom kevés. Csersav-tartalma szintén alacsony, bár lecsengésében kesernyés ízt éreztem a nyelvem hátsó részén, ez valószínű, hogy a zöldtea jelenlétének köszönhető! Utóíze erőteljesen virágmézes, mintha egy csupor mézet majszolgattam volna.

Összességében ez egy kellemes, illatos, női csoki, fázós téli délutánok igazi kiegészítője lehet.

Minőség: nagyon jó

Megvásárolható: vinoWonka Csokoládé és Borbár
80 g/990 Ft

A csokit jellemezte: Noémi

2012. január 30., hétfő

Rózsaszín valóság

A Pincefalvak Borklub (alias CsokiLaBorKlub) „Rózsaszín valóság” elnevezésű programjának keretében rosé, siller borok, illetve a Kadarka fajta került terítékre. Többféle stílus képviseltette ezen az estén magát. Kóstoltunk igazi könnyed, ropogós rosékat, testes, inkább silleres rosékat és rosés sillert is.

A kóstolt borok értékelése a következők szerint alakult:

Szekszárdi borvidék Bősz Adrián Kadarka 2010
Közepesen intenzív, rubinvörös szín. Likőrös, bonbonmeggyes, de most kicsit fáradt, tompa illatok (korábban is kóstoltuk, akkor szebb képet mutatott). Ízben a gyümölcsök dominálnak, szép savak, de valahogy nem eléggé karakteres. Utóízben sem bontakozik ki. Gyorsan elillan emléke a szánkból. 72 pont

Pécsi borvidék Szabó Zoltán Kadarka 2009
A rubin színt már-már barnás árnyalatok váltják fel. Itt is érződik az egyébként a fajtára jellemző likőrösség. Könnyed, fűszeres ízek, enyhén csípős, élénk savak és csokoládés lecsengés jellemzi. 76 pont

Kunsági borvidék Font Pincészet Kékfrankos Rosé 2010
Közepesen mély hagymahéj szín, zárkózott illatok jellemzik. Illatban, ízben szamócás-grapefruitos jelleg érezhető. A gyümölcsön túl kevés fűszeresség is megjelenik. Mindehhez a szénsav és a savak együttesen éles, fémes íze is kapcsolódik. Utóízben először üres, majd fanyarság jelentkezik. 75 pont

Balaton-felvidéki borvidék Pálffy Pince Kékfrankos-Cabernet sauvignon Rosé 2010
Ezt a bort aztán sikerült alaposan kiveséznünk. Már a korty elején megállapítottuk, hogy ez nem egy technológiai, hanem sokkal inkább egy kézműves bor. Az előzőnél mélyebb, de még mindig a hagymahéj szín uralkodik a megjelenésen. Diszkrét illatában szamóca, keksz, porosság (termőhely?) jön át. Ízben savhangsúlyos, de azért van test is, fűszer, vegetalitás-dohány!, kevés gyümölcs-leginkább fekete ribiszke. Lecsengése pedig tanninos. 77 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Jásdi Pince Kékfrankos-Merlot Rosé 2010
Rózsaszín, erőteljesen fülledt illatú bor. Szellőztettük. Esélyt kapott. Nyílt, javult. „Tuttifruttisodott”. Ízben szénsav, alkohol, gyümölcsösség és rövidség jellemzi. 70 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Koczor Pince Allegro (Kékfrankos-Merlot) Rosé 2010
Rózsa-rosés szín. Illata szappanos, szamócás, pacsulis (jó értelemben). Íze a vegetalitáson túl piros bogyósokat, szamócát, málnát rejt. Közepes testű, finom savszerkezetű, tipikus fogyasztói bor. Ügyesen elkészített rosé. 80 pont

Badacsonyi borvidék Szászi Pince Pinot noir Rosé 2010
Rosénál kevésbé használt kifejezés, de mi most mégis élünk vele: rezes színű. Egyszerűen jellemezve: a bor is egyszerű. Illatban, ízben szerény összképet mutat. Papír illat, szamóca. Vegetalitás, meggy, málna jön az ízből, de csak, ha erősen koncentrálunk rá. Savai nem kerekek. Még a lecsengése az, ami a legkellemesebb a fűszerességével. 71 pont

Villányi borvidék Mayer Róbert Rosé 2010
Rózsaszín narancsos reflexekkel. Illata tompa, visszafogott, kicsit talán mosóporos is. Ízben gyümölcsök dominálnak. Sajnos lecsengésében viszont érződik egy kis savanyú káposzta. Egyébként az általános vélemény róla: „jó kis rosé, egyszerű, iható”. 74 pont

Szekszárdi borvidék Tringa Pincészet Kékfrankos Rosé 2010
Színe mint egy jó silleré. Gyönyörű rubinvörös. Illat komplex, de először át kell magunkat hámozni a 13,5-es alkohol gerjesztette ködfátyolon. Utána jönnek a (meglepő) traubis, kellemes konyakmeggyes illatok. Ízben még szebb: brandy, sherry, test, alkoholédesség és szivar érződik. Kár érte, hogy kilóg az egyensúlyból az alkohol, egyébként klassz lenne. Mindazonáltal az est legmagasabb pontját érdemlő bora. 85 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Figula Pincészet (Cabernet sauvignon) Rosé Válogatás 2009
Erősen hagymahéj színű. Illatban érdekesen karamelles, vaníliás, kicsit talán füstös is. Az alkoholja égető. Savai határozottak, utóíze kesernyés. Nem tipikus, talán kissé „túldimenzionált” rosé. 72 pont

Egri borvidék Tóth Ferenc Borászata Kadarka Siller 2007
Figyelem, most visszaugrottunk egy kicsit a múltba! Bronzos-narancssárga színű. Rendkívül komplex illatú: bodza-, hársvirág, méhviasz, likőrösség. Ízben is brandys, illetve meggyes. Még mindig savas (bár már kezdi elveszíteni a tartását), csersava is érződik, hosszan megmarad a szánkban. Többek véleménye, hogy az íz elmarad az illat nyújtotta élménytől. A valamikori teltség, töménység felsejlik benne időnként, de már nem a régi. Az évjárat és a bor kora teszi mindezt. Így is a harmadik legjobb bornak bizonyult. 78 pont

Mátrai borvidék Karner Gábor Szűcsi Kékfrankos Siller 2010
Tükrösen rubinvörös szín gránátos bemosódásokkal. Illata zavaróan animális. Pörgettük forgattuk, de csak nem akart kitisztulni a kép. Ízben fűszeresség, meglepő fásság, élénk savak érezhetők. Kár az illatért. 65 pont

A pontozás értékei az alábbi minőségi besorolásunkat tükrözik:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy láthatóan a rosék minőségét is befolyásolja az évjárat (még, ha sokak szerint a rosé íze inkább csak a borászati technológián múlik is). A túl sok csapadék, a hűvös idő az aromák gazdagságából vesz vissza, a túl meleg időjárás, mint a 2009-es pedig az eltarthatóságot rövidíti meg lényegesen. Na, persze nem várjuk, hogy évekig tartsa magát ez a könnyed, gyorsfogyasztásra szánt bortípus, de tudjuk azért van olyan eset, amikor egy rosé akár két évesen is tud élményt nyújtani. Megfelelően érett, ámde még jó savszerkezettel bíró szőlőalapanyag kell hozzá.

