Az Édes Napokon sétálgatva megismerkedtem egy fiatal, lelkes
bonbonkészítővel. Bonbonokkal ugyan csak ritkán foglalkozom az oldalon, de ez
nem jelenti azt, hogy ne szeretném őket.
Kánya Nikoletta Miskolcon tevékenykedik, saját alapítású
műhelyében. Főként bonbonokat, csokoládédekorációkat készít, de cukrász
végzettsége révén látványos tortákkal is boldogítja barátait, megrendelőit. Bonbonjait
nagy odafigyeléssel, igényességgel készíti.
Kínálatának sok szép apró csemegéje közül én a következőkkel
ismerkedtem. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy mindegyik hozzáadott cukor nélkül készült, ami külön öröm egy folyton csokit majszolónak...)
Kávés: a klasszikus, kocka alakú bonbon tetején egy kávészem
erősíti az étcsokis töltelék kevésbé intenzív kávés aromáját. A kéreg roppanása
egész jó. Egyszerű, de jó ízvilágú.
Homoktövis alma: nagy reményekkel haraptam bele ebbe az
egészséges, „zöldtetős” bonbonba. A csokoládékéreg picit keménynek, de finomnak
bizonyult. A töltelék kellemes, de sajnos a csoki mellett csak rövid ideig
rúghatnak labdába az egyébként sem túl intenzív jellegű gyümölcsök, így egy kis
hiányérzetem maradt a végén.
Citromkókusz: a kókusz a gyengém, mint azt már sokszor írtam
is. Nagyon szeretem, de nehéz nem műanyagízű kókusszal készült csokit találni.
Kíváncsian vártam hát ezt a bonbont. A félgömb alakú, sárgás-barnás színekben
pompázó tejcsoki eléggé édes, de nem gejl, amit a citrom savanykás ízének
köszönhet a falat. A végén kedvemre valóan még jó hosszan meg is marad a finom
kókuszos felhangja.
Meggymarcipán: a szintén félgömb alakú, szép fényű bonbon esetében
úgy éreztem, hogy inkább a töltelék dominált és kevésbé a csoki, de ezt
feledtette velem az igazán zamatos, friss meggyre emlékeztető beltartalma. A
marcipán pedig csak fokozta az ízélményt.
Párizsi kocka: a tradíció ezen a terméken már csak a nevében
érhető tetten. Mind megjelenése, mind állaga, mind pedig ízvilága újszerű.
Nagyon tetszetős külső és rendkívül finom belső jellemzi. Az édeskés-kesernyés,
csokis-trüffeles, kifejezetten lágy habként megnyilvánuló töltelék levett a
lábamról. Az értékelése ennyi csupán: tökéletes.