2014. április 21., hétfő

Lenkey évjáratkóstoló

A mádi Lenkey Családi Pincészet szakmai kóstolójával immár hagyományt igyekszik teremteni. Az eseményre most is, akárcsak tavaly a budapesti Kadarka Borbárban került sor, ahol természetesen meg is lehet vásárolni a Lenkey-borokat. A pincészetről korábbi írásunkban részletesen meséltünk, így e helyütt most inkább csak a borokra fókuszálunk.

A kóstoló témája ezúttal a 2007-es évjárat volt, amely országosan is kedvezőnek, bár kicsit melegnek bizonyult. A szőlő éréséhez megfelelő hőösszegek, forró, száraz nyár, jó érettség, kevés csapadék, így  relatíve egészséges szőlők jellemezték ezt az évjáratot.

Kilenc plusz egy bort sorakoztatott fel előttünk Lenkey Géza, aki a pincét idén is képviselte a bemutatón.  Fő kérdésként pedig azt vetette fel, hogy mennyit bír egy Furmint, avagy egy tokaji bor a palackban? Van-e értelme sokáig tartogatni Hegyalja borait? Ezekre a kérdésekre keresve a választ indult el a kóstoló, elsőként mindjárt egy illatos, izgalmas borral.

Sárgamuskotály
Az előző szakmai kóstolón szintén szereplő Sárgamuskotályt most is kedvelték a kóstolók. Közepes mély, aranyba hajló színnel, szemet gyönyörködtető olajossággal indít a bor. Illatában rózsa, licsi, méz érződik, de kicsit talán visszafogottabban, mint korábban. Még mindig jó savakkal bír, de már nüansznyit lustábbnak hat, mint tavaly. Ízében is a virágos, édeskés zamatok dominálnak, akárcsak illatában.  4 pont

Ezután dűlőszelektált borok következtek. Géza ebben az évjáratban az egyes területek közötti különbségeket is vizsgálta, ezért igyekezett ennek eredményét be is mutatni nekünk.

Kishegy
A Kishegy dűlő agyagos, törmelékes terület. Hárslevelű (56  %) és Furmint (44 %) házasításával készült.  Mély arany színe hosszas fahordós érlelésről árulkodik. És valóban, mint kiderült 12 hónapot töltött zempléni tölgyben. Ez érződik illatában és ízében, enyhén fás-füstös jellegében is. Ezeken túl még vanília, citrusok és mineralitás is felfedezhetők benne. Alig két grammnyi maradékcukra szinte fel sem tűnik a jó arányú savak mellett. Bár még üdítőleg hatott a bor, azért az oxidáció már el kezdett dolgozni benne a borász ellen. 3,5 pont

Bomboly
A Bomboly riolitos nyiroktalaján termett Furmint és Hárslevelű szőlők bora ez, az előbbi javára (55 %). A 18 hónapos fahordós érlelés talán kicsit soknak bizonyult. Erősen sherry-s, reszelt almás jegyek érezhetők benne, illatát, ízét tekintve egyaránt. Az első korty édeskés érzete a közel 3 g maradékcukornak köszönhető. 3 pont

Dűlőházasság
Nevezetesen Bomboly és Hegyfarok dűlők (ez utóbbi riolittufa meg zeolit talajú) találkozása. Előbbi egyharmad részt, utóbbi kétharmadnyit adott a házasságba. A fajták ismét Furmint (75 %) és Hárslevelű (25 %). 13 hónapot pihentek így együtt fahordóban. Zöld alma és herbák illatban, ízben. A finom savak jól harmonizálnak az 5 g cukorral. Fáradtságnak ennél a bornál nyoma sincs. Egyszóval leginkább talán így jellemezhető: elegáns.  5 pont!

Holdvölgy
Ásványokban gazdag, riolittufás talajú termőhely. Furmint 65 és Hárslevelű 35 százaléknyi házasítása e bor. Fahordóban 9 hónapot töltött. Az érzések vele kapcsolatban: „ejha”, „ez igen”. Illata szivaros, finoman gyümölcsös. A savak is jó arányúak. Íze sokrétű, citrusokkal, ásványokkal tarkított. Telt ugyan, de ha egy picit még nagyobb test társulna a komplexitásához, akkor csillagos ötös lenne, de persze így is tökéletes.  5 pont!

