Ismét reduktív vs. oxidatív

A CsokiLaBorKlub januári kóstolója keretében a reduktív, vagyis a levegőtől elzárt és az oxidatív, tehát a minimális oxidációt megengedő borkészítési módokat vettük górcső alá . A két technológia ilyetén jellegű összehasonlításában segítségünkre volt a pécsi Matias Pincészettől Csányi Norbert kereskedelmi képviselő, illetve Rácz Miklós Tamás pincemester.

A pincészet öt különböző borvidéken termel szőlőt (Pécsi, Villányi, Szekszárdi, Badacsonyi, Tokaji borvidékeken), igen széles fajtaválasztékkal. Így tehát volt miből meríteni. A végső sor összeállításában a vezérelv az volt, hogy mind reduktív, mind pedig fahordós érlelésű borok kerüljenek terítékre. Szemléltetve ezzel a két borstílus közti különbségeket. 

E tekintetben annyit érdemes talán itt megjegyezni, hogy a fő különbségek megnyilvánulhatnak színben, viszkozitásban, illatban és ízben is. A reduktív borok általában zöldes sárgás árnyalatokkal és inkább halványabb színnel bírnak, az oxidatív borok aranyba hajlóak, mély színűek.  Előbbiek gyors lefolyásúak a pohár falán, utóbbiak olajos teltséget mutatnak.

A reduktívak illata intenzív, de csak egy-két elemű, a fahordósak kevésbé kirobbanóak, de sokrétű aromakarakterisztikával jellemezhetőek. Ugyanez igaz az ízvilágra és a lecsengésre is. A teltség a fahordós borokat fémjelzi, míg a könnyedség, frissesség a reduktívakat. Ezekre a fő különbségekre próbáltunk rávilágítani az est folyamán. 

Lássuk mindezt a „gyakorlatban” is a Matias Pincészet borain keresztül!

Rajnai rizling 2013 reduktív (Pécsi borvidék)

Zöldes szalmasárga, halvány színű, a pohár falán könnyedén, gyorsan mozgó bor kerül általa a poharunkba. Illata intenzív, főként citrusos jegyekkel. A korty élénk, de kellemes savakkal bír. A citrusos jelleg végigvonul a zamatban és a lecsengésben is. Az utóíz azonban kiegészül egy csipetnyi ásvánnyal is. Igazi fiatalos életérzést nyújt ez a bor.

Olasz rizling 2008 oxidatív (Pécsi borvidék)

Ahogy azt fent említettük a fahordós érlelésből fakadóan középmély arany színe, olajos lefolyása árulkodik a technológiáról. A kisfahordóban érlelt bor illata gazdag, vaníliás a hordótól, érett szőlőjellegű a gyümölcstől és a palackban töltött évek is éreztetik hatásukat benne palackbuké formájában. Az ízben egy kis kései jellegű birsesség jelenik meg, majd mandula párosul a fahordó füstösségével.  Savai már lekerekedtek. Telt. Lecsengésében talán a fahordó dominál inkább és kicsit szárító a vége. Nagy öreg, ami még mindig jól tartja magát.

Zöld veltelíni 2013 reduktív (Pécsi borvidék)

Zöldes árnyalatokkal tarkított színe halványan sejlik fel a pohárban. Illatában az élesztő utolsó lehelete még visszaköszön. Zöld alma, finom kis vegetalitás és jó savak jellemzik. Meglepően hosszú a vége. Filigrán kis borocska, mely csikófogait nem hullatta még el. 

Zöld veltelíni 2008 oxidatív (Pécsi borvidék)

A fahordósak közül talán ezen érződik leginkább az idő vasfoga. Középmély arany színe még szépen pompázik a pohárban. Illatában azonban az oxidáció már megkezdte kevésbé áldásos tevékenységét. Nem veszélyes mértékű ez, de azért megemlítendő. Zöld diós sherry-jellege utal leginkább erre. Savai ma is jól kivehetőek (ezért tartja magát a bor). A fentieken túl zöld alma, menta is elő-előbukkan belőle, alátámasztva a fahordó kicsit füstös zamataival. A közepén van egy kis sütis édesség, ami nagyon kellemes. Nem érdemes azonban a gazdagsága ellenére sem takargatni, most kell meginni az utolsó palackokkal!

Hárslevelű 2013 reduktív (Pécsi borvidék)

A tartályból a kedvünkért kipattant borocska zöldes igazán. Illata zárkózott, visszafogott. Élesztő és virágok kelnek egyelőre versenyre benne. Ízében talán kicsit jobban kifejező a fajta karaktere. Méz mandula, savanyú cukorka váltják egymást. Jó lesz ez, csak még hagyni kell, hogy kibontakozzon!

Hárslevelű oxidatív 2008 (Pécsi borvidék)

Mély arany szín, olajos, lomhán folyó cseppek a pohár falán -jól indul. Bizony a folytatás is hasonlóan kedvező. Első pillanatban még a füst hatja át illatát, de ahogy párszor megperdül a bor a pohárban, máris kinyílik. Aszalt kajszi, hársméz, virágok tömény illata lengi körbe a pohár karimáját. Aztán a kortyok továbbrepítik képzeletünket. Vastag, olajos, szinte tapintható, ahogy telíti az ember száját. Ananász és más egyéb trópusi gyümölcsök jutnak róla eszünkbe. Tartalmas bor ünnepi pillanatokhoz.

Hárslevelű Jégbor 2011 (Pécsi borvidék) 

Ez a bortípus nem minden évben adatik meg. Ha nagy nehezen össze is jön, félő, hogy a cukor viszi a prímet a borban. Sokszor érezzük egy jégbor kapcsán hogy talán jobb lett volna a késői szüret mellett dönteni. Ebben az esetben azonban más a helyzet. A csillogó arany színnel és kifejezetten komótos tempójával nyit a pohárban. Ez a sűrűség persze nem meglepő, hiszen 230 grammnyi cukor gazdagítja minden egyes literét. Illata szintén kristálytiszta, akárcsak látványa. Remek aromáival leveszi az embert a lábáról. Méz, vanília, kandírozott citrusok, körte teszik teljessé az élményt. Zamatban az édesség  kissé meghatározó, de szerencsére nem túláradó. A trópusi gyümölcsök (talán leginkább datolya), az aszalt kajszi ízei, a finom kis savak és a megfoghatatlan selymessége együttesen érik el, hogy a cukor csupán egy eszköz legyen a bor tárházából és ne a legfőbb fegyvere.  A két technológia között elhelyezkedő kuriózum  megéri az árát. Kötelező megkóstolni! Le a kalappal előtte!

Kadarka reduktív 2011 (Szekszárdi borvidék)

Silleres színű vörösbor. Illata közepesen intenzív, piros bogyósokat felvonultató. A szamóca, málna mellett intenzív fűszeresség (paprika) egyaránt jellemzi. Grácilis szerkezetű. Alkoholtartalma egyáltalán nem érződik. A savak vibráló játéka a fűszerek és gyümölcsök társaságában üdítő hatásúak. Könnyed bor a hétköznapokra.

Merlot oxidatív 2008 (Szekszárdi borvidék)

Az előbbihez képest ez a bor minden tekintetben más dimenzió. Mély rubinvörös színét narancsos szegély övezi. Illata fekete cseresznyés, avaros. Ízében felülmúlja aromáit. A cseresznyés, szarvasgombás zamatok mellett konyakmeggy, fűszeresség és csokoládés lecsengés jellemzi. Savai még mindig lendületesek, de azért érezhetően csillapodófélben vannak. Csersavai jóízűek, nem bántóak és bársonyosodnak. Alkoholja jól integrált. Téli estékre ajánlott!

Mindezek alapján bizton állíthatjuk, hogy azok számára is világossá vált a két stílus közti különbség, akik eddig nem voltak tisztában a reduktív és az oxidatív technológiák mibenlétéről. Köszönjük a minden tekintetben tartalmas kóstolót a Matias Pincészetnek! 

Újborok kóstolója

Novembert mindig nagy várakozás előzi meg a borászok körében. Ilyenkor kezdik el az újborok bontogatni szárnyaikat. Vannak olyan borok, amelyek már rég a seprőn pihennek és olyanok is, amik készre kezelten, palackban várják, hogy bemutatkozhassanak a nagyközönség előtt.