2012. január 29., vasárnap

FG Kézműves Csokoládé Mexikói

A 66 %-os csokoládé ízléses, natúr csomagolása Quetzalcoatl, azték istenség képével parancsol tekintélyt magának. A záró csomagolást kis küzdelem után kibontva igényes megjelenési forma tárul elém. A kakaóbabokkal díszített, hosszúkás tábla az előbbieknek megfelelő eleganciát sugall. Színe mély barna, alig fényes. Tapintása selymes. Kézben olvadékony, nem roppan, de szépen törik.

Illata folyton változik. Ahogy nyílik, egyre gazdagabb. Intenzív kakaóillattal mutatkozik be, majd pörkölt kávébab, vegetalitás, ásványos porosság, kis pipadohány, legvégül pedig a legszebb, a konyakos meggy bűvöl el. Íze is intenzíven kakaós, az előbbiek kiegészülnek méhviasszal, „téglássággal”, fás jegyekkel. Savassága határozott, de a cukor miatt nem élénk (kell is ennyi). A csersavat inkább csak utóízében érezni.

Összességében szó szerint mély benyomást tett rám ez a csoki. Robosztus, tömény ugyanakkor olvadékony. Feltapad a nyelvre, mint egy villányi vörös. Igazi férfias csokoládé. Egy-két kocka elég belőle, mert nemcsak telt, de telít is.

Minőség: nagyon jó

Megvásárolható: vinoWonka Csokoládé és Borbár
100 g/1350 Ft

2012. január 26., csütörtök

Szántó Tibor Madagascar

Szántó Tibor az egyik legtehetségesebb magyar csokoládé készítő, aki bonbonjait és csokoládéit teljes ízharmóniában készíti el. Figyelembe veszi a csokoládé származásából adódó karakterét és a hozzá legjobban illeszkedő „töltelék” ízjegyeit is. Így született meg ennek a csokoládénak is a gondolata, koncepciója.

Forastero kakaóból készült 67 % Narancsos, pisztáciás csokoládé. Fahéjbarna, területszelektált. A madagaszkári csokoládékra jellemző citrusos, pörkölt magvakra jellemző illatok, ízek ebben a táblában is visszaköszönnek.

A készítő által a csokira hintett brontei (szicíliai) pisztácia és kandírozott narancshéj tökéletes választás, hiszen jól kiemeli a csokoládé karakterét. Ha olyan részt kóstolunk belőle, amiben önállóan tudjuk értékelni a csokoládét, akkor kesernyésség egyáltalán nem, inkább egy kis (szintén a területre jellemző) kellemesen savanykás íz érezhető benne, a könnyed krémességen túl.

Ha a kakaó ízei egy kicsit jobban és hosszabban érvényesülnének a kiegészítők mellett, akkor lenne csak igazán tökéletes az élmény.

A termőhelyről itt további információk olvashatók.

Minőség: kiemelkedő!

Megvásárolható: Szántó Tibor Kézműves Csokoládéi
70 g/ 1500 Ft

Bellarom Edelbitter

Ennek a 74 %-os csokoládénak mély kakaós színe van, ahogy a csomagoláson is látszik. Sajnos a fényessége már korántsem olyan elegáns csillogású, mint a külső borításon. A kockák "úri" voltjának hangsúlyozásában azonban így is meghatározó a szépen kidolgozott címer. Tapintása jó, sima és egyenletes felületű, bár a csomagban sok forgács van. Roppanása határon mozog, még éppen jó.

Illata tipikus „sztandard” kakaót sejtető, még kicsit vegetális is. Szájban nem olvadékony. Íze olyan, mint egy fahéjas füstölgőé. Egyszerre füstös és fahéjas, nagyon. Kesernyésség alig, savanyúság közepesen, édesség nagyon érződik. Túlontúl is!

Szerencsére az összbenyomásba a végén azért még mézes és kekszes aromák is bele-belejátszanak, így kellemes érzettel zárul. Az eleganciától távol áll, de meglepően sok mindent tud felmutatni. Árérték arányban jó választás.

Minősége: jó

Megvásárolható: Lidl
100 g/ nem tudom

2012. január 23., hétfő

CsokiLaBorKlub

2011. júniusában megalakult a Pincefalvak Borklub. Alig telt el fél év és máris nevet változtattunk. Mostantól CsokiLaBorKlub néven vagyunk elérhetőek. A Borklub létrejöttének célja anno az volt (és maradt is), hogy együtt, kvázi „szórakozva” tanuljunk borokról, fajtákról, termőhelyekről, technológiákról, stb.

A borkóstolók havonta, más-más témában kerülnek megrendezésre. Egy-egy kóstoló során körülbelül 10 bort mustrálunk és a 100 pontos bírálat alapján értékeljük őket. Az eredményeket és a véleményeket összesítem és a Csokilabor.blogspot.com oldalon közzéteszem.

Az első alkalommal végigmentünk a fehér, rosé, vörös és desszertborok bírálatán, szakkifejezésein, azért hogy onnantól kezdve a klubtagokkal „egy nyelvet beszéljünk”.

Ehelyütt azokat a borokat mutatom be, amelyek megfelelő, illetve annál magasabb kategóriájú besorolást kaptak a bírálat során. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az itt közölt pontok, vélemények inkább a fogyasztói oldal, mintsem a szakma megítélését tükrözik. A kóstolón résztvevők többsége borkedvelő, de nem dolgozik a szakmában, így a bírálat eredménye abszolút szubjektív ítéleteken alapszik. Úgy gondolom viszont, hogy érdemes meghallgatni a fogyasztók véleményét is, hiszen sok esetben csak szakmai szemszögből vizsgáljuk a borokat, holott a vásárlók megítélése akár még jobban is tükrözheti a piac igényeit.

A borok értékelése a 100 pontos bírálat alapján történik, a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával, illetve a fennmaradó pontok átlagolásával. Bírálatunk során az egyes kategóriákat a következők szerint alakítottuk ki:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor
Most pedig lássuk az első együttkóstolásunk eredményét, illetve a rövid szöveges értékelést a borokról!