Korposd Furmint
Egy dűlő, egy fajta. A Becsek aldűlője riolittufás-zeolitos termőhely, amely a Furmint borok számára kiváló alapot nyújt. Ennek megfelelően ezt a bort is a magas beltartalom jellemzi. Illatában édeskés jegyek, vanília érezhető. Savai gördülékenyek, de jól besimulnak a bor karakterébe. Ízében egy jó értelembe vett savanyú cukorkás ízt is felfedezhetünk. Hosszúsága nem végtelen, de így is elegendő. Jól esik minden korty belőle. 5 pont!

Úrágya-Köves
Kötött agyagos talaj jellemzi e területet, darabos riolitkövekkel. Ahogy megtudtuk, ezen a dűlőn Gézáék együtt dolgoznak most a kiváló somlói borairól ismert Takács Lajossal. Nagyszerű gesztus volt  az Gézától, hogy felajánlotta somlói barátjának az együttműködés lehetőségét.

E bor esetében az arány megfordul a Hárslevelű javára (60 %). 13 hónapot töltött fahordóban. Illata kicsit visszafogott. Ugyanakkor határozott ízvilágú, száraz szamorodnis, alkoholos. Szinte már-már férfiasan ásványos-acélos. Bár maradékcukra elég magas 8 g körüli, mégsem olyan intenzív az édessége. Sőt, inkább egyre több kesernyésség jelentkezik benne, ahogy az ember újra és újra megkóstolja. 3,5 pont

Vilmány (félszáraz)
A nyiroktalajos dűlő a Kishegy szomszédja. Furmint 58, Hárslevelű 42 %. Fahordós érlelés 14 hónap. Félszáraz, 12 g cukorral és 13,5 %-os alkohollal! A kóstoló eddigi legbujább bora. Illatában édes fűszerek, méz, kései jelleg (birs, kajszi) is érezhető. ízében mindez citrusokkal egészül ki. A cukor egy picit ráül a savra, de azért nem nyomja el. Valahol leghátul az oxidáció már ebben is érezhetővé vált, de szerencsére ez olyan kis mértékű, hogy simán eltartható még. Egy trópusi gyümölcsös (pl. maracujás) bonbonnal tutira jól működne ez a bor. 3,5 pont

Második (félédes)
Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály (54, 42, 4 % arányú) házasítása a kilenc 2007-es bor cefréjének második préselésével nyert mustjából készített bor. Ez így bonyolultan hangzik? Arról van lényegében szó, hogy Géza nem hallgatott másokra. Na, jó egy kicsit azért mégis. Mindenki azt tanácsolta neki, hogy csak egyszer préselje a szőlőket, mert a második után már túl gyenge minőséget kap. Hát, ő azért is kétszer préselt, de a második présmustokat különgyűjtötte és azokból készítette ezt a nedűt. 10 hónapig érlelgette fában, majd elkészítette az „ellenpéldát”. Tény, hogy kevésbé érezzük testesnek ezt a bort, mint amit várnánk az illat alapján(kicsit rövid a vége is), de ez mit sem változtat azon, hogy gazdag ízvilágú. A fahordó pörkölési jegyei finoman integrálódnak a gyümölcsös, elsősorban talán kajszis, másodsorban virágos aromák, zamatok közé. Kicsit kesernyés ennek is a lecsengése. 3,5 pont

Mangó (édes)
A non plus ultra bort ez a 2006-os évjáratú, borostyánba hajló színű Fordítás jelentette. A több mint 120 g maradékcukorral, 10 g savval és 43 g (/liter) cukormentes extrakttal bíró bor aszúkat megszégyenítő teltséget mutat. Nevét onnan kapta, hogy intenzív mangó illata és íze van. Ennyivel azonban nem elégszik meg, kis vegetalitás, botrytis is felsejlik benne.  A cukor mellett a 10 grammnyi (!) sav eltörpülni látszik. Az édesszájúak garantáltan imádni fogják ezt a bort. Aki a pincészetnél jár, feltétlen kóstolja meg, hiszen vélhetően csak ott lesz elérhető, másutt nem! 4,5 pont (Ha egy kicsit  kevesebb lenne a cukor, akkor a maximumot kapta volna.)

Az jól látszik, hogy a borok többnyire jól bírták a hosszú érlelést. Néhány esetben ugyan már érezhető volt a korosodás, de azok is jól egyben vannak még. Így a tokaji borok hosszú élettartama bebizonyosodni látszik.

A Lenkey Pincészet stílusát -amelynek fő iránya tehát a borok számára megadni a lehető legtöbb érlelést, amivel kiteljesednek- lehet szeretni, nem szeretni, vagy lelkesen elemezni. Az biztos, hogy ahogy mi is, úgy mindenki más megtalálja közülük azt, ami számára a legjobban tetszik.