A vinoWonka Csokoládé és Borbárba frissen érkezett primőröket kóstolgattuk a legutóbbi CsokiLaBorKlub keretében. A borokat ezúttal nem százpontos bírálattal, hanem egy 1-5-ig terjedő egyszerű skálán értékeltük. Ennek oka részben az volt, hogy az újboroktól nem vártunk mélységeket, hosszúságokat, komplexitást, egyszerűen csak harmóniát, frissességet. Másrészt pedig arra is gondoltuk, hogy az újborokban azért lehetnek még kisebb hibák (élesztős, kénes jegyek, esetleg nyers savak, stb.) ezért jobb, ha inkább csak egy tájékoztató jellegű pontszámmal méltatjuk őket. 

A 10 borból 1 pontot egyik sem kapott a kóstolóktól. 2 pontot ugyan már kiosztott a csoport, de átlagban a többség elérte a 3-as értéket. (Kerekítve adjuk meg a pontszámokat.)

A legjobb bornak bizonyult Tóth Ferenc Ottonel muskotálya, amely mögött nem sokall maradt le a Lantos Pince roséja. Érdekesség, hogy a borok nagy része csavarzáras volt, ami már abszolút ennek a technológiának a térhódítását jelzi a rosé és a friss, aromás borok körében itthon is. Ez persze nem csoda, hiszen nagyon jól megőrzi a primer jegyeket a borokban. Egy hátránya azért ennek is van, ami épp az előnye is egyben, az, hogy teljesen zár. A kén-dioxid nem tud úgy elillanni a borból, mint a parafadugó esetében, ezért a borkénezésre érdemes mindenképp odafigyelni palackozás előtt. 

Az alábbi borok alkották a sort. Mindegyik 2013-as újbor volt, így az évjáratot többször nem írjuk ki.

Balatonfüred-Csopak, Dörgicsei Borház Sauvignon blanc

Elég mély szalmasárga színnel indít a pohárban. (Lehet, hogy kicsit héjon áztatták, onnan ez a mélység?) Illata inkább visszafogott, talán e fajtától kevésbé megszokottan nehezen nyílik. Érzünk benne virágosságot és fűszereket is, de csak halványan. Nem a fajta, hanem inkább a dörgicsei medence meszes-vulkanikus kőzeteinek hatása érződik belőle. Nagyon finomak a savai és egészen hosszú ez a bor. 13 %-os az alkoholja -volt, aki meg is jegyezte, hogy- szokatlan egy könnyed újbortól. Érdemes lenne még várni vele. Fog ez újabb dimenziókat is feltárni. Mostani értéke 3 pont.

Egri borvidék, Tarjányi Pince Libabor

Nehéz ezt a bort elemezni. Kicsit talán nem is tudtuk hova tenni. Volt, aki szerint olyan, mintha nem is újbor lenne, míg más szerint meg inkább túl nyers még. Az biztos, hogy sokat lehet beszélgetni róla. Ez talán adódik a házasításból is. Sokféle fajta egyszerre akar érvényre jutni benne. Nem tisztult le igazán, hogy a Chardonnay, a Szürkebarát, a Cserszegi fűszeres vagy netalán a Bianca fogja uralni. Ami biztos, hogy, ha eljön az ideje ebből a borból egy kis ékszer, a Brill lesz majd. Vagyis a pincészet egyik gyöngyöző bora. Vélhetően ezért is az alacsony, 10 %-os alkoholtartalma. Pici szénsavasságot már most is éreztünk benne. Emellett virágokat, egrest, jó savakat, mineralitást és egyfajta „száraz édességet”. Vagyis érezzük, hogy száraz, de mégis édeskés a korty közepe. Lecsengése inkább csak közepesen hosszú.  Ez is 3 pontot kapott végül, bár összességében az előzőnél valamivel jobb volt a megítélése. Lehet, hogy az extra szénsavval helyreáll majd a bor identitása és könnyebb lesz megérteni.

Mátrai borvidék, Bárdos Pince Irsai Olivér

Újabb útkereső bor került általa a poharunkba. Lassan-lassan kialakul bennünk egy kép, hogy jó dolog ez az újborozás, de még jobb, ha várunk legalább egy hónapot és utána újrakóstoljuk ezeket az újonnan „feltűnő” jelenségeket. Az Irsai általában egy igazi kuriózum, biztosan mindenkor és mindenhol feltűnést kelt. Most a hatalmas csinadratta azonban elmaradt. Azt érezte mindenki, hogy valami illatos szőlő bora ez, de nem volt egyértelmű a fajtakarakter. Édeskés illatok-ízek, de mellette még élénk savak jellemzik. Ami tetszett nekünk a trópusi gyümölcsök zamata. Egy picit az élesztő is még felsejlett és megint csak finoman a termőhely is megvillant. Érdekes módon szárító hatását is sokan említették a jellemzéskor.  3 pontot kapott ez is, de megosztónak bizonyult, mert a kettestől a négyesig terjedt a skálája, míg az előzőeket sokkal egyöntetűbben tettük a hármasok klubjába.

Kunsági borvidék, Lantos Pincészet Gólya Rosé

Az új élet, a jó szerencse hírnöke ez a bor, ahogy olvasható a pincészet jellemzésében. Igazán találó a szlogen is, hogy „Kirepültek a gólyáink”, amivel hirdeti a pince e bor életpályájának kezdetét. Bár cégér nem nagyon kell hozzá, hiszen középmély, lazacos színe azonnal mindenki figyelmét felkelti. Olajos csordogálása is a mostanában divatossá váló testesebb rosét sejtet a pohárban. Gyümölcsössége, vagy ha úgy tetszik igazi rosés szamócássága abszolút egyértelmű. Közepesen telt (egy roséhoz képest legalábbis midenképp ez igaz rá). Élénk, friss savak, egy kevés kesernyésség és szárító lecsengés érződik benne. Jó kis bor ez, kétségtelen. Az első öt pontost is felírtuk már esetében de összességében a 4 pont alsó határán mozgott csak. Viszont ez előre lépés volt az előzőekhez képest. Figyelembe véve, hogy ez egy egyszerű Portugieser rosé, semmi „nagyágyú” nincs mellette, még inkább felértékelődik.

Mátrai borvidék, Bárdos Rosé

Ismételten egy megosztó borhoz értünk a Kékfrankos és a Pinot noir házasságából született nedű kapcsán. Volt akinek nagyon tetszett és volt aki lehúzta. Mi is a probléma vele? Illata és színe talán a leginkább rosés a sorból. Gyönyörűen rószaszín. Igazán tiszta aromák jönnek belőle. Kellemesen friss az illata! Meglepően összetett, méz, vegetalitás, alma, narancs egyszerre jellemzi. És akkor itt most álljunk meg egy szóra! A vegetalitás ízében olyan „kesernyersséggel” párosul, ami többeknek nem tetszett. Zöld ízt és éles savat éreztünk egyszerre. Nem élénk, hanem kifejezetten vágós savat. Jaj, de kár érte. Ha ez a nyersesség nem lenne benne (almasav?), akkor mindenkit levett volna a lábáról. Így történhetett, hogy kapott kettő és négy pontokat is bőven. Várjunk ezzel a borral is! Most 3-as, később lehet, hogy a négyes magasságba ér. (Zárójelben jegyeznénk meg, hogy a szünetben elmajszolt libarilettes kanapékhoz kifejezetten jól passzolt, úgy látszik csak megfelelő környezetbe kell helyezni és máris feltalálja magát!)

Szekszárdi borvidék, Tüske Pince Rosé

Halvány lazacos szín. Furfangos illatok: cukorka, bodza, élesztő. Sokat ígérnek és ennek megfelelőek is az elvárásaink, de aztán ahogy kóstolgatjuk, rá kell jönnünk, hogy sokkal kevesebbet ad ekkor már. Ez volt az a bor, aminél az illat és az íz nagyon elvált egymástól. Sajnos a csavarzáras kis fülledtség is rányomta bélyegét az ízekre. A legnagyobb hátránya mégsem ez, hanem inkább a rövidsége. Így végül sajnos inkább a 2 pont felé hajlott az értékelése. Reméljük idővel az ízeiben is megjelenik az a sokrétűség, ami az illatában jellemezte! 

Ménesi borvidék, Balla Pincészet Rosé

Alkotói Merlot, Kékfrankos és Kadarka. Sillerbehajlóan piros színe sokak számára meglepő volt. Aztán szaglóidegünket is megdolgoztattuk és éreztük, hogy némi alkoholédesség is kibontakozik a pohárban, meg méz és piros bogyósok. Idáig még nem is volt gond, de jött a lenyelés pillanata és akkor valami eltörött a borban és bennünk is. Sokat vitatkoztunk, dilemmáztunk, hogy mi is, amit érzünk. Röviden idézve az egyik kóstolót: „Ennek a bornak a vége odavág!”. Bizony-bizony az idill gyorsan szertefoszlott. Talán a termőhelyből is jött egy kis tűzkövesség, de inkább a kén rovására írtuk azt a gyufás ízt (nem lehet máshogy leírni), ami ott maradt a szánkban utána. Ez lett így a leggyengébb bor a határozott, de mégis csak alacsony 2 pontjával.