Egri borvidék Don Simon Pincészet-Pinot blanc (évjáratot nem tudunk)
Mély szalmasárga színű. Illatában, ízében zöldalma és mandula érezhető. Közepesen telt, savai, intenzitása is közepesnek mondhatók. Utóízében finom ásványosság jelenik meg. A bor hátránya talán az volt, hogy ezt a fajtát ismerték legkevésbé a fogyasztók. 78 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Koczor Pincészet Szürkebarát 2008
Halvány szalmasárga színű. Illatában kevés vanília, citrusok érződnek. Ízében mindez kiegészül édeskés, krémes (seprőntartás?), a végén ásványos ízekkel. Utóíze kissé szárító és enyhe fémes érzet is jellemzi. Az egyensúlya a savak irányába tolódik. 77 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Szent Donát Pincészet Csopaki rizling 2009
A közepesen mély, szalmasárga színbe aranyos reflexek is be-bevillanak már. Illatában befőttes gumi (egyesek szerint ez a terroirból jön), vajasság érződik. Savszerkezete kiváló, de sajnos a teste úgy tűnik nem elég hozzá. A fajtából adódó kesernyésségen túli szárító hatás is érvényesül utóízében. 77 pont

Pécsi borvidék Planina Borház Mohácsi rosé 2010
Közepesen mély, narancsos-rózsaszínes szín. Mind a Kékfrankos, mind a Néro fajták jegyeit hordozza. Ez az előbbi fajta szamócásságában, az utóbbi muskotályosságában nyilvánul meg. Amihez még egy kis tuttifrutti is társul. Friss, ropogós savak, behízelgő utóíz jellemezik. Igazi „fogyasztóbarát” rosé. 74 pont

Szekszárdi borvidék Tüske Pince Siller 2010
Rubin színe kezd a gránátos irányba hajlani. Illatban a Merlot gyümölcsössége (meggy) párosul némi vegetalitással és kellemes méhviaszos jelleggel. Ízben finom savak, „krémes” fenolosság, fűszeres (Kadarka?) ízek jellemzik. Lecsengése kicsit rövidebb, mint ahogy vártuk. 78 pont

Villányi borvidék Mayer Róbert Portugieser 2009
Mély rubin szín. Fajtajellegesen bőrös illatok (ez sokaknál kiütötte a biztosítékot, pedig sokszor van jelen e fajta borában) kiegészülve meggyel, kis porossággal. Élénk savak, finom csersav, kávés lecsengés jellemzik. 82 pont

Egri borvidék Tóth és Tóth Pince Merlot 2007
Közepes mély gránátba hajló szín. Illata rendkívül komplex: cédrus, érett fekete bogyós gyümölcsök, likőrösség van jelen. Íze meggyre emlékeztet. Még mindig élénk, de kerek savai harmóniát alkotnak bársonyos csersavaival és a testével. Csak a fránya alkohol, az, ami kilóg belőle (ez különösen a szárazpróbában domináns). Kár érte, mert egyébként mindenkinek nagyon tetszett az ízvilága! 81 pont

Pécsi borvidék Planina Borház Prím Cuvée 2008
A Cabernet házasítás mély rubin színnel tárul elénk. Karakterisztikájában vegetális, fűszeres, fekete ribizlis illatú, ízű. A fűszerpaprika jelen esetben talán túl sok is. A teste közepes, savai határozottak, de nem bántóak, a csersavai fajtajellegesen alakulnak. Az alkohol valahogy nincs összhangban az előbbiekkel. A bor szépségét csokoládés lecsengése adja. Amolyan útkeresésnek tűnik ez a bor. Jó a nyomvonal, csak még ki kell egyenesíteni! 80 pont

Zalai borvidék Vinum Veress Késői szüretelésű Szürkebarát 2006
Ez a bor osztotta meg legjobban a társaságot. Egészen szélsőséges pontok születtek. Mély arany szín. A késői jelleg abszolút dominál illat, ízjegyeiben. Tüzes, testes, birsalmás, aszalt kajszis jegyek vonulnak végig orrunkban, szánkban. Utóíze szappanos. A bort negatívan megítélők vélekedése szerint a legnagyobb gond vele, hogy élénk savai még ugyan egyben tartják, de már tompul, fárad, amit a magas cukor még jobban hangsúlyoz (volt akinek pont emiatt tetszett). Tény, hiányzik belőle a fineszes elegancia. Nem érdemes tartogatni! Mindennek ellenére viszonylag magas pontot kapott, amivel kicsit talán nosztalgikusan a korábbi értékeit méltányoltuk. 80 pont

Kezdetnek nem is rossz ez a sor. A továbbiakban már viszont tematikus kóstolóink lesznek, amikor egy-egy bortípus, vagy szőlőfajta képviselői mérhetik össze tudásukat. Várjuk a folytatást!

2012. január 20., péntek

Royal Alps Dark

Alias Royal Alps Dark Chocolate. Egyszerű csomagolású ez a 49 %-os étcsoki. Kibontva, rögtön látszik, hogy morzsás a felülete, lyukacsos, de legalább selymes és nem ragadós, nem szemcsés a tapintása.

Illata intenzíven füstös, ami mögött tej, karamell bújik meg. Harapva nem roppan jól, nagyon kemény, küzdeni kell vele, ha a magunkévá akarjuk tenni. Az biztos, hogy nem akar minket meghódítani, mert egyáltalán nem olvadékony. 49 %-nál többet tippelnék a kakaótartalmára, de tény, hogy azon kívül még sok mást is tartalmaz.

Íze savanykás, rövid, kakaós, talán kissé fás, egyszerű. Csersavai csak a lenyelés után érződnek. Ezeken túl még a cukor (szerencsére nem émelygősen) jön át belőle.

Minősége: átlagos

Megvásárolható: Aldi
100 g / 300 Ft

2012. január 16., hétfő

Cote D’or Praliné

A Cote D’or egyike a legrégebbi csokoládé márkáknak. Charles Neuhaus alapította 1870-ben a csokoládé és édességkészítő műhelyt, amely 1883 óta hozza forgalomba az elefántos jelképpel ábrázolt márkát. Neve a ghánai "Arany Partra" utal, ahonnan a felhasznált kakaóbab származik.

Alias Cote D’or  Praliné Intense. Mogyorókrémes étcsokoládé törtmogyoróval. Megjelenésére jellemző, hogy kellemes barna színek uralják a csomagolását és magát a csokit egyaránt. Selymes tapintás és viszonylag szép fényesség figyelhető meg rajta. Illata (ha bor lenne, azt mondanám, hogy „újfahordós”, de mivel nem az, így) füstös-vaníliás, pörkölt mogyorós. Ehhez pedig amolyan éretlen szőlőre emlékeztető zöld illatok is társulnak. 

Na, jó e kis kitérő után most már el kezdem a csokit is jellemezni. :) Egyáltalán nem roppan. Halk, szinte már a töréskor is inkább olvadó. Persze, ha el kezdjük szétrágni, akkor ropog, de csak a mogyoró. Ízben ugyanazt mutatja, mint aromáiban. A mogyorót, mintha kicsit túlpörkölték volna. Édes az íze, de a kakaótól kap annyi savasságot, hogy nem zavaró a sok cukor. Olvadékony.

