Pelle-Molnár Mákos tejcsokoládé

Pelle Krisztináról és Molnár Gáborról már többször írtunk. Kézműves paleolit és diabetikus csokoládéikat egyre többen ismerik és keresik.

Mákos tejcsokoládéjuk közel 34 % kakaótartalmú. A csomagolás „élő” képpel diszített, rajta a „Mákos” felirat a fehér háttérnek köszönhetően jól kiemelkedik. Sokan szeretik a mákot, így ők biztosan rögtön le is csapnak rá, ha megpillantják a dobozkát.

A mák gubója az ópiumgyártáshoz és a gyógyszeriparban használatos alkaloidákat tartalmaz, a mák szemek ugyanakkor az élelmiszeriparnak értékes alapanyagát képezik. A belőlük nyert mákolaj pedig -kevesen tudják- nagyon jó a csontritkulás ellen! Naponta egy kanálka rövid időn belül érezteti hatását a szervezetünkben. A mákmag gazdag ásványi anyagokban és B-vitaminokban is, így érdemes vele ízesíteni desszertjeinket.

A csokoládékba is egyre többen tesznek. Tej-fehércsokikban nagyon finom. Jelen esetben egy tejcsokoládéval kóstolhatjuk össze.

A csokoládé fényes, a mákszemcséktől feketefoltos, világos barna, sima felületű. Illata erősen vegetális, mákos. Érdekes, ahogy harapunk belőle, egyszerre érezzük szemcsésnek és olajosnak a máktól. A tejcsoki jól olvad, finoman tejes, nem bonyolult, de jó, tiszta ízvilágú.

Arányos csokoládé, amely könnyen értelmezhető, közkedvelt zamatokkal bír. Nem túl hosszú, és persze a mák dominál lecsengésében is.

Minősége: jó  (+)

Megvásárolható: Pelle-Molnár Kézműves Bonbon
                         jocsoki.hu (Ráday úti Csokibolt)

80 g/ 1400 Ft

Ritter Sport Whole Hazelnuts

Ha meghallom ezt a csokinevet, az mindig nosztalgiával tölt el. Kis koromban alig vártam, hogy valaki megajándékozzon a „deutschlandi” hozománnyal. Számomra ez volt „A” csoki. A csomagolása, a formája (amely akkoriban formabontó volt) mind elhitette velem, hogy valami különlegeset tartok általa a kezemben. Most ismét egy ajándék „ütötte a markomat”. Hosszú ideje nem ettem már, így jól esett, hogy megint kibonthatok egyet.

A nevét állítólag onnan kapta, hogy a Ritter Csokoládégyár egyik tulajdonosa (Clara Ritter) 1932-ben kitalálta, készítsen a cég olyan csokikat, amik egy sportzakó zsebében is elférnek, a nélkül, hogy eltörnének. A családi vállalkozás tagjai azonnal lecsaptak az ötletre és már indult is a „Quadrat”, azaz négyzet alakú csokik termelése és Ritter Sport néven történő forgalmazása.

Ez a tábla is egyike a jól ismert kollekciónak. Formája és megjelenése nem tér el a szokványostól. Nem is térhet, lévén, hogy 1960-ban a cég végleg áttért erre a külsőre.

A 30 %-os tejcsokoládé 23 % pirított mogyorót is tartalmaz. Ez aztán a nyerő kombináció, a gyerekek kedvence! Nem véletlen, hogy én is oda voltam érte.

Fényes, a kakaótartalomnak megfelelően világos, kicsit morzsás, nem ragadós felületű. A zömök táblából lepattintva egy kis kockát, intenzív tejes és mogyorós illat üti meg az orromat (mi más?). Ízben is hasonló élmények várnak, de a csokiból már kevesebb érződik. A mogyoró finom íze marad meg, de éppen csak egy rövid ideig, aztán tovaszáll az is. Elég édes az összhatás és még kicsit ragadós is, ahogy olvad szét a csokoládé.

Katarzist már nem okoz, de azért még mindig nem rossz. A mogyoró jó. A csoki minősége lehetne jobb is, sajnos ez a helyzet.

Minősége: jó

Megvásárolható: Csokifutár

100 g / ???

Zotter Orangen Marzipan

Az eddigi Zotter-csokik közül ez a csomagolás ragadott meg leginkább. Tetszik, ahogy a rajtalévő emberkék több mindent szimbolizálnak. Vicces, ahogy a narancs és egyben yin yang fejű, adóvevős asztronauták sorjáznak rajta. Érdekes megközelítése ez egy bean-to-bar csokoládénak. Az ilyen kakaóbabtól a tábláig helyben készült csokoládékat inkább jellemzően elegáns külsővel szokták illetni. Zotteréknél viszont tipikusan ez a lazaság adja a csomagolás figyelem felkető mivoltját és nem a díszes uniformis.