Balatonfüred-Csopaki borvidék, Figula Pincészet, Zenit, félszáraz

Szép szalmasárga színe, teltsége, jóleső savai, elegáns illata, aszalt körtés, almás aromái, zamatai tetszetős borrá álltak össze már most. A Zenit fajta még mindig nem ért el arra a presztizsre, amire hivatott, de egyre kedveltebbé válik. Ezerjó és Bouvier szülei adnak elegendő savat és aromát neki ahhoz, hogy kiemelkedjen a szürke eminenciások köréből. A Figula Pince tesz is érte évről évre. A bor lehelletnyi kénessége ellenére, ideális sav-cukor aránya és nem túláradó, de mégis jól kivehető aromái miatt kedveltnek bizonyult az est folyamán. Éppen, hogy csak lemaradt a négy pontról. Erős 3 pontjával a legjobbak között zárta a „versenyt”.

Egri borvidék, Tóth Ferenc Borászat Ottonel muskotály, félédes

Az est legjobb választása!!! Egy Ottonel muskotály, ami iskolapélda lehetne. Igen, ilyet is tud! Közepes intenzitás, inkább már szalmasárga szín jellemzi. Újborhoz képest olajosnak mondható cseppjeivel rögtön felhívja magára a figyelmet. Illata tiszta, őszinte, muskotályos. Szőlővirág és körte dacol az édeskés aromákkal. Édes a korty is, de friss savai úgy körbebástyázzák a cukrot, hogy szinte eltűnik a szájban. Jó arány, test és ízgazdagság jellemzi. Továbbá pont annyi kesernyésség, ami még nem bántó. Éppen csak belibben a szájba és már illan is tova. Gyümölcsök, virágok és ásványok tobzódnak benne. Ami kifejezetten tetszetős a rózsa és licsi bevillanása. Könnyű, nem kirobbanó, de mégis hangsúlyos bor. Játékos, de egyben igazi egyéniség is. Hosszú és finom még a legvégén is. Ilyen egyszerű ez a bor. Finom és kész! Szigorú volt a csapat, így nem érte el végül az öt pontot, de toronymagasan a legtöbb ötös került e bor sorába. Nagyon magabiztos 4 pont lett a végeredménye.

Villányi borvidék, Vylyan Pincészet Bogyólé

Igazi beaujolais technológia az, ahogy a nevében is újbor, Bogyólé megszületett. Az egész fürtök szénsavatmoszférában tartása olyan belső folyamatokat indukál a bogyóban, amely nem a normál alkoholos erjedés útjára tereli a gyümölcsöt, hanem az almasav átalakulásának és sok egyéb olyan mellékfolyamatnak izgalmas mondhatni kalandjába, amely koncentráltságot ugyan nem ad a bornak, de vidám gazdagságot igen. Ennek eredményeként észterekben bővelkedő illatok, gyümölcsösség, frissesség jelenik meg a vörösborokban. Bíbor és mély színében talán kevésbé a Portugieser, mint inkább a Zweigelt az, ami meghatározó. E két fajta érdekes kombinációja ez a primőr borocska. Most már szinte tradicionális terméke lesz ez az a pincészetnek, de valahogy idén elmaradt a megszokott intenzitású gyümölcsösségétől  ez a bor. Kellemes savasság, cseppnyi csersavasság is érződik benne. Igazi jóivású bor kevés erdei gyümölcszamattal. Érdekes, hogy bár nem számítottunk rá, de libatepertős, nem magas (!) kakaótartalmú étcsokival kifejezetten gazdagabbnak hatott. Ennek ellenére kerek 3 ponttal jutalmaztuk.

A borok sorrendjét csak a fajtáktól és termőhelytől várható karakterek alapján alakítottuk ki, se a színüket, se alkoholtartalmukat nem néztük meg előtte, hogy még a sort összeállítókat se befolyásolják ezek előre. Utólag azért elmondható, hogy a rozék tekintetében lehetett volna jobb sorrendet is kialakítani, de most, hogy már ismerjük e borok karakterét, legközelebb könnyebben el tudjuk őket helyezni a sorban. 

Jó kis este volt, könnyedség jellemezte a borokat és a hangulatot is. Most készülünk a pezsgő életre, avagy a Buborékok a borban ez évi, decemberi programjára. Addig is kóstoljunk minél több újbort, hogy aztán később újrakóstolva őket láthassuk, hogyan fejlődnek tovább a palackban!

CsokiLaBorKlub ürmösökkel

A CsokiLaBorKlub júliusban a Csokoládia Birodalomban kapott lehetőséget aktuális gyűlésére. Ezúton is köszönjük a lehetőséget és a vendégszeretetet, amellyel befogadták a rövid ideig „hajléktalanná” vált klubunkat.

A kiválasztott témakörrel -nevezetesen ürmös borok- nagyobb fába vágtuk a fejszénket, mint gondoltam, ugyanis nehéz volt ürmösöket találni a piacon, szárazat meg még inkább. Így esett a választásom az Orbán Pincére, amelynek fűszeres borai pont azon irányvonal mentén készülnek, amire én is kerestem a példákat a hazai borok tengerében.

Az Orbán Pincéről csak röviden annyit, hogy 2007-ben jött létre. Ugyanebben az évben egy 4,5 hektáros Chardonnay ültetvényt vásárolt meg a Balatonfelvidéki borvidék egy csodaszép kis települése (Szentbékkálla) melletti, délnyugati fekvésű helyen, a Farkastetőn, a Kőtenger mellett. 2008-ban még egy 2 hektáros Szürkebarát ültetvényt is felvásároltak a Badacsonyi borvidéken, Balatonrendesen a Kerekesdomb dűlőn. Ugyanitt már sorakoznak a saját telepítésű Furmint tőkéik is, alig kezdve meg remélhetőleg igen hosszú és tartalmas életüket.

A fajták tehát jelenleg Chardonnay, Szürkebarát. A technológia során két irányt céloznak meg, a gyors feldolgozású, hűtve, irányított erjesztéssel készült, acéltartályos, azaz reduktív borokat és a „késői” szüretelésű, igen érett szőlőből készült testes, magas alkoholtartalmú, héjon áztatott, hosszú ideig seprőn tartott, újfahordóban erjedt és vagy érlelt borokat.

A kóstolónkat néhány „alapbor ágyazta meg”. Utána „bátorkodott” csak Orbán Gergely, a borász előhozakodni a kóstolni korántsem egyszerű ürmösökkel. Igen, valóban kellett is egy kis alapozás.

A sort a Kőtenger Chardonnay 2011-es évjárata nyitotta. (Aki ismeri az elődjét, tudja, mit várjon ettől a tételtől.) Szalmasárga, fiatalos színnel nyit a bor. Olajosan csordogál a pohár falán, így egyre nagyobb bizalommal vagyunk iránta. Illata mandulás és minerális. A szánkban fokozatosan szabadul fel. Teltsége mindjárt „szájbatűnő”. Alkoholérzete szintén rendjén van. Az őszibarack és citrusok gyümölcsösségét lecsengésében némi kesernyésség követi. Többeket elvarázsolt ez a bor.

Szintén már az újabb évjárat képviseletében érkezett poharunkba a Pinot Grigio 2011. Bár reduktív bor, mégis mély arany színnel foglalja el biztos helyét a poharunkban (az enyémben a legbiztosabban, mert én a visszakóstoláskor is kértem belőle, annyira tetszett). Illatában kellemes kései jelleg dominál, a szőlő gyümölcsének illatával kiegészülve. Ha kicsit még várunk vele, akkor finom cukorkás aromák is érezhetők benne. Persze ez is telt, nagyon is! Savai jól passzolnak ahhoz a jelleghez, amit ez a bor képvisel. Talán a héjon áztatás miatt érződik egy kis vegetalitáz az ízben, de egyébként teljesen „szürkebarátos”. Lecsengésében érdekes módon dohányosságot véltünk többen is felfedezni.

Ezután következett a nevében is ütős Brutál 2009. Aranysárga színe árulkodik a bor késői jellegéről, a koráról és a nagyságáról. Illata szinte likőrös a magas alkohol révén, de finom gyümölcsösség is fel-fel sejlik benne, pl. az egres. A korty is éget kissé, de finom savai, mézes-viaszos-birses ízjegyei enyhítik a „fájdalmainkat”.