Lecsengésében jól jön a mogyorókrém. A fogaim között ragadt mogyoródarabkák miatt még később is érzem a csoki ízét. :)

Minőség: jó

Megvásárolható: Spar
100 g / nem tudom

Kezdet

Csapó 1…és akkor induljon a blog!

A CsokiLaBor weboldalon már hosszú ideje elemezgettem a piacon előforduló csokikat. Ezúttal szeretném kicsit más formában és módon, rendszeresen leírni a benyomásaimat borokról, csokikról és, ha sikerül összehozni e kettőt, akkor annak élményéről. Most már segítségem is van ebben a munkában (Noémi), így nem csak egyedül kóstolom a csokikat.

A csokoládékat minőségük szerint a következő kategóriákba soroljuk: átlagos minőségű (kommersz ízekkel bíró, vagy hibás jegyeket mutató) jó minőségű (jó, de egy-két paramétere nem az elvártnak megfelelő), nagyon jó minőségű (hibátlan, de nem komplex aromájú), kiemelkedő minőségű (minden tekintetben tökéletes, összetett és hosszú lecsengésű) csokoládé.  Ez a besorolás korántsem szakmai, mint inkább ízlésbeli (a mi ízlésünkbeli) alapokon nyugszik! Ezért az ettől eltérő véleményeket is szívesen fogadjuk (erre jó a comment!), sőt, kíváncsian várjuk!

A borokról alkotott vélemények mellé írt pontok értékhatárait a Borklubom (hú, de vagány) besorolása alapján adjuk meg.

A csokiborpárok pontozásán is gondolkodtam, pl. lehetne értékelni, hogy a bor jobb, a csoki, avagy együtt, javítanak-e egymáson, ha igen melyik javul? Klassz, akkor egy több ismeretlenes egyenletet szeretnék bemutatni, ha valaki megfejti, hogy melyik szám, mit jelent, akkor övé egy csoki. Na, nem, inkább hagyjuk a harmónia skatulyába zárását! A párosok megítélése már annyira végtelenül szubjektív, hogy nem érdemes, szerintem, nagyon belezavarodni a számokba.

Amikor csak módunkban áll fotóval is illusztrálom az egyes termékekeket (direkt nem tételt írok, mert ezt tudom, hogy sokan utálják, de azért később, majd lehet, hogy élek ezzel a kifejezéssel, ezért előre is bocs), még, ha sebtében készült, akkor is. Ehhez persze az kell, hogy mindig nálam legyen a fotoapparatom. Ha mégsem, akkor mivel azt is elárulom, hol lehet megvásárolni (legalábbis én honnan szereztem be, vagy, akitől kaptam, ő honnan szerezte be, vagy akitől ő kapta…) a kóstolt csokikat, borokat, így valamilyen formában mégis "képbe" kerülhet az olvasó.

Kezdjük is mindjárt az e heti finomsággal!

2012. január 10., kedd

Buborékok a borban

December, akkor pezsgő. Mi lehetne más a broklubunk e havi témája? A két ünnep között sebtében megtartott kóstolónkon hazánk szénsavas borainak szélesebb körben is kapható választékából szemezgettünk. Kisebb-nagyobb pincészetek termékei közül is válogattunk.

Törley Pezsgőpincészet Gála Sec
Tankpezsgő. Enyhén zöldes, de inkább szalmasárga szín, gyöngyözése visszafogott, viszont nem elhaló. Illata diszkrét, de finoman szőlővirágos, kicsit tán muskotályos is. Ízében zöldalmás, gyümölcsös, utóízében pedig kesernyés. Nem a testével hódít, hanem inkább az édeskés ízeivel. Szerencsére azért a sava nem hagyja, hogy nagyon szirupos legyen. Összességében megállapítottuk, hogy ez a pezsgő itatja magát. Nagy meglepetés fogadta, amikor felfedtük a „kilétét”. Ízlett a kóstolóknak. Nem kiemelkedő, de a maga kategóriájában egy kifejezetten jó pezsgő. 76 pont

Royalsekt Arany sárfehér száraz pezsgő
Védett eredetű borból készült pezsgő. Furcsán aranysárga („mintha már öregedne”, véltük megállapítani). Illata, ahogy egyesek fogalmaztak „rusztikus”. Kevésbé diplomatikusan, oxidált.  Csak úgy cikáznak a szénsav-buborékok. Megkóstolva szinte berobban a szánkba a sok szénsav miatt. Savai igen intenzívek, de a fajtától nem is várunk lágyságot. A cukortartalma még így is érződik. Kevésbé aromás és csípős, likőrös ízeivel sem hagy mély nyomot bennünk. Vékony és rövid. Nagy csalódás volt tőlünk, utólag megtudva, hogy miről is van szó többet vártunk volna. 68 pont

Royalsekt Bio Chardonnay Extra Dry
Szalmasárga szín aranyos reflexekkel. Gyöngyözése intenzív. Illata likőrös, szinte pacsulis. A sherrykre jellemző illatok keverednek pörkölt magvas-azon belül is inkább mogyorós jegyekkel. Ízben mindehhez a fajta zöldalmássága, plusz málnaszörpösség és kesernyés lecsengés társul. Az előzővel ellentétben azonban ebben érzünk a cukron kívüli, másból eredő testességet és hosszúságot is. 74 pont

Légli Ottó Riesling Sec 2009
Évjáratos, hagyományos technológiával készült pezsgő. Zöldes-szalma szín. Visszafogott, de szép gyöngyözés a pohárban. Szájban az érzet olyan, mintha sok apró szénsav-buborék mardosna a nyelvünkbe. A savak szinte marnak. A szénsav rájuk is erősít. A likőrösség szerencsére nem érződik rajta. Inkább kellemesen virágos az illata. Íze mandulás. Nem eléggé testes. 77 pont

Szigeti Pezsgőpincészet Zöld veltelini Brut
Hagyományos technológiával készült. Szalmasárga színű. Vágtázó buborékokkal bemutatkozó pezsgő. Illata befülledt, de szerencsére kiszellőzik. Ennek ellenére nem sok mindent tud megmutatni magából. Illata diszkréten fehérborsos, íze citrusos, keserűmandulás. A savak adják a hosszúságát. Se élesztősség, se krémesség nem jellemzi. Kár érte! 69 pont

Francois President Rosé Brut 2007
Hagyományos technológiával készült. Színe hagymás-lazacos rózsaszín. Gyöngyözése megnyerő. Illata tiszta, szamóca, barack. Ez volt az első pezsgő, ami hosszasabb vitára, beszélgetésre ösztönözte a csapatot. Eddig csak tettük a dolgunkat: kóstoltunk és kóstoltunk. Ennél megálltunk egy pillanatra. Ízében is a gyümölcsösség dominál, de kevésbé intenzíven. Talán itt már kicsit sok a szénsav. Több finesz és elegancia talán mindenkit meggyőzött volna. Így a mai este második helyezettje lett. 82 pont