2014. április 20., vasárnap

Szántó Tibor portékái

Sokan várták, hogy Tibor nyisson Budapesten egy belvárosi üzletet. Most eljött a pillanat! A Portéka bolt talajdonosával, Jakab Arankával együttműködve immár külön kis üzlethelyiségben várja Tibor a nyolcadik kerületben a csoki-megszállottakat. A Portéka széles kézműves palettája mellett most már Tibor csokijai, bonbonjai, teái is kaphatók lesznek itt, illetve még a csokoládékhoz passzoló terroir-borokat is kínál majd az üzlet.

A megnyitás alkalmából Tibor stílszerűen egy kis kóstolót tartott, amelynek keretében ínycsiklandozó finomságait mutatta be az első vendégeknek.

Egy 100 %-ban ecuadori forró csokival kezdtük a kóstolót a már ismerős -szinte Tibor védjegyéül  szolgáló- szép kis pohárkából. „Csupán” egy decilitert kaptunk, ami a nagy bögre, híg forrócsokikhoz szokottak számára talán meglepő volt, de ahogy Tibor is kifejtette egy ilyen töménységű, valódi csokoládéval készült forró csokiból ennyi elegendő is. Krémes állaga -annak ellenére, hogy akárcsak az eredeti „Xocolatl”, ez is vízzel készült- azonnal éreztette a minőségi különbséget az átlagos forró csokikhoz képest.

Ezt elkortyolgatván lassan áttértünk a csokoládékra. Elsőként egy 70 %-os perui nyers csokival ismerkedtünk. A Tibor által superfoodként aposztrofált raw csokoládé érdekessége abban rejlik, hogy a kakaóbabok feldolgozása során nem hagyják, hogy az erjedéskor a hőmérséklet túl magas legyen, csökkentve ezzel az egészségünk szempontjából fontos antioxidáns anyagok károsodásának mértékét.

A superfood élelmiszereket sok esetben a média  túlzottan nagy „varázserővel” ruházza fel (egyesek szerint ez is csak egy jól hangzó marketinges kifejezés), az azonban  biztos, hogy a kevésbé intenzív feldolgozás eredményeként egy antioxidánsok szempontjából értékesebb termék nyerhető.

A csokihoz visszatérve megállapítható, hogy igazán összetett aromavilágú, füsttel, sóval, fekete bogyósokkal tarkítva.

A következő Caranero Superior 70 %-os ecuadori csoki egy ún. fine flavour cacao-ból származik, vagyis magas minőségű, kitűnő aromájú csokoládé. Mint azt megtudtuk Venezuela középső részéről,  Barlovento tartományból Caranero-ból, amely egy kikötő város, indultak útjukra a kakaóbabok. A Superior megnevezés pedig természetesen a legjobb minőségi kategóriára utal. Kóstolgatva a csokit, bogyós gyümölcsös, mély kakaós ízjegyek érvényesültek benne.

Madagaszkár az egyik kedvenc csokoládé termőhelyem. A Millot ültetvényből származó hosszú lecsengésű (70 %-os kakaótartalmú) csokoládéfalat savassága, citrusossága és a háttérben bújkáló kajszis édessége most is megmutatta az itteni kakaóbabokban rejlő potenciált. 

Számomra mégis a legizgalmasabb élményt a nem is annyira behízelgő, sőt kifejezetten vegetális jamaicai 70 %-os csokoládé jelentette. Fás, herbás-zöldfűszeres-mentás jegyei, a vulkanikus talaj adta finoman füstös-kávés érzete sokrétűségéről árulkodott.

A bonbonok közül első helyen emelném ki a fantasztikus (erre tényleg nincs más szó!) ganache-t, amely chuao-i (Venezuela number one termőhelyéről származó) alapanyagból készült. Gazdag ízvilágú volt: rum, szilva, cseresznye zamataival. Nagyon hosszú lecsengése sokáig bevéste magát az emlékezetembe.

Az ezt követő csemegék nekem kicsit édesek voltak, de azért közülük is megtaláltam az abszolút elsőt, a „piszcipánt”. A brontei pirított pisztáciával készült marcipános desszert határozott karakterű, mégis édes ízvilága jól visszaadta a pisztácia ízeit. A mézes mandulás (héjastól feldolgozva, de mégis szinte lágy ízhatású) mandula marcipánban az volt meglepő, hogy nem volt durva az egy az egyben felhasznált mandula íze, jól besimult a méz és a marcipán mellé. A "mogyella" névre keresztelt kvázi nutella (törökmogyorópaszta, méz és némi perui Criollo kakaóból származó csoki) nekem már túl édes volt, de aki odavan a nutelláért, az ezt is biztosan szerette.