A bemelegítés nagyon jól sikerült. A malligand-szint révén Gergő elérte, hogy immár sokkal nyitottabban álltunk az addig kevésbé ismert és talán némi előítélettel várt borok világa felé.

A Szent Triofon, bolgár szőlővédő szentről elnevezett ürmösöket úgy készíti Gergő, hogy az erjedéskor oldja ki a gyógynövények drogjából nemcsak az aromákat, hanem az egyészség szempontjából is hasznos vegyületeket. A gyógynövények érdekes módon a borok élettartamát is megnövelik, sőt kevesebb kén kell a tartósításukhoz. A Chardonnay alapbort a következő gyógynövényekkel „házasította”.

Ginzenges: az életgyökér szárítmányából készült bor jótékony hatásaként biztosan növeli a koncentrálóképességünket, antioxidáns, antivirális és nem utolsó sorban afrodiziákum is. Illata kissé gyógyszeres, íze citrusos, kesernyés. A véleményeket a borról a következő gondolatok tükrözik a legjobban: „Nem rossz”. „Rosszabbra számítottam”.

Borókás: a tobozbogyó felhasználásával készült bor étvágyfokozó, jó köszvény ellen és izzasztó hatású, mi azonban mégsem izzadtunk meg attól, hogy megigyuk, mert egészen finom volt. Éteres illat és citrusos ízek jellemezték e bort.

Citromfüves: a nyugtató, emésztést és alvást segítő hatásairól ismert gyógynövénnyel „fűszerezett” bor megosztónak bizonyult. Volt, aki kedvelte, különösen azok, akik egyébként is fogyasztanak citromfű teát, és volt, akinek kifejezetten nem tetszett. Furcsa módon, mintha ez a növényi drog felerősítette volna a savak érzetét a borban.

Gyömbérgyökeres: a gyomorerősítő, étvágyjavító, vértisztító hatású gyökér zamatának intenzitása többeknél kiütötte a biztosítékot. Erősebb idegzetűek előnyben. Az biztos, hogy kellemesen melenget ez a bor csípőssége révén.

Keserűfüves: az édesgyökér, fehérüröm, benedekfű, ezerjófű keverékével készült bor garantáltan segíti az emésztést és az epeműködést. A szó szerint ürmös bor kesernyés ízei ellenére is jó.

Ne értsen senki félre, a fentiekben nem a borok értékeit kritizáltam, hanem inkább azt elemezgettem, hogy mennyire ihatóak ezek a borok azok számára is, akik nincsenek hozzászokva az ilyen típusú vegetalitás megnyilvánulásához borokban. A gyógyborokról alkotott összbenyomás kedvezőnek bizonyult, nemcsak az én (mondjuk én már ismertem is őket), hanem a többi kóstoló véleménye szerint is.

Aki nem szereti a gyógyteákat kortyolgatni, de rá van kényszerülve, hogy a fenti gyógynövényeket fogyassza, annak kifejezetten jó lehet az ilyen formában történő hatóanyagfelvétel!

Sherry vs. szamorodni?

A CsokiLaBorKlub júniusi borkóstolójának a Gepárd és Űrhajó Borbisztro adott otthont. A téma sherry vs. száraz szamorodni volt. A kérdés adott, lehet-e, érdemes-e egyáltalán ilyen összehasonlítást tenni? Az alábbiakból kiderül.

A kóstolás ezúttal kicsit más, inkább informálódó és tapasztalatszerző, semmint bíráló formában zajlott, Petzold Attila, borász, sherry-szakértő segítségével, lévén, hogy kis csapatunk tagjai szinte „szűzkézzel” nyúltak a sherry-s poharakhoz.

A sherry neve az andalúziai Jerez város nevéből alakult ki. A spanyolok nagy becsben tartott italát ma egy külön szervezet „védelmezi”, ez a Consejo Regulador, amely nemcsak szabályozza, hanem szigorúan ellenőrzi is a minőségi követelmények betartását.

A sherry-készítés „fellegvárai” Jerez de la Frontera, El Puerto de Santa María, Sanlúcar de Barrameda települések.

Tokaj-Hegyalja titka a talaj (vulkanikus talajképző kőzet, többnyire riolit, helyenként lösz), a folyók által is befolyásolt különleges (a kellő időben párás, a kellő időben száraz) mikroklíma, az aszúsodó szőlőfajták (Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály), a Botrytis cinerea (azaz a nemespenész) és a borászati hagyományok.

Jerez és környékének titka az albariza talaj (amely porozitása révén még a forró, aszályos nyarakon is képes a szőlő számára elegendő vizet biztosítani és a savakat „megőrizni” a szőlőben), a szőlőfajták (Palomino, Pedro Ximenez, Moscatel) és természetesen itt is a borászati hagyományok.

A száraz szamorodni készítése gyakorlatilag egy oxidatív fehérbor-készítési technológia, melynek alapja a normál és aszúsodott szemek együtt szüretelése, feldolgozása és a kierjedt bor legalább 2 éves (egy év fahordóban, egy év palackban) esetlegesen élesztőhártya alatti érlelése, de ez nem minden esetben jellemző. És, ami még fontos különbség a sherry-khez képest, hogy alkohollal nem erősített bortípus!

A sherry-k egy alapbor avinálásával (brandy és bor keverékével történő erősítéssel) kezdik meg pályafutásukat. A Fino és a Manzanilla típusúakat körülbelül14-15, az Amontilladot 17 v/v% alkoholtartalmúra erősítik. Az előbbiek közti különbség még abból is adódik, hogy az első kettő esetében van élesztőhártya alatt érlelés, a harmadiknál csak részben.

A flor, vagy élesztőhártya úgy alakul ki, hogy nem töltik tele a hordót és a szabad borfelszínen egy vastag, fehér bevonat képződik, amely alatt érlelődik a bor és jellegzetes élesztős, zöld diós aromái alakulnak ki.

A sherry-ket nagy bodegákban, borházakban érlelik ún. Solera-rendszerben, amelynek lényege, hogy az öt szinten sorba rakott hordókban (botában) érlelt borokat egymással házasítva érik el az évről évre azonos, megbízható minőséget. A felső sor rejti a legfiatalabbakat, legalul pedig a legidősebbeket találjuk.

Az alábbiakban csak röviden áttekintjük az egyes sherry-típusokat.

Fino: végig élesztőhártya alatt érlelt, szalmasárga, könnyed, száraz, élesztős, mandulazamatú, kb. 15 %-os, „Jerez”-ben készülő sherry.

Pale Cream: egy Fino sherry, amit édesítenek.

Manzanilla: végig (a klímából adódóan tömörebb) élesztőhártya alatt érlelt, szalmasárga, könnyed, száraz, még élesztősebb, gyakran almás és sós ízű, elegáns, kb. 15 %-os, „Sanlúcar”-ban készülő sherry.

Amontillado: részlegesen élesztőhártya alatt, majd normál oxidatív módon érlelt, borostyán sárga, telt, száraz, mogyoró, dió ízű, kb.17 %-os sherry.

Oloroso: hosszú ideig (legalább 5 évig) oxidatívan érlelt, barnás színű, testes, likőrös, diós, karamelles, kakaós ízű, 18-20 %-os sherry.

Cream Sherry: egy vörösesbarna színű, bársonyos Oloroso Sherry, amit Pedro Ximenezzel édesítenek.

Palo Cortado: 7-12 évig (vagy még tovább érlelt), borostyán színű, telt, diós aromájú sherry.

Pedro Ximenez (avagy „közismertebb” nevén PX): már az igazi természetes desszertbor kategória. Napon szárított szőlőből készül. Sötétbarna színű. Mazsolás, aszalt fügés, datolyás ízjegyekkel bír. Állítólag vaníliafagyira öntve mennyei ízeket ad!

Még két kategória, ami a hordós érlelés idejére utal:

VOS (Vinum Optimum Signatum vagy Very Old Sherry): legalább 20 évig érlelődött sherry.

VORS (Vinum Optimum Rare Signatum vagy Very Old Rare Sherry): legalább 30 évig érlelődött sherry.

A hosszú bevezető után jöjjenek a kóstolt borok!

Hidalgo La Gitana Manzanilla

Közepesen mély szalmasárga színnel indul. Illata intenzív, alma, olajos magvak, zöld dió és egy kis élesztő jegyeit hordozza. Ugyanez köszön vissza ízben is az élénk savakon túl. A lecsengése keserű mandulás, sós és herbás. Közepesen hosszú.