Gere Pincészet Frici Gyöngyöző rosé bor 2010
Egy kis malőr történt a kóstolási sorban, de azért így is próbáltuk helyén kezelni a következő borokat. Nagyon halvány rózsaszín. Gyöngyözés alig látszik (nem is kell több). Illata ribiszkeleveles, egyszerre gyümölcsös és vegetális. Magas savak jellemzik és szúr a szénsav. A gyümölcsösség halványabb formában jelentkezik a szájban, de azért kellemes. A dobogó harmadik fokára azért így is eljutott ma. 78 pont

Frittmann Pincészet Frisecco Rosé
Újabb gyöngyöző bor a palettán. A Kékfrankosból készült „frizzante” szép lazacszínben pompázik. Alig-alig gyöngyözik a pohárban, de cserébe tetszetős glicerin-gyűrűket hagy maga után. Illatában van valami furcsán műanyagos-gumis (talán kén?)-ezen nem tudtuk magunkat túltenni. Szerencsére azért egy kis gyümölcsösséget is mutatott. Eper, likőrösség, édeskés illatok, ízek jellemzik. Szénsava talán a legfinomabb az eddigiekből. Testes, lecsengése kesernyés. Kár az illatokért, pedig egyébként többre is vihette volna. 77 pont

Francois President Nyerspezsgő 2007
Hagyományos technológiával, likőrözés nélkül készült évjáratos pezsgő. Világos szalmasárga szín. Szépen gyöngyözik a pohárban. Illata komplex: süteményes, grapefruitos, kenyérhéjas. Íze gyümölcsös, minerális. Finomak a buborékok. Telt, hosszú és krémes. Kerek savak és jó tartás jellemzi. A képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára ez a szénsavas bor állhatott ezen az estén. Ahogy egyik kóstolónk megjegyezte: „Grönisz Szmissz” (aki ott volt, tudja mit jelent ez pontosan). 83 pont

A bírálat az alábbi pontrendszerben zajlott:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

A megszokott módon visszafogott pontozás jellemezte a társaságot. Nem voltak túl nagy szélsőségek, de valahogy ezek a szénsavas borok nem is mutattak olyan nagy kilengést. Átlagosak voltak. Az előzetes várakozásainkat talán alul is múlták kicsit.

A sokféleség nem mindig jó. Igazán teljes összképet a hazai pezsgőkről akkor tudnánk mutatni, ha az egyes készítési módokat és cukortartalom szerinti kategóriákat külön-külön bírálnánk. Akkor még nem is beszéltünk az érlelés ideje szerinti besorolásról. Sajnos mindez nem fér bele egy estébe.

Ami viszont tény, hogy nem érdemes egy tankpezsgőt összehasonlítani egy nyerspezsgővel. A nyerspezsgő után még egyszer visszakóstoltuk a Gála pezsgőt. Ég és föld, mintha valami desszertbort fogyasztanánk, annyira kijött az édessége.

Meglepő, de talán érthető a fenti eredmény, ami ismét igazolta a Törley Pezsgőpincészet (és akkor most maradjunk az anyacégnél) szakmai múltját és fokozott jelenlétét a hazai piacon. Hangsúlyoznánk, hogy ez a kóstoló a fogyasztói oldal véleményét abszolút tükrözi.

Nagy izgalommal várjuk a külföldi borokról szóló kóstolóinkat, hiszen akkor meglátjuk, hogy mit tudnak a francia, olasz, spanyol pezsgők is.

2012. január 8., vasárnap

Magyar virtus

A Borklub október havi kóstolóján hazánk különleges szőlőfajtáiból szemezgettünk. A fajták rövid leírása után mutatjuk be az általunk kóstolt borok értékelését.

Bakator
A fajta pontuszi (azaz a Balkán régióból eredeztethető) származású. Hasonnevei közül talán a Bakar rózsa és a Piros járdovány ismertebbek. Fürtje közepes nagyságú, ágas szerkezetű, benne a bogyói kicsik, gömbölyűek, pirosas színűek, közepesen vastag héjúak. Késői érésű fajta, alacsony mustfokkal, közepes savval terem. Nem könnyű termeszteni. Nőjellegű virágok jellemzik, így rossz termékenyülésű, ráadásul fagyérzékeny is. Alacsony tőkeformákon jobb minőséget ad. Bora savas, finom illatú, zamatú.

Maurer Oszkár Bakator 2008
Aranysárga reszelt almaillatú, ízű, élénk savú, telt, de sajnos hibás bor. Mivel csak egyetlen palack állt rendelkezésünkre belőle, ezért nehéz helyzetben voltunk az értékelésénél. Dugós és kissé oxidált volt. Kár érte. Nem zártuk ki, de a fajta jellegzetességeit így most nem sikerült kitapasztalni. Azért írunk viszont róla, hogy aki még nem ismeri, annak mindenképp érdemes megkóstolni ennek a bornak egy jobb palackját mi is ezt fogjuk tenni. 64 pont

Cirfandli
Bizonytalan eredetű, vagy Ausztriából vagy a Comói-tó környékéről származó a nyugati változatcsoportba tartozó fajta. Piros cirfandli, Cirifai, Zierfandler, Zerjavina és még számtalan más néven is ismert. Fürtje közepes nagyságú, vállas, tömött, bogyói kicsik, gömbölyűek, rózsaszínűek, vékony héjúak. Szintén későn érő. Mustfoka erősen évjáratfüggő, savtartalma magas. A védett, meleg fekvést meghálálja. Alacsony művelésmódokra való. Rossz tulajdonsága, hogy rothadékony. Bora fajtajelleges, virágos illatú, fűszeres zamatú, komplex, magas savval. Száraz, félédes, édes bort is lehet készíteni belőle. További érdekességek a fajtáról itt olvashatók.

Szabó Zoltán Cirfandli 2009
Szalmás-aranyos szín. Illatból azonnal dől az alkohol (16 %os!). Emellett sajtosság, vajasság is megjelenik benne. Íze savas, almás-édeskés. Utóíze leheletnyi fűszerességével tetszetős. Ha nem lenne ilyen alkoholos az első helyre került volna. 79 pont

Juhfark
Magyar fajta, bár egyes irodalmakban stájerországi eredetről is lehet olvasni. A természetes rendszerezés szerint a keleti csoportba tartozik. Mohácsi, Tarpai és esetleg Lämmerschwanz nevekkel is illetik. Fürtje közepesen nagy, hengeres, hosszú, tömött, görbe végű (innen a neve). Bogyói közepesek, gömbölyűek, vékony héjúak, fehéreszöldek. Szeptember végén érik, bőtermő, a terhelésre figyelni kell. Mustfoka ennek megfelelően változó, nagyon magas savú, amin a meleg, védett fekvés sokat segít. Rothadékony, e tekintetben pedig a széljárta terület a kedvező számára. Alacsony, középmagas művelésre alkalmas. Bora kemény, karakteres, hosszan érlelhet-endő.