A bio és fairtrade, 40 %-os tejcsokoládé tölteléke a szokott módon gazdag összetevőlistát vonultat fel. Csak, hogy néhányat említsünk közülük: citromkoncentrátum, vanília, só. A narancs pedig likőr, vérnarancs koncentrátum és -olaj formájában van jelen, a marcipán...na, az szimplán marcipán.

A külső csokikéreg vörösesbarna, picit matt, selymes tapintású, jól roppanó és olvadó. A töltelék a szokásos módon duci és tömény (egy réteg lekváros-kocsonyás és egy réteg marcipán váltja egymást benne).

Illata klasszikusan tejes és intenzíven narancsos. Íze is, bár ott a csokiból kevesebb érződik. Egyszerre édes és savas. Kavarognak-keverednek benne a vanília, a nari, a likőr és a marcipán ízei. Hosszúsága közepes inkább csak narancsos-citrusos.

Bonbonnak valahogy inkább el tudnám képzelni ezt az ízhatást. Pláne, hogy pár falat elég belőle, mert, ha túl sokat vágunk be egyszerre, akkor telít nagyon gyorsan.

Minősége: jó (+)

Megvásárolható: Zotter

70 g/ 3,35 €

CsoKiss Bio Fairtrade csokoládé

A dunaújvárosi CsoKiss manufaktúráról már korábban egy mogyorós-áfonyás tejcsokoládé kapcsán megosztottunk néhány gondolatot. Ezúttal egy bio és egyben fairtrade 71,7 %-os csokoládét boncolgatunk tőlük.

A csomagolás hasonló az előző csoki színvilágához, annyi különbséggel, hogy itt egy kis szalag hivatott jelezni, némileg egyszerűen a csoki bio és fairtrade mivoltját. A tábla formavilága hasonló a tejcsokoládéhoz. A színén látható kakaóhüvely és levelek formája újszerű ötlet. A doboz hátoldaláról az is kiderül, hogy ez a csoki „pusztán” kakaó, kakaóvaj és nádcukor hozzáadásával készült, mint a legjobb csokik.

A csokoládé fényes, sima felületű, színe a viszonylag magas kakaótartalomnak megfelelően mély barna. Roppanása inkább tompa, törésvonala szép egyenletes. Kézben olvadékony.

Illata a kellemes kakaós jegyeken túl gyümölcsöaromákkal (pl. citrusok), bőrösséggel tarkított, amik mellett enyhe savasság is érződik. Ízben hasonlóakat tapasztalunk. Közepes intenzitás és hossz jellemzi. Ismét elmondható, hogy jól olvad. Csersavai lassan szabadulnak fel a szájban, nem bántóak.

Nem különleges ízvilágú, de kellően behízelgő, finoman kakaós karaktere miatt jól esik elfogyasztani, mint egy igazi étcsokoládét.

Minősége: nagyon jó

Megvásárolható: CsoKiss

30 g/ 750 Ft

Valentin-nap margójára

Manapság február 14-ét a szerelmesek ünnepeként tartják számon. A nagy csinnadrattával ünnepelt Valentin-nap az elmúlt évtizedekben új értelemet nyert. Azt azonban kevesek tudják, hogy Szent Bálint, avagy Valentin nemcsak a szerelmesek, hanem a lelki betegek és az epilepsziások védőszentje is. Épp ezért kicsit mélyebbre szerettem volna ásni Szent Bálint életútjában, de leginkább kevésbé valós, legendaszerű, illetve ellentmondásos információkra bukkantam. Az egyház szentjei című, általam nagy becsben tartott szinte már évszázados korú könyvemben is utánanéztem, hátha okosabb lehetek általa. (Ezt a könyvet még nagyanyámtól kaptam, szerettem volna újraköttetni anno, de már nem kerülhetett rá sor, amíg élt, és sajnos azóta is adós vagyok ezzel neki és önmagamnak is. Na, de ez egy másik történet...)

Szent Bálintról e könyvrelikviából is csak annyit tudtam meg, hogy áldozópap és orvos volt, Rómában. Sok csodás gyógyulás fűződött nevéhez és mártírhalált halt keresztény tanainak hirdetésért.

Kicsit böngészve tovább a jeles napok leírásaiban, még az is kiderült, hogy hazánkban Szent Bálint korábban nagy tiszteletnek örvendett, számos hagyomány kapcsolódott hozzá, pl. időjóslások (azt tartották eleink, ha hideg idő van ezen a napon, akkor jó lesz a termés). Ilyenkor megetették a madarakat, mert úgy vélték, ebben az időszakban választanak párt maguknak. Ezek a szokások aztán kissé feledésbe merültek. Mígnem az 1990-es években begyűrűzött hozzánk is az angolszász országokban szokásos valentin-napi felhajtás, más irányban terelve szokásainkat.