Azt gondolom, nem csalódott, aki részt vett a kóstolón. Aki lemaradt, az sem maradt ki, hiszen csak el kell látogatnia a Portékába és máris ismerkedhet Tibor és a bolt kincseivel.

Valrhona-Loma Sotavento 2013

A francia Valrhona cég egyike azon keveseknek, akik úgy készítenek nagy mennyiségben csokoládét, hogy azok minősége kifogástalan.

Ez a csokoládé nemcsak, hogy termőhelyszelektált, hanem még évjáratos is, vagyis a válogatott kakaóbabok csak egy, a 2013-as évből származnak. Ez a cég volt az első, az 1990-es években, amelyik évjáratos csokoládét készített és ma is csak kevesen követik példáját.

Loma Sotavento, a Dominikai Köztársaság északkeleti részében, az óceánhoz viszonylag közel található ültetvénye a cégnek, amelyre nem is olyan régen tett szert. Itt Trinitario (Criollo x Forastero) kakaófajtát termesztenek. A termesztés-technológia tudományosan is megalapozott keretek között zajlik, laborháttérrel és gondos feldolgozástechnikával.

A csokoládé csomagolása a Valrhona cég színeit tükrözi, kiegészülve ezúttal egy a birtokot ábrázoló narancsos grafikával. Egyszerű, ízléses.

A csomagolást kibontva a sztaniolpapírból egy finom illatú, picit füstös-méhviaszos, fás csokoládé bukkan elő. Színe matt, középmély barna a 64 %-os kakaótartalomnak megfelelő.

Nem roppan különösképpen. Állaga viszont krémes, lassan, de jól olvadó. Ízében a méhviasz, a gyümölcs keveredik a bársonyos cseranyagokkal, az elegáns, jóízű, nem intenzív savakkal.

Hosszú lecsengésében sav és pörkölési jegyek gyűrűznek tovább. Jól esik falatozgatni belőle. Tiszta, nem túl intenzív ízek jellemzik. Nem bonyolult, szinte azonnal nyíló, mégis valami olyan eleganciát mutató csoki, amit szívesen újra és újra kóstol az ember.
  
Minősége: nagyon jó (+)

Megvásárolható: Chocoland
70 g/ 1790 Ft

2014. április 9., szerda

Ersinger Marzipan Pistachio

Erszinger Szilvia kiskorában cseppent az édességek, csokoládék világába, de nem úgy, ahogy egy átlagos kisgyerek, aki, ha tehetné állandóan desszertet majszolna, hanem egy kedves rokona révén, annak édességboltjában. Annyira ihletet kapott e világhoz, hogy nemcsak cukrászként végzett, de még a csokoládékészítésbe is beletanult.

Számomra újdonságként hatott az ő termékük, hiszen, amint a korábbi bejegyzések listájából kitűnik, még nem ismertem az Ersinger márkanevet. Kellő nyitottsággal nyúltam hát e tábláért.

A csokoládé csomagolása és megjelenése engem kicsit a Csokoládia termékeire emlékeztetett, amit nagyon szeretek, így reménykedtem benne, hogy hasonló élményben lesz részem e csoki kapcsán is.

Kézműves csokoládé révén számomra, amikor olvasgattam a doboz hátoldalán lévő leírást, meglepő volt, hogy mandula és pisztácia aromával is ráerősítettek az ízekre. Azért még mindig reménykedtem benne, hogy különleges ízeknek lehetek tanúja.

Fényes, világos barna felülete a 34 %-os kakaótartalmú tejcsokoládénak megfelelő. Ahogy török belőle, felfedezem, hogy a marcipánmassza a csoki belsejében önálló rétegként van jelen. Kissé törékenyebb a töltelék körüli burok a kelleténél, de se baj, haladjunk csak tovább!

Illatában a tejcsoki finomsága és a marcipán aromái lengik be az orromat. A szájban és kézben egyaránt olvadékony. Íze édeskés, szemcsés (mintha a cukor ropogna) és valamiféle porosság is érezhető benne. A pisztácia csak halványan sejlik fel a zamatok között. Lecsengése közepesen hosszú.

Édesszájúak számára biztosan megnyerő ez a csokoládé, nekem kicsit tömény és hiányoznak belőle azok a nüansznyi finomságok, amiket egy kézműves csokoládétól várnék.

Minősége: átlagos

Megvásárolható: jócsoki.hu (Ráday utcai Csokibolt)
120 g/ 1100 Ft