Kolonics Károly Pincészete Juhfark 2009
Az est legjobb bora cím az övé! Aranysárga színű, izgalmas aromájú bor. Pörköltmagvak, napraforgó árad az első szaglás során, aztán ahogy nyílik birsalma, alma jön elő. Telt, olajos, lassú lefolyású. Savérzete finom, jól integrált. Hosszú, zöldalmás és sós lecsengésű. Gratulálunk! 87 pont

Szabó Gyula Juhfark Hordóminta 2009
Ez a bor is a legjobbak között szerepelt. Szalmasárga, az előzőnél azonban mélyebb színű. Vulkanikus illata kiegészül kellemes mézességgel. Ízben egy cseppnyi kén érződik és magasabb sav, talán emiatt kapott egy kevéssel alacsonyabb pontot, mint a korábbi Juhfark. 84 pont

Kabar
Ez a fajta egy hazai keresztezés eredménye. Bouvier x Hárslevelű a szülei (Brezovcsik L., Szakolczay Gné, Marcinkó F., Éles S.). Tokaj-Hegyalja volt az első termőhelye, de ma már máshol pl. Egerben is foglalkoznak vele. Fürtje közepes, vállas, tömött, bogyói közepesek, gömbölyűek, sárgásak, vastag héjúak. Korai érésű, közepesen termő fajta. Magas mustfokkal, kedvező savval érik, jó évjáratban pedig aszúsodik is, ami Hegyalján kifejezetten perspektivikus tulajdonsága. Bora savas, gyümölcsös, sokszor borkülönlegesség.

Tóth és Tóth Pincészet Kabar 2009.
Zöldes szalmasárga színű. Illatában összetettség jellemző. Citrusok, méhviasz, medvecukor, fahéjas alma, körte, fás füstösség érződik. Ugyanezek dominálnak ízében is, édeskés lecsengéssel. Könnyed, elegáns, szép bor. 84 pont

Kéknyelű
Származása nem ismert, besorolása alapján pontuszi. Blaustängler néven ismert németajkúak körében. Fürtje közepes, vállas, laza, bogyói kicsik, gömbölyűek, zöldesfehér színűek, vastag héjúak. Késői érésű, de a legnagyobb gond a termesztésében az, hogy a Bakatorhoz hasonlóan ez is nővirágú, ezért általában a Budai( zölddel)val együtt ültetik. Régen együtt is szüretelték, de ma már önállóan készítenek belőle borokat. Mustfoka változó, savtartalma viszont jellemzően mindig magas. Nem rothad, ami kedvező. Legjobb minőséget alacsony művelésen ad. Bora kellemes illatú, testes, kemény, nagy potenciállal bír.

Matias Pincészet Kéknyelű 2008
Szalmasárga szín, illatában a fajtára jellemző furcsa májkrémes „palackbuké” érződik. Kénes gumisság is jön belőle sajnos. Íze almára, grapefruitra emlékeztet. Krémessége seprőn tartásra utal. 76 pont

Pintes
Származása bizonytalan, vélhetően rügymutációval jött létre. Fürtje nagy, vállas, tömött, bogyói közepesek, gömbölyűek, hamuszürkék, vékony héjúak. Késői érésű, rothadékony, bőtermő. Közepes mustfokkal és magas savval érik. Bora kemény, a Sauvignonblanc-ra emlékeztető, akár pezsgőgyártásra is alkalmas.

Vinum Veress Pintes 2009
Színe szalma és aranysárga határán mozog. Illata gazdag: pemetefű, menta (egyesek szerint After eight) bontakozik ki benne. Olajosan csordogál le a pohár falán. Magas beltartalmi értékű, de sajnos kesernyés utóíze sokaknak nem tetszett. 80 pont

Vinum Veress Pintes 2008
A színe már „aranyosabb”, de ez ugye a korkülönbségből adódik. Érdekes volt látni ennek a ritka fajtának két évjáratát. Ez a bor illatban kicsit visszafogottabb. A palackbuké és az alkohol jobban jön belőle, mint a 2009-esből. Lágyabb és talán még testesebb is. Vegetális (borsikafű, tárkony) íze, tuttifruttis utóíze és a maradékcukor érzete azonban valahogy nem állt összhangban. 76 pont

Rozália
Bakonyi Károly és fia László nemesítette Olasz rizling illetve Tramini keresztezésével. Fürtje közepes, ágas, rövid, tömött, bogyói kicsik, gömbölyűek, rózsaszínűek, vastag héjúak. Közepes érési idejű, jól terem, mustfoka kedvező, savtartalma közepes. Rothadékony. Bora harmonikus, testes, illatos, zamatos, elegáns.

Koczor Pincészet Rozália 2010
Szalmasárga szín jellemzi aranyos csillogással. Illata petrolos, rózsaolajos, kukoricás, kénes kicsit. Ízben élénk savak dominálnak, amit a szénsavérzet tovább erősít. 79 pont

Turán
Bikavér 8 és Gárdonyi Géza (Csizmazia J., Bereznai L.) e fajta szülei. Agria néven is futott egy ideig, de mára ez feledésbe merült. Fürtje közepes, tömött, hengeres, bogyói kicsik, gömbölyűek, kékesfeketék, hamvasak, vékony héjúak, festőlevűek, csersavasak. Igen korai, kedvező mustfokkal érik. Savai nem túl magasak, ellenben csersavai. Védett, meleg fekvést szeret, fagyérzékeny. Kevés zöldmunkája kedvező. Bora csersavban gazdag, mélyvörös, finom savú, fűszeres utóízű.

Luka Enikő Turán 2009
Mély vörös (bíboros) színű. Cédrusos, bőrös, borsos illatok közepes test, intenzitás, savak és nagyon magas csersavak jellemzik. Ízében és utóízében fekete szeder, ribiszke érezhető. 77 pont

Zefír
Király Ferenc és munkatársai nemesítették Hárslevelű és Leányka fajták keresztezésével. Fürtje kicsi (vállas, tömött) akárcsak bogyói, egyenlőtlenül érnek, gömbölyűek, sárgák, vékony héjúak, muskotályos ízűek. Igen korán érik, ezért a darazsak, madarak is szeretik. Nehéz metszeni, mert kemény a fája. Keveset terem, közepes mustfokkal és alacsony savval. Fagyérzékeny és rothad is. Nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé. Bora viszont zamatos, muskotályos, lágy, hölgyek körében kedvelt.