Barbadillo Amontillado Medium dry

A Pedro Ximenezzel házasított bor az előbbivel ellentétben már félszáraz. Színe közepesen mély, borostyán. Illata diszkrét eleinte, majd fokozatosan nyílik. Kicsit whisky-sen füstös. A biológiai érlelés jegyei: zöld dió, mandula mellett már a mazsola is érezhető benne. Ízében a fa talán kicsit hangsúlyosabb a kelleténél. Olajos lefolyású és érzetű, telt. Kesernyés kicsit, ugyanakkor van egy kis puncsos „finomság” is mellette. Savai kellemesek, a cukorral megpróbálják felvenni a versenyt, több-kevesebb sikerrel. Lecsengése emlékezetes, hosszú.

Barbadillo Oloroso

Mélybarna szín óarany reflexekkel. Illata visszafogottan indul, de aztán kitárulkozik a bor. Gesztenye, fa, hársméz, kakaó, karamell váltogatja egymást. Ízében élénk savak, kis tejsavasság érződik. Olajosan folydogál ez is a pohár falán. Ennek már 18 %-os az alkoholtartalma, ami érződik is. A fenti aromák ízben is jelentkeznek kiegészülve egy kis csípősséggel, gyógynövényes ízekkel, talán a fahordóból eredendően. Szárazpróbája nagyon kellemesen csokoládés.

Barbadillo Pedro Ximenez

Ennek a desszertbornak a színe a legmélyebb, mahagónis-borostyános. Illata gazdag, komplex a baracklekvártól a fügén át a szilváig mindenféle, főként gyümölcsös jegyek jellemzik. Ízben méz, aszalt füge, karamella, lecsengésében pedig csokoládé, édesgyökér érződik. A szárazpróbáját is érdemes elemezgetni, mert finoman lekváros, viaszos, kicsit talán még füstös is. A savai harmonikusak, a cukrok mellett is érvényesülnek. Testes és hosszú, nagyon hosszú!

Ezek után kóstoltuk a száraz szamorodnikat, amelyek egy teljesen más világot tártak elénk. Összehasonlíthatatlanul más világot!

Hétszőlő Száraz szamorodni 2006

Közepesen intenzív aranysárga szín. Finom illatok, mézes-krémes, dió, birs, citrusok, aszalt kajszi. Micsoda kavalkád! Ízben már jóval egyszerűbb, citrusos. Magas savak és vegetalitás jellemzi. Nincs összhangban az illat és íz. Szárazpróbája nem túl kellemes. Kár érte.

Sajgó Pincészet Száraz szamorodni 2002

Az előbbihez hasonló szín, de teljesen más illat, inkább a bródigosság jellemzi. Szerencsére idővel azért nyílik. Olajos lefolyású. Ízében karamell, oxidáltság, alma és magas savak dominálnak. Szárazpróbája meglepően aszalt kajszis.

Máté Zoltán Száraz szamorodni 1999

Mély arany színű. Illatában kicsit fás, de azért érződik egy kis avaros-gombásság, illetve kajszi is. Íze sokrétű a citrusokkal nyit, majd édesebb zamatok csillanak fel, kis méz a lecsengésben mézes zserbó. Helyenként florjelleget is lehet benne érezni (élesztő, dió). Testes és hosszú. Valahogy ilyennek képzeljük el ezt a bortípust! Kitűnő.

Tokaj Kereskedőház Száraz szamorodni 1996

Közepesen mély, barnába hajló szín jellemzik a fiatalnak már kevésbé mondható bort. Illata alkoholos, búzasörös. Ahogy szellőzik, egyre gazdagabb: kandírozott narancs, gomba-botrytiszesség és gesztenye is felsejlik halványan. Ízben inkább a vegetális oldalát mutatja, tejsavassággal és kevés aszalt kajszival. Vékony és rövid. Már meg kell inni nem érdemes vele tovább várni!

Két ország, két bortípus, két technológia, két stílus, két külön világ. Ennek megfelelően kóstoljuk is külön őket, mindegyiket a megfelelő időben és helyen!

Női borászok remekei

A CsokiLaBorKlub rendhagyó módon és helyen tartotta áprilisi kóstolóját. Most kivételesen nem a vinoWonka, (mert költöznek), hanem az Almárium Bisztró fogadott bennünket, hasonlóan nívós kiszolgálással. A forma pedig annyiban különbözött, hogy mivel meghívott előadónk nem tudott eljönni, így kevésbé didaktikus keretek között (mint máskor), inkább amolyan baráti buli „feelingben” telt az este. Ettünk finomakat, ittunk még finomabbakat, és kitűnően szórakoztunk (diszkréten fogalmazzunk így!). Na, jó, azért kicsit dolgoztunk is, tehát értékeltük a borokat.

A bírálat az alábbi pontrendszerben zajlott:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

Gál Pincészet Cserszegi fűszeres 2011
Zöldes szalmasárga szín. Illata nem kirobbanó, de fajtajelleges. Őszibarack, bodza, citrus dominál illat-, ízkarakterisztikájában. Szénsavas (ez többeket zavart). Közepes test, közepes intenzitású savak és kis grapefruitos kesernye jellemzi még. Nem túl hosszú. Lecsengésében szárít kicsit. Szárazpróbája érdekesen vegetális-dohányos. Jó kezdet a sorban, csak lehetne nagyobb intenzitású. 72 pont

Gál Pincészet Rajnai rizling 2011
Intenzívebb szín, de még szalmasárga jellemző rá. Mély, viszont diszkrét illatok: méz, akácvirág, érett szőlő illata sejlik fel benne. Íze hasonlóan mézes, (egyeseket a ciderre emlékeztetően) körtés és érdekesen édeskés. Szénsavas ez is, visszafogottabban ugyan, mint az előző. Telt, közepesen hosszú. Kesernyés kicsit, de ez a Rajnaira sokszor jellemző. Savai nagyon finomak. Bírálótársaim még kissé bátortalanok voltak, így végül 75 ponttal zárt.

Gál Pincészet Chardonnay 2011
Szalmasárga szín, némi aranyos reflexekkel. Illata még élesztős és nagyon halványan kénes, aztán ahogy nyílik, jön a bodza, a mineralitás („ázott bazalt” formájában). Telt, krémes érzetek, amit mondjuk a maradékcukor továbbfokoz (ezt tartották a kóstolók a legnagyobb hibájának). A vakkóstolás után az egyik „bírálónk” nem akarta elhinni, hogy ez Chardonnay, mert ő nem szereti ezt a fajtát, ez a bor pedig nagyon ízlett neki. Igen, talán nem a megszokott Chardonnay ez, de nem is kell mindig ugyanazt mutatnia. 76 pont 

Gál Pincészet Pinot noir Rosé 2011
Bár ez kevésbé szakkifejezés, de erre a színre leginkább a barack színjellemző („hivatalosan” talán a hagymahéjhoz van közel), amivel ez a bor megjelenik a poharunkban. Illata nem harsány, orgonás és kajszis. Lassan csordogál le a pohár falán. Kevés, selymes szénsav és maradékcukor is érezhető benne. Ízben hársmézes-gyümölcsös-virágos-fahéjas. Egyszóval összetett. Jó a lecsengése is, bár nem hosszú. Holtversenyben bronzérmes: 85 pont.

Iványi Zsófia Cabernet franc Rosé 2008
Narancsos-téglavörös szín. Összehasonlíthatatlan az előzővel (de persze ezt tudtam előre, csak azt szerettem volna, hogy kóstoljunk egy ilyet is). Illata aszalt szilvás, datolyás, füstölt sonkás és még sorolhatnám a meghökkentő jelzőket. Igen, talán ezutóbbi a legjellemzőbb a borra, nevezetesen, hogy meglepő (és valószínűleg ez volt a készítő célja is). Lágy bor (hogy is várhatnánk egy koros rosétól több savat?). A csersavait azonban máig megőrizte. Intenzív ízű, a fa is jön belőle és szinte konyakos az összhatás. Cékla és aszalt szilva, ami még beugrott a kóstolók asszociációi közé. Érdekes benyomások…Az biztos viszont, hogy telt, közepesen hosszú, a szárazpróbája erősen dohányos. Megosztó bor. Így kapott végül 73 pontot.