Ahogy a Karácsony is már szinte csak arról szól, hogy vásárolj minél többet, költsd el a pénzed a boltokban, törd a fejed a sok felesleges ajándékon, úgy ez a nap is csak a vásárlásösztönzés egy szimpla eszközévé vált. A sok-sok rózsaszín, piros műanyag vagy épp plüss kacat révén az eredeti elképzelést sikerült teljesen felülírni.

Csak reménykedem benne, hogy az alapgondolat a „Valentine’s Day” kapcsán az volt, hogy egy pillanatra álljunk meg, gondoljunk szeretteinkre, küldjünk egy kedves üzenetet nekik, hívjuk fel őket, és nem több. Persze az igazi ellenzők erre is azt mondják, hogy felesleges nevesíteni egy napot erre a célra, hiszen bármikor amikor csak kedvünk tartja megtehetjük, hogy gondolunk barátainkra, rokonainkra. Van némi igazság ebben is, de például én személy szerint kifejezetten szeretek minden ünnepet, mert kiemel kicsit a szürke hétköznapok monotóniájából. Nagyon is hajlamosak vagyunk mi (és biztosan az ellendrukkerek is) belefeledkezni a kötelező feladatainkba, napi munkánkba. Ilyenkor jön jól egy névnap, szülinap, vagy akár egy Valentin-nap.

Ha a szavakon túl (bármikor is) szeretnénk egy kis meglepetéssel kifejezni abbéli örömünket szerettünknek, hogy van nekünk, akkor egy kis csokoládéval biztosra mehetünk. Csoki nélkül amúgy sem múlhat el nap, pláne egy ünnep!

A Fabric Manufaktúra madagaszkári narancsos-diós étcsokoládéját ajándékba kaptam, csak úgy, kifejezetten nem jellemzési célzattal, de hogy is mehetnék el szó nélkül egy ilyen csoki mellett? Sehogy. Így a készítő beleegyezése nélkül ragadtam billentyűzetet és kezdtem formálni a szavakat a csokiról, mígnem ez a bejegyzés lett az eredménye.

Valentin-napra készült csoki ez, de szerencsére a készítő nem esett abba a hibába, hogy a csomagolással túláradóan csöpögősen akarná közölni a csokin, hogy „Engem vegyél meg a nagy napra!”. Szó sincs erről. Első ránézésre talán fel sem tűnik róla, hogy a februári jeles nap ihlette. A kis szív alakú lakat az egyetlen árulkodó jel. A lakat, amely az örökké tartó szerelem jelképe. Sokfelé divat már az ilyen lakatok kihelyezése kapukra, hidakra. Először az olasz minicsodatájon a Cinque Terrén láttam egy ilyen „lakatemlékhelyet”, ahol a szerelmespárok ott hagyhatják összetartozásuk jelét. És bár éppen nászúton voltunk, lévén, hogy nem volt nálunk ilyen lakat, mi nem hagytuk ott szívünk zálogát, mégis nagyon emlékezetesre sikeredett ez a nyaralásunk. Sokat tudnék mesélni a toszkán táj szépségéről és ottani élményeinkről, de mielőtt végleg elveszíteném a csokoládé jellemzés objektív fonalát, ehelyütt az élménybeszámolótól most eltekintek. (Egy pohár bor és egy tábla csoki mellett viszont bármikor szívesen mesélek róla...)

Tehát a csoki...a jól ismert 70 %-os kiváló minőségű madagaszkári alapra épül, ezúttal nem pirított barna rizzsel, hanem narancskivonattal és dióval ékesítve. Ajándék gyanánt nem hangzik rosszul, ugye?

A csokoládét magába záró csomagolást felnyitva, azonnal árad belőle a narancs csábító, éteres illata. A fényes, sima, középmély barna tábla jó roppanása, kellemes tapintása keltette méltóságteljes érzettel folytatja tovább diadalútját. Aztán mintha átöltözne a színfalak mögött, ahogy megkóstolom, inkább egy táncoslábú fruskára emlékeztet, mintsem egy diadalittas tekintélyre. Folyamatosan cikáznak benne a zamatok előre-hátra, ki-be. A narancs gyümölcsössége, a csokoládé pörkölési jegyei a dió vegetalitása felváltva villannak be.

A rizses kivitelben markánssá, dohányossá vált az összhatás, ennél a kompozíciónál pedig édessé, meglepően édessé! Ha vakon kóstolnám, talán nem is tudnám megmondani, hogy ez egy ilyen magas kakaótartalmú csoki. Na, jó a finom kis kesernyéje azért emlékeztet a csoki határozott karakterére.