Vaszary Pincészet Zefír 2010
Halvány szalmasárga. A parfümösségen túl sajnos kevés kén is érződik rajta. Íze traubis, élénk, de nem túl magas savakkal. Utóízben némi kesernyésség jelentkezik. 75 pont

A bírálati pontok az alábbi besorolásokat tükrözik:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

A magyar fajták között úgy tűnik, hogy jelen esetben a Juhfark szerepelt a legjobban. Természetesen ebből az egy bírálatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de az tény, hogy ennek a fajtának helye van hazánk szőlőtermesztésében és az igazi kuriózumok között.

2012. január 6., péntek

Szőlő- és borpárlatok

November havi kóstolónk kicsit más formában zajlott, mint az eddigiek. Meghívott előadónk Csendes Zsolt, pálinkaszakértő irányításával kaptunk betekintést a pálinkák világába. Kóstolónk tárgya -nevezetesen a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódó párlatok- ezúttal kicsit megriasztotta a Pincefalvak Borklub résztvevőit.

Akik végül mégis úgy döntöttek, hogy bevállalják ezt a korántsem egyszerű feladatot, igen kellemes hangulatban töltötték az estét (a harmadik pálinkától pedig már felettébb vidáman) és bizony sokat tanultak a párlatokról, illetve azok bírálatáról.

Ezúttal a húsz pontos bírálattal ismerkedtünk meg, amely a párlatok esetében kicsit más a borokhoz képest, hiszen a 20 pont, az szinte alapkövetelmény, ahhoz, hogy bronzérmet kapjon az adott tétel. A pálinkák szépségeit, értékeit külön, plusz pontokkal értékelik a hozzáértők. Na, nem mi. Mi csak ámultunk-bámultunk az illatok-ízek kavalkádjában. Lendületes, esetenként túlzó pontozásunkban szakmai vezetőnk „korlátozott” bennünket, annak érdekében, hogy azért a realizmus határain belül mozogjunk.

Agárdi Pálinkafőzde Tokaji sárga muskotály törkölypálinka
Színben az elvárásoknak megfelelő. Diszkréten indul illata, de aztán szépen kibontakozik a muskotályos fűszeresség, parfümösség. Üde, kellemes, nem túl intenzív. Ízben némi vegetalitás figyelhető meg. Selymes, de kicsi édeskés-kesernye érződik a végén. Lecsengése kellemesen hosszú. 22 pont

Nagyvázsonyi Mazsolaágyon érlelt szőlőpálinka
Ez az Olasz rizling szőlőpálinka színében nyilvánvaló okból kissé mélyebb, mint az előző, de ez is kevés, túl halvány. Illata töppedt szőlős, fás, kicsit talán még kocsányra is emlékeztető. Némelyeknek a sherry jutott róla eszébe. Utóíze karcos és nem finoman kesernyés. 18 pont

Tokaj Kereskedőház Tokaji Aszútörköly pálinka
Szinte minden alkalommal van olyan kóstolt tétel, amely megosztja a társaságunkat. Most ez volt a legvitatottabb. Volt, aki egyenesen kizárta volna, míg mások azért megvédték. Sárgás színe még nem árult el sok mindent a pálinkáról. Illata eleinte érdekesen gumis-édeskés. Íze fás, csokis és kesernyés. Az aszutörkölyre jellemző botrytiszes jelleg hatja át az egész pálinkát (na, ez volt, ami egyeseknél kiütötte a biztosítékot, mondván, hogy „túl sok és nem finom”). 19 pont

Henriett Rizling törkölypálinka
A szellemi vezetőnk pálinkáját kóstolgatva, hogy is mertünk volna bármi rosszat mondani. Na, jó, mivel vakteszt volt, így nem tudtuk, hogy kinek a termékét vizsgálgatjuk épp. Átlátszó színe semmit nem jelzett előre. Illata azonban már sokat sejtetőbb volt: vanília, fahéj. Ízben mindenz kiegészült mazsolával, kesernyésséggel és alkoholos érzettel. Ennek ellenére mégis a lecsengése selymesen simogatta torkunkat. 22 pont

Árpád Pálinkafőzde Zölddió párlat
Zölddió? Hogy kerül ez ide? Na, igen, mi is meglepődtünk. A titok nyitja, hogy törkölypálinkában érlelték. Így már világos volt a helye. Úgy meg aztán főleg, amikor megkóstoltuk. Zöldesbarnás szín. Illata édes-mézeszserbós, diós. Íze ugyanez, hosszan, nagyon hosszan. Selymes, telt, kerek, mégsem lomha. Igazán finom. Ez volt az egyik kedvencünk. 23 pont

Várda-Drink Seprőpárlat
Színe átlátszó. Illata diszkrét, de friss, ropogós. Sajnos megkóstolólva kellemetlenül magas az alkohol. Kis szőlővirág illat, íz érződik benne, de azon túl semmi. Selymes az utóíze, de egyszerű. 18 pont

Henriett Borpárlat
Áttetsző. Selymes, de inkább semleges illat, íz. Édeskés, gyümölcsös íz, mint ha faeper lenne. Savas utóízű. Szárazpróbája tisztára olyan, mintha bor lett volna a pohárban. 20 pont

Henriett 5 éves Brandy
Tölgyfahordóban érlelt. Így színe borostyánosan barnás. Illata gazdag, méz, vanília, puncs, kókusztekercs. Íze fanyarkás, de finom és még jobban érződnek az illatban is felismert aromák. Hosszú, finom és tökéletes. 23 pont

Pelle Furmint Szőlőpálinka
Illata, íze finoman gyümölcsös. A Furmint szőlő finoman almás íze is érződik. Testes, de nem eléggé intenzív. Amolyan diszkrét elegancia jellemzi ezt a pálinkát. 20 pont

Madarasi Bodzapálinka
Amolyan János-áldásként választottuk a vinoWonka szortimentjéből ezt a párlatot. Színe átlátszó. Illata felismerhetően bodzás-vegetális, de van egy éteres illat és íz is benne, ami kevésbé kellemes. Kerek, viszonylag intenzív és hosszú, de az alkohol kilóg belőle. 19 pont

2012. január 4., szerda

Reduktív vagy oxidatív?

A Borklub szeptemberi bormustrája igazi technológiai jellegű kóstoló volt. Ezúttal arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen különbségek fedezhetők fel a borokban abból adódóan, hogy reduktív vagy oxidatív módon készültek. Ugyanannak a termelőnek, ugyanabból az évjáratból, ugyanabból a szőlőből származó reduktív és oxidatív érleléssel készített borait vettük górcső alá.