Gál Pincészet Cabernet sauvignon 2009
Mély rubinvörös, a Kunsági borvidékre jellemzően, szép színnel köszön be a bor. Aztán illatában a kis földességen túl főként gyümölcsöket (ribiszkét és más bogyósokat), illetve kevés mézet véltünk felfedezni. Megkóstolva már fűszeresebb hatást mutat. A jó értelembe vett fűszer paprika érződik benne. Majd, ahogy „rágcsáljuk” egy érdekes meggymag zamat jelenik meg. Szárazpróbája is meggyes, de a szilvalekvár is jól jön belőle. Előkelő helyen végzett, vagyis az ezüstéremmel büszkélkedhet. 86 pont

Luka Enikő Cabernet sauvignon 2007
Téglavörös és a rubin között mozgó, intenzív szín. Illata méhviaszos, fahéjas, áfonyalekváros, friss meggyre emlékeztető, kiváló! Ízben édes az alkoholtól, de ez nem lóg ki, nem zavaró. Amolyan ranciojelleg érződik rajta. Mediterrán, forró éjszakák hangulatát idézi. Finom, cizellált savai, bársonyos csersavai az évjáratnak megfelelőek. Ízben fűszeres (kakukkfű, fahéj), majd konyakmeggyes. Nagyon, de hangsúlyozandó, hogy NEM lehengerlően-nehézkesen testes. Hosszú lecsengése csokoládés. Szárazpróbája aszalt szilvára, dohányra, csokoládéra és kávéra emlékeztető (és tényleg ilyen gazdag)! 92 pont

Pfneiszl Pince Cabernet sauvignon 2007
Soproni borvidék, akárcsak az előző. 2007-es, akárcsak az előző. Magas volt a mérce, de végül sajnos nem tudta átugrani ez a bor a lécet. Rubinvörös, intenzív szín jellemzi. Animális illata többeknél kiütötte a biztosítékot. Bíztattam őket, hogy várjanak, kiszellőzik, és így is lett. Finom faforgács illata lengte be a poharat. Közepes test, élénk savak, nem jól integrált alkohol, kesernyés lecsengés és valami fémes íz is érezhető benne. Az előzőnél jóval rövidebb utóízű, viszont finoman kardamomos szárazpróba jellemzi. Nem kell szégyenkeznie azért ennek a bornak sem. 80 pont

Luka Enikő Merlot 2010
Rubinvörös, közepesen mély szín, lassú lefolyás jellemzi. Illata fűszeres, parfümös, szamócás és a fajtára jellemzően vaníliás. Sokat ígérő. Alacsony savak, de intenzív csersavak, szörpös, de rövid íz jön belőle. Keveset adó. Nincs harmóniában, sőt elmarad az íz az illattól. Hiányérzetünk van a lenyelés után. Hiába, ez a bor a „10-es” év szülöttje. 76 pont

Iványi Zsófia Merlot 2008
Poros, téglavörös szín (szűretlen). Illata finoman csokoládés, vaníliás, pipadohányos. Az alkohol kissé kilóg. Testes, csersavas, közepesen savas (ez leginkább a lecsengésben érződik). Masszív anyag, az évjárat ellenére is érett szőlőből. Nem véletlen, hogy ez is az élbolyban végzett. A 85 pontjával szintén dobogós lett.

Bikavérek

A CsokiLaBorKlub februári kóstolóján a Bikavérek mérték össze tudásukat. Igyekeztünk arányosan elosztani a tételeket, hogy azért mindkét borvidék borai bemutatkozhassanak. A kóstoló lebonyolításában ezúttal Tóth Katalin, az Egri Borvártól segédkezett. Ezúton is köszönöm neki!

Mielőtt azonban a konkrét borokra rátérnék, nézzünk kicsit a dolgok mögé. Mi is az, hogy Bikavér? Kinek mi? A történetéről számos legenda létezik és talán lesz is még újabb és újabb, így attól most eltekintek, hogy ezeket bemutassam.

Egri Bikavér

Az egriek olvasata a Bikavérről rendkívül határozott és jól leszabályozott, így ma már a fő irányelvek adottak a borászok kezében. A szőlőtermesztéstől (pl. tőkeszám, művelésmód) a borkészítésig szinte minden folyamat szabályozás alá esik. Az egyik legfontosabb minőségi mutató a Klasszikus illetve a Superior Bikavér besorolás. Az előbbi egy jó minőségű, csak kevésbé szigorú (pl. nagyobb megengedett termés) rendszerben készült bor. Míg a Superior esetében már több olyan pont is van, ami a „csúcsminőség” irányába tereli a bort.

Íme néhány:
-a hektáronkénti termésátlag:
a) klasszikus borok esetén nem haladhatja meg a 90 hektolitert,
b) superior borok esetén pedig nem haladhatja meg a 60 hektolitert.
-technológia:
a) klasszikus bor előállítása esetén:
-elkülönítetten kell a szőlőt feldolgozni,
a szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni,
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,
a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni,
a bor édesítése tilos;
 b) superior bor előállítása esetén a fentieken túl:
a szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni,
a bort legalább egy

éven keresztül fahordóban kell érlelni,
a bort a palackozást előtt legalább 6 hónapig palackban kell érlelni.
-házasítás
a) klasszikus bor esetén:
-a bort legalább három szőlőfajta borának házasításával kell elkészíteni,
-egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot,
-legalább három szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot,
-a fajták között a Kékfrankos fajtának kell a legnagyobb arányt képviselni,
-a Turán és Bíbor kadarka fajták borának aránya nem haladhatja meg a 10%-ot;
b) superior bor esetén:
-a bort legalább öt szőlőfajta borának házasításával kell elkészíteni,
-egy fajta borának aránya sem haladhatja meg a 30%-ot,
-legalább öt szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, kivétel a Kékfrankos bora, mely legalább 30%-os, de legfeljebb 50%-os arányban kötelező,
-a Turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot,
-a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajták borának aránya nem haladhatja meg a 30%-ot.
-a bor csak üvegpalackban hozható forgalomba.

Szekszárdi Bikavér

Ezzel szemben a Szekszárdi Bikavér részletes szabályozása jelenleg elfogadás alatt van. Ebben az érzékszervi jellemzők kapják az első helyet. Miszerint: a színanyag mélytónusú gránát és rubintvörös. Illatban a feketebogyós gyümölcsök és az érett fahordós illatok megtalálhatóak. Határozott, harmonikus savérzet mellett az érett elegáns ízek dominálnak.

A borászati eljárásokra vonatkozó előírások az alábbiakban foglalhatók össze:
-szakaszos üzemű prés használata;
-legalább egy évig fahordóban kell érlelni;
-legalább három fajta házasítása kötelező az alábbi kikötésekkel:
-Kadarka és Kékfrankos fajták együttes aránya a kész tételre vetítve, legalább 40%.
-Blauburger, Menoire, Syrah, Zweigelt, Bíborkadarka, Alibernet, Turán, Tannat, Sagrantino fajták együttes aránya nem haladhatja meg a 10%-ot a kész tételben.
-maximális hozam: 100 hl/ha seprős újbor (140 q/ha szőlő), szüret lehet kézi, gépi

Az engedélyezett szőlőfajták köre tágabb spektrumú, mint Egerben (adott esetben inkább külföldön elterjedt fajták is bekerülhetnek a borba): Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt, Bíborkadarka, Alibernet, Turán, Tannat, Sagrantino

Forgalomba hozatal: Csak üveg palackban, szüretet követő év december 31. után.

Mindezeken túl még egy újabb bortípussal is megismerkedtünk, még pedig az Egri Csillaggal. Eger új védett eredetű bora klasszikus és superior kategóriában is forgalomba hozható. A szőlőfajták, amikből készülhet: (Kárpát-medencei fajták:) Cserszegi fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Zenit (egyéb fajták:) Chardonnay, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini.

Ez a bortípus legalább 4 szőlőfajta borából készül, de egyik fajta aránya sem lehet több mint 50 %. A kárpát-medencei fajták aránya együttesen vagy külön-külön legalább 50 %-ot kell, hogy adjon.  A muskotályos fajták aránya 30 %-nál nem lehet több. Csak száraz bor lehet. A superior bort legalább 3 hónapig kell érlelni.

Ez volna az elméleti háttér, és íme a tapasztalatunk.