Nehéz helyzetbe került azonban maga a csokoládé. Alázattal viseltetik a két komponenssel szemben. Udvariasan előre engedi a narancs és a dió ízeit. Az utóízben egy pillanatra belibben az aromák porondjára és átveszi az uralmat, de ezt követően újra csak meghajolva élteti a diót, ami a legvégén a visszatapsoláskor utolsóként tűnik el a színpadon leomló függöny mögött.

Ahogy a bornál megvannak azok a fajták, amikkel érdemes kezdeni barátunk „átnevelését” az édes vörösekről a finom száraz borok irányába, úgy ez a csoki is kiválóan alkalmas lehet egy leendő étcsokifogyasztó számára kezdő lépésként.

Ha van még egy pici erőnk ezek után továbbszárnyalni a csoki kapcsán, akkor próbáljuk ki az alábbit is!

A narancs illatban nagyon erősen jön. Ízben is ott van, de én még többet is szívesen éreznék belőle. Picit az édességet kompenzálva narancshéjat is el tudnék képzelni benne a kivonat mellett, ami a savasabb ízeivel további dimenziókat adhat a csokinak.

Ezirányú elképzelésemet alátámasztandó friss narancshéjjal el is majszoltam egy (aztán kettő-három...) falatkát és fenomenális ízélményben volt részem. Kóstoljuk így is meg!

Akárhogy is fogyasztjuk, nem fogunk csalatkozni benne!

Minősége: nagyon jó   

Megvásárolható: Fabric Manufaktúra

80 g/ ???

Illa Gönci barack bonbon

A Csillagó csokik után szolidan csak Illa névre keresztelt alkoholos bonbonok korántsem olyan egyszerűek, mint a nevük rövid-tömörsége azt mutatná. Esetükben inkább a csokoládé a bor vagy pálinka és a csipetnyi fűszer szigorúan megkomponált kombinációjáról van szó.

Nem könnyű a helyes arányokat megtalálni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy eddig háromszor kóstoltam és háromféle harmóniát tapasztaltam e bonbon kapcsán. Ennek pedig oka, hogy János, a bonbonok megalkotója szeret kísérletezgetni, folyton próbálgatja magát és az összetevőket is, hogy milyen módon lehet a legtökéletesebb ízélményt elérni.

A Gönci barack pálinkakrémmel töltött, gyömbéres, 60 %-os grenadai csokoládéval készült bonbon több szempontból is különleges. Alkotóelemeire bontva elsőként a Gönci kajszibarack pálinka érdemel említést. A Gönci magyar kajszi nagyon finom, zamatos, kellő arányban édes és savas. A Gönc környéki eredetvédett termőhelyen más fajták is termelhetők, de a leghíresebb kajszifajtájuk a Gönci magyar kajszi. Maga a Gönci barackpálinka is eredetvédett, 2002 óta. A csokoládéhoz felhasznált friss illatú, virágos pálinka a boldogkőváraljai Bestillo Pálinkaház kiváló terméke.

Az ázsiai eredetű gyomorbántalmakra kiváló gyömbérfűszer gyakorlatilag a gyömbér növény gyökértörzsét jelenti. Ezt felszeletelve, lereszelve nagyon erős, tisztító hatású fűszert kapunk, amellyel csínján kell bánni, mert túlzott mennyisége könnyen az ételünk ízének rovására mehet.

Végül pedig a grenadai csokoládé alapanyagról sem szabad elfeledkezni, amely e bonbon lelkét adja. Grenada csokijai karakteresek, nem túl kesernyések és savasak, de határozott illat- ízvilággal bírnak: vegetalitás, virágok, fűszerek (pl. gyömbér) jellemzik aromáikat. Így tehát telitalálat az előbbiek társítása hozzá.

Miként nyilvánul mindez meg a bonbonban? Illatán érződik a virágok, a fű, kevés dohány, vagyis a csokoládé karaktere. Savakat, csersavakat kevésbé érezni benne, a fentieknek megfelelően. Ízébe a kajszi be-belibben, de illatában kevésbé van jelen. Érdekes, hogy a gyömbér fűszerességéhez egy mogyorós-grillázsos zamat is csatlakozik.

Bár a megjelenéséről még nem ejtettem szót, azért meg kell jegyezni, hogy szép a fehér csíkokkal tarkított, középmély barna színű bonbon. A kellően vékony kérge jól roppan, kellemesen olvad a szájban. A belső krém is finoman, lágyan olvadó.

Hiányérzetem a bonbon kapcsán alig-alig van, talán csak annyi, hogy lecsengése lehetne hosszabb, tartósabb.

Minősége: nagyon jó

Megvásárolható: jocsoki.hu (Ráday úti Csokibolt)
66 g/ 1400 Ft