Matias Pincészet Cirfandli 2008 reduktív
Szalma- és aranysárga határán lévő szín. Illatban az első kénes benyomást szerencsére gyorsan felváltotta a komplexitás: vajasság, pirítós, fűszerek, méz, citrusok és virágos mező illata keveredett benne. Sokat vártunk a kortytól. Egy könnyed, kellemes játékos savakkal bíró ízvilágot kaptunk, de az előzőekben felsorolt aromák jóval halványabban jutottak kifejezésre a szánkban. 77 pont

Matias Pincészet Cirfandli 2008 oxidatív
Ebben a borban az aranyból mintha kevesebb jutott volna, de határozottan mélyebb színű, mint a párja. Illatban (kevesebb) méz, némi puncs érezhető, ízben ugyanez kiegészül még egy kis likőrösséggel is. A fajta talán kevésbé jut érvényre, mint a reduktív változatban, de azért nem mondhatjuk, hogy ráül a fa. Az utóízében egy pillanatig felvillanó zöldalma kifejezetten kellemes (bár volt, akit az ezzel párosuló savasság zavart). Határozottan teltebb, mint az előző, egyesek szerint szinte már-már behízelgős bor. Érdekes, hogy a két bor pontszáma viszont azonos lett. 77 pont

Matias Pincészet Pinot blanc 2008 reduktív
Közepesen mély szalmasárga szín. Illatban ismét egy kis fülledtséggel indult a reduktív bor. Várni kellett, hogy kiszellőzzön. Ezt vegetatív aromák pl. fű, herbák, majd pedig pörkölt magvak követték. Ízben minerális, fajtajellegesen mandulás, utóíze kesernyés-savas-szárító. Bizony a fajtának megfelelő savkészlettel bír. Ahogy az egyik kóstoló fogalmazott ez amolyan „iddogálós borocska”. A kóstolók többsége nehezen értelmezte ezt a bort. Ez annak tudható be, hogy nem nagyon ismerjük, fogyasztjuk és termeljük a Fehér burgundit, sokkal inkább társait. Meg kell hát becsülni, ha valami igazán finomra bukkanunk. 73 pont

Matias Pincészet Pinot blanc 2008 oxidatív
Aranyba hajló, tetszetős színnel mutatkozott be ez a Pinot. Lassan csordogált le a pohár falán és csak szép fokozatosan bontakozott ki előttünk az illata. Gazdagsága azonban szinte mindenkit levett a lábáról. Mézes, pörkölt magvas-mogyorós, kávés illatok, érett szőlőre utaló ízek, kerek savak, teltség, szélesség és hosszúság egyaránt jellemzik. Illata, íze teljesen összhangban van. Lecsengésében frissen sült magvas kenyér ínycsiklandozó íze teszi teljessé az élményt. Igazi fajtajelleges bor, amire a fahordó szerencsére inkább jótékonyan hatott, mintsem rombolóan. 83 pont

Orbán Pince Kőtenger Chardonnay 2009 reduktív
Szalmasárga, közepes intenzitású szín. Illata diszkrét, de összetett. Minerális-citrusos-tuttifruttis. Íze, mint a nyári szellő meg-meglibben előttünk, mindig más és más arcát mutatva. Mogyorós-diós zamatok, friss, de finom savak, selymes-krémes (seprőn tartás!) textúra jellemzi. Volt, aki szerint a csúcsán van a bor, volt, aki viszont még szánna rá egy kis időt, hogy megnézze, mit mutat később. Megoszlottak a vélemények, hogy ez, avagy oxidatív társa a jobb-e, de végül is az összpontszám eldöntötte a kérdést. 89 pont

Orbán Pince Battonage Chardonnay 2009 oxidatív
Természetesen ez a bor mélyebb, aranysárga színnel bír, mint a fémtartályban érlelt. Illata parfümös, mézes, gyümölcsös (jó érett körte aromája lengi körül). Teltsége nem meglepő, ellenben a magasabb savérzete (mint kiderült a reduktívban lévő néhány gramm maradékcukor tehető felelőssé a különbségért). A mineralitás ez esetben is érződik. Utóízében kevés kesernyésség is jelen van. Vélemény: ez a bor különlegesebb, mint az előző, de amíg az egy nyári, nappali bor, addig a seprőfelkeveréssel is gazdagodott Chardonnay inkább egy téli, esti bor. Ahogy az egyik kóstoló fogalmazott: „Ehhez a borhoz hangulat kell!” 85 pont

Matias Pincészet Szürkebarát 2008 reduktív
Aranysárga szín (ez most a fajtának és nem a technológiának köszönhető). Illata megint csak kénes kissé, de szerencsére idővel átvált egy friss szilvás, méhviaszos aromába, ami sokat javít a helyzetén. Szép, kerek savak, szárazpróbájában vaníliás, édeskés illatok jellemzik, de mégsem tett ránk tartós összbenyomást. Túl gyorsan elfogy a szánkban az íze. 73 pont

Matias Pincészet Szürkebarát 2008 oxidatív
Aranysárga szín. Likőrös illat, amiben furcsa módon még málna is érezhető. A kéntartalom ezúttal talán inkább ízben jelentkezett, de szerencsére csak alig észrevehetően. Viszont ami sok volt az az alkohol. Szinte éget ez a bor. Mézes íze pozitív benyomást tett ránk. Lecsengése kesernyés-vaníliás és sajnos kissé fémes. Így végül nem sikerült megelőznie reduktív párját. 72 pont

Ostoros-Novaj Kékfrankos 2009 reduktív
Színe rubinvörös, barnás bevillanásokkal. Furcsa ez, hiszen egy fiatal Kékfrankostól nem ilyet várnánk. Illata sajnos rossz irányba mutat. A Bretty-s aromák zavaróak. Íze poros, pirított szalonnás, „karcos”-amit a még mindig magas savak okoznak. Nincs összhangban a bor. Kár érte. 62 pont

Ostoros-Novaj Kékfrankos 2009 oxidatív
Ez a változat már biztatóbb. Bár itt is csak közepes intenzitású rubinvörös szín jellemző, de a barna egyáltalán nem érzékelhető benne. Illata szárított paradicsomra emlékeztet, ízében a fajtára jellemző meggyesség és fűszeresség kidomborodik. Ami hiányzik, az a teltség érzete, az egyensúly. A savak kilógnak, nem bántóak, de nem is finomak. 71 pont

A bírálati pontok az alábbi besorolásokat tükrözik:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

A tisztelt „bíráló bizottság” talán ismét kicsit szigorúnak bizonyult, de azért a pontok alapján is jól láthatók a különbségek az egyes tételek között. A tekintetben viszont kevésnek bizonyult ez a tíz bor, hogy valóban kijöjjön, hogy a reduktív, vagy az oxidatív technológia irányába megy-e el a fogyasztói ízlés. Lehet azonban, hogy az a benyomás, amit a Chardonnay kapcsán állapítottunk meg, -miszerint az oxidatív típusú borok inkább a beszélgetős, elgondolkodtató borokat jelentik- tényleg érvényes minden borra.

Ennek az izgalmas kóstolásnak biztosan lesz még folyatása, bár nem túl sokan készítenek kétféle módon ugyanabból az alapanyagból bort, de azért vannak még lehetőségek arra, hogy az egyik, vagy a másik irányba billentsük az ezúttal középen maradó mérleg nyelvét.