Tóth Ferenc Borászat Egri Csillag 2011
Szalmasárga szín, közepes intenzitással. Királyleányka, Hárslevelű, Olasz rizling és Leányka házasítása ez a bor. Érett illatok, kicsi élesztő, vanília és édeskés-virágos aromák jellemzik. Illetában inkább a Királyleányka köszön most vissza. Citrusos, friss, élénk savak. Ízben még a Leánykából fakadó vegetalitás, „parfümösség”, teltség érződik. Kicsit csíp, a lecsengése pedig szárít. Talán emiatt nem kapott több pontot, de azért ez is szép teljesítmény. 82 pont

Tóth Ferenc Borászat Egri Bikavér 2008
Rubin szín, gránátos bemosódással. Illata közepesen intenzív, mélyen „bikavéres”. Kicsit talán a jó értelembe vett animális bőrösség is fel-felsejlik benne és kis idő múlva csokoládé is. Megkóstolva közepes testtel mutatkozik be. Zamatai a meggyet, cédrust és ismét csokoládét idéznek meghintve egy kevés fűszerrel. Szép savak, bársonyos csersav jellemzi. A lecsengése ennek is kissé szárító. 77 pont

Bolyki János Egri Bikavér 2008
Mély rubin szín (szűretlen!). Diszkrét likőrösség jön az illatából. Egyesek illót véltek benne felfedezni, de nem hinném, hogy baj lenne ezzel. Élénk savak, de alacsony tanninszint jellemzi. Íze meggyes-befőttes, kesernyés, mintha a meggy magzamata zárná a bor utóízét. Vékony és fiatal. 78 pont

Szent Andrea Hangács 2008
Mély bordó gránit színnel indul a bor. Sajnos a folytatás nem volt meggyőző, sőt. Brettys illata miatt ez a bor alul maradt a „versenyben”. Ízében fa, csokoládé, fekete ribiszke, kesernye és intenzív csersav érződik. Rövid, vékony, az alkohol viszont kilóg. Nincs hozzá elég test. Így is volt, akinek tetszett, ezért végül viszonylag magas pontot kapott. 76 pont

Gál Tibor Egri Bikavér 2006
Gránitos-narancsos színű bor. Illatában sajnos magas illó érződik. Ha ezen túljutunk, akkor azért egy kevés vegetalitást és szivarosságot is felfedezhetünk benne. Ízben köményes illetve a csersav sajnos bántóan magas, de lehet, hogy erre az érzetre az illó is rásegít. Már érződik rajta a kora, fáradt és üres. 73 pont

Kovács Nimród Rhapsody 2006
Mély gránátos szín. Illata puncsos, meggylikőrös, gazdag. Nem robosztus bor, de komplex. Elegáns savai, még mindig intenzív csersavai, hosszú lecsengése mind azt mutatja, hogy van még benne potenciál. Ízben is a konyakmeggy dominál. 80 pont

Németh János Sygno 2009
Szép rubinvörös-meggypiros szín. Illata, íze fekete ribiszkés. Szép savak, intenzív, de jó tanninok jellemzik. Nem komplex, nem testes túlzottan, de egyensúlyban van, nem lóg ki az alkohol és más sem. Fineszes kis borocska. Lecsengése kellően hosszú. Érdekes, hogy ez lett az est legmagasabb pontot elért bora. Ezek szerint nem kell, hogy hatalmas lehengerlő testtel bírjon egy bor? 82 pont

Halmosi Pincészet Négykezes 2007
Mély rubin szín, alkoholos-borpárlatos illat jellemzi. Szó se róla telt ez a bor, de sok a csersav, szárít. Pörkölt magvas, dohányos, fűszeres ízek jellemzik. Igazán robosztus, lassú lefolyású. Lecsengése szilvalekváros, hosszú. Na, tessék, itt meg egy igazi nagyágyú és ez is tetszett a borklub tagjainak, hiszen ez lett a harmadik. 81 pont

Sebestyén Pince Szekszárdi Bikavér 2007
Gránitvörös szín, brettys illat. Telt, de a csersavai nem finomak. Íze a csokoládén kívül sajnos mással nem kecsegtet. Rövid. Furcsa ez a bor. Mintha elvesztette volna a zamatokat. 71 pont

Eszterbauer Pince Tüke 2008
Halvány gránit. Alkoholos, vegetális illat. Szárító tanninok jellemzik. Testes, de fás-füstös az íze. Pedig mutat egy kis szép cédrusosságot, dohányt is. Az alkohol is magas hozzá. 79 pont

Takler Pincészet Reserve Bikavér 2007
Mély rubinvörös szín, barnás árnyalatokkal, hiába ez a korral jár. Íze Cabernet-sen fűszerpaprikás. Az alkohol illatban is már kilóg, de ízben még inkább. Telt, savai finomak, „gömbölyűek”. Hosszú lecsengésű. Szárazpróbája aszaltparadicsomra emlékeztet, amolyan mediterrános hatást keltve (ransio jelleg). Az ezüstérem birtokosa ez a bor. Azonos a kerekített pontszám, de pár tizedessel elmarad az előzőtől. 82 pont

Zichy Pincészet Szekszárdi Bikavér 2006
Barnás szín. Káposztás-köményes illat. Íze is köményes. Lágy, melegség érződik rajta, ami az évjáratból adódik. Nem robosztus, nem intenzív. Lecsengése keserűmandulás ízű. 79 pont

Vesztergombi Pincészet Szekszárdi Bikavér 2006
Rubinvörös színű, téglavörös szegéllyel. Illata zárkózott, de így is érződik rajta, hogy muskátlis, zöldpaprikás. Ízben kesernyés és sajnos benne van az egér farkincája. Megöregedett. 75 pont

Hegyalja kincsei

Azaz a CsokiLaborKlub legutóbbi élményei…

Tokaj-Hegyalja borait talán egy magyar embernek sem kell bemutatni. A száraz fajtaborok közül a Furmint, a Hárslevelű és a Sárga muskotály emelkedik ki. Készülnek persze ezeknek késői szüretelésű változatai is, de talán a Kövérszőlő, a Kabar és méginkább a Zéta az, amelyek leginkább csak desszertborként ismertek.

A borkülönlegességek széles tárháza a Szamorodnikkal (száraz, édes) kezdődik, aztán jönnek az Aszúk, a Fordítás, a Máslás, az Eszencia. És akkor még a Főborról (Szamorodnihoz hasonló kategória) nem is beszéltem. Nem érdemes ragozni tovább a szót, lássuk inkább a kóstolót!

A borokat a szokásos módon az alábbiaknak megfelelően pontoztuk:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

Íme a mi kis gyöngyszemeink:

Erzsébet Pince, Hárslevelű B.7 2010.
Szalmasárga szín. Illatában kis oxidáció érződik. Nyílik, de még mindig a reszelt almára emlékeztet. Nyílik. Most épp a körte, aztán a pemetefű cukorka ugrik be az illatok kapcsán. Élénk savak, birses íz, zöldalmás-zöld íz jellemzik. Könnyed, lecsengése rövid, utóízben zöldalma ismét és savanyú cukorka. Összefoglalásként a megjegyzésekből meríthetünk: „Jóivású.” „Csajbor”. Elsőnek lenni a sorban megtiszteltetés, de egyben pech is. Ilyenkor a pontozók még álmosak, bátortalanok és nagy várakozással vannak a következő borok iránt. Így egy jó erős 79,3 pont lett a jutalma ennek a bornak.

Kardos Szőlőbirtok Padihegy Furmint 2010.
Szalmasárga szín, aranyos refelxekkel. Illata komplex: rózsa, licsi, szekfűszeg, akácméz. Ízben a fás-füstösség még kissé uralja. Szép, határozott savgerinc adja meg a korty ívét. Ahogy rágja az ember, egyre-másra köszönnek vissza az illat aromái a zamatokban is. Kellő testtel bír. A vége kissé szárít, de izgalmas bor, nagyon is. Az egyik bíráló azt írta erről a borról, hogy „érettségi találkozóra”, talán ezzel arra utalt, hogy kellően érettnek kell lennünk, hogy a helyén kezeljük. 82,2 pont

Chateau Dereszla Kabar 2008.
Aranysárga színű. Illata: füstös, petrolos és kénes. Nagyon savas, vág. Fás az íze is. Csak az utóízében mutat kellemes gyümölcsösséget. Valami nagyon félre ment ezen a boron. Nagy csalódás volt. 70,5 pont

Kardos Szőlőbirtok Betsek Furmint 2009.
Aranysárga színe érettséget sugároz mind a szőlőre, mind a borra utalóan. Illata medvecukros, ha pezsgő lenne, azt írhatnánk szirupos. Lassú, méltóságteljes cseppjei szemet gyönyörködtetően gördülnek végig a pohár falán. A szájban lassan nyílik. Eleinte kevés fa érződik, de aztán kellő intenzitással megjelennek gyümölcs zamatai is. Finom savak, kerekség, teltség, jó sav-cukor-alkohol egyensúly jellemzi. Lecsengésében narancshéjas kesernyésség érződik. A harmadik legjobb bor volt az este folyamán. Ami kis hiányt jelentett az az illat és íz összhangja. Megjegyzés: „Érett asszonyok bora.” 86,7 pont

Nobilis Kövérszőlő 2008.
Szalmás-aranyos szín. Illatába némi kén vegyül, ízébe a zöldalmás, mézes jegyek mellé valami túlérett déli gyümölcsre (ananász?) emlékeztet, olyan, mintha az a gyümölcs meg is erjedt volna. Cukor-sav arány jó, kicsit vékony is. Megosztó bor. Egyesek szerint tiszta, kitűnő, mások meg nem tudták hova tenni. 82,5 pont

Hímesudvar Zéta 2009.
Aranysárga szín. Érdekes, ez a bor is fülledtséggel indult. Aztán megnyilvánult az igazi énje. Sok gyümölcs illat-ízkarakterében is: alma, kajszi, traubiszóda-muskotály. Nem is ezzel, mint inkább az egyensúllyal van gond. Kilóg az alkohol, nincs elég sav a cukorhoz, és a test sem bírja el ezt az édességet. Lecsengésben kesernyés és éget az alkohol. 80,5 pont

Szarka Dénes Muscat Lunel 2009.
Csillogó aranysárga szín. Illata: bodzavirág, lime, rózsa, parfümök. Íze puszedlis, rózsaszirmos. Jó időben szedett késői szüret. Tökéletes szőlőérettség érződik a boron. Testes és hosszú. A sav-cukor jól eltalált harmóniája ügyes kezekre vall. Megjegyzés: „ A csúcs.” Igen, ez is lett a legjobb. 87,9 pont

Erzsébet Pince Fordítás 2008.
Aranysárga. Illata mézes, minerális, citrusos. Ízben mindez kiegészül aszalt kajszival. Nem hosszú lecsengésű (talán emiatt szorult a második helyre), nem robosztus, hanem inkább elegáns, selymes. Az új iránynak megfelelő tendenciát mutat. Szárazpróbája érdekesen herbás. Gazdag bor. 87,5 pont

Oremus Édes szamorodni 2008.
Aranysárga ez is, hát milyen is lenne. Illata talán a legkomplexebb a sorban: birs, dió, érett, finom ananász. Savai kicsit talán kevesek a cukorhoz. Telt. Ízben az illatjegyek játékosan, váltakozva jelennek meg. Szép, szép, de valahogy a lecsengés idejére elfogy. Rövid. 83,4 pont

Gizella Pincészet 5 puttonyos Aszú 2005.
„Napsárga”-ahogy egyesek fogalmaztak. A citrusok, méz és kalács illata lengi be poharunkat a kitöltés után. Aztán persze jön a Botrytis is. Íze is inkább citrusos. Jó savak, de nem elég nagy test van mögötte. Szárazpróbája meglepően füstös-dohányos. Valahogy nem áll össze. A cukor magára maradt, nincsen mellette elég tartalom. Megjegyzés: „Csak kenyérrel.” No comment. 82,7 pont

Ezúttal közel mozogtak egymáshoz a pontszámok, így tizedes jegyre pontosan tűntettem fel őket. Izgalmas, érdekes kóstoló volt. Bebizonyosodott, hogy nem mindig a légies könnyedségű borok a legtetszetősebbek, vagy inkább úgy is fogalmazhatnék, hogy szeretjük mi a testes borokat, na!

Rózsaszín valóság

A Pincefalvak Borklub (alias CsokiLaBorKlub) „Rózsaszín valóság” elnevezésű programjának keretében rosé, siller borok, illetve a Kadarka fajta került terítékre. Többféle stílus képviseltette ezen az estén magát. Kóstoltunk igazi könnyed, ropogós rosékat, testes, inkább silleres rosékat és rosés sillert is.

A kóstolt borok értékelése a következők szerint alakult:

Szekszárdi borvidék Bősz Adrián Kadarka 2010
Közepesen intenzív, rubinvörös szín. Likőrös, bonbonmeggyes, de most kicsit fáradt, tompa illatok (korábban is kóstoltuk, akkor szebb képet mutatott). Ízben a gyümölcsök dominálnak, szép savak, de valahogy nem eléggé karakteres. Utóízben sem bontakozik ki. Gyorsan elillan emléke a szánkból. 72 pont

Pécsi borvidék Szabó Zoltán Kadarka 2009
A rubin színt már-már barnás árnyalatok váltják fel. Itt is érződik az egyébként a fajtára jellemző likőrösség. Könnyed, fűszeres ízek, enyhén csípős, élénk savak és csokoládés lecsengés jellemzi. 76 pont

Kunsági borvidék Font Pincészet Kékfrankos Rosé 2010
Közepesen mély hagymahéj szín, zárkózott illatok jellemzik. Illatban, ízben szamócás-grapefruitos jelleg érezhető. A gyümölcsön túl kevés fűszeresség is megjelenik. Mindehhez a szénsav és a savak együttesen éles, fémes íze is kapcsolódik. Utóízben először üres, majd fanyarság jelentkezik. 75 pont

Balaton-felvidéki borvidék Pálffy Pince Kékfrankos-Cabernet sauvignon Rosé 2010
Ezt a bort aztán sikerült alaposan kiveséznünk. Már a korty elején megállapítottuk, hogy ez nem egy technológiai, hanem sokkal inkább egy kézműves bor. Az előzőnél mélyebb, de még mindig a hagymahéj szín uralkodik a megjelenésen. Diszkrét illatában szamóca, keksz, porosság (termőhely?) jön át. Ízben savhangsúlyos, de azért van test is, fűszer, vegetalitás-dohány!, kevés gyümölcs-leginkább fekete ribiszke. Lecsengése pedig tanninos. 77 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Jásdi Pince Kékfrankos-Merlot Rosé 2010
Rózsaszín, erőteljesen fülledt illatú bor. Szellőztettük. Esélyt kapott. Nyílt, javult. „Tuttifruttisodott”. Ízben szénsav, alkohol, gyümölcsösség és rövidség jellemzi. 70 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Koczor Pince Allegro (Kékfrankos-Merlot) Rosé 2010
Rózsa-rosés szín. Illata szappanos, szamócás, pacsulis (jó értelemben). Íze a vegetalitáson túl piros bogyósokat, szamócát, málnát rejt. Közepes testű, finom savszerkezetű, tipikus fogyasztói bor. Ügyesen elkészített rosé. 80 pont

Badacsonyi borvidék Szászi Pince Pinot noir Rosé 2010
Rosénál kevésbé használt kifejezés, de mi most mégis élünk vele: rezes színű. Egyszerűen jellemezve: a bor is egyszerű. Illatban, ízben szerény összképet mutat. Papír illat, szamóca. Vegetalitás, meggy, málna jön az ízből, de csak, ha erősen koncentrálunk rá. Savai nem kerekek. Még a lecsengése az, ami a legkellemesebb a fűszerességével. 71 pont

Villányi borvidék Mayer Róbert Rosé 2010
Rózsaszín narancsos reflexekkel. Illata tompa, visszafogott, kicsit talán mosóporos is. Ízben gyümölcsök dominálnak. Sajnos lecsengésében viszont érződik egy kis savanyú káposzta. Egyébként az általános vélemény róla: „jó kis rosé, egyszerű, iható”. 74 pont

Szekszárdi borvidék Tringa Pincészet Kékfrankos Rosé 2010
Színe mint egy jó silleré. Gyönyörű rubinvörös. Illat komplex, de először át kell magunkat hámozni a 13,5-es alkohol gerjesztette ködfátyolon. Utána jönnek a (meglepő) traubis, kellemes konyakmeggyes illatok. Ízben még szebb: brandy, sherry, test, alkoholédesség és szivar érződik. Kár érte, hogy kilóg az egyensúlyból az alkohol, egyébként klassz lenne. Mindazonáltal az est legmagasabb pontját érdemlő bora. 85 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Figula Pincészet (Cabernet sauvignon) Rosé Válogatás 2009
Erősen hagymahéj színű. Illatban érdekesen karamelles, vaníliás, kicsit talán füstös is. Az alkoholja égető. Savai határozottak, utóíze kesernyés. Nem tipikus, talán kissé „túldimenzionált” rosé. 72 pont

Egri borvidék Tóth Ferenc Borászata Kadarka Siller 2007
Figyelem, most visszaugrottunk egy kicsit a múltba! Bronzos-narancssárga színű. Rendkívül komplex illatú: bodza-, hársvirág, méhviasz, likőrösség. Ízben is brandys, illetve meggyes. Még mindig savas (bár már kezdi elveszíteni a tartását), csersava is érződik, hosszan megmarad a szánkban. Többek véleménye, hogy az íz elmarad az illat nyújtotta élménytől. A valamikori teltség, töménység felsejlik benne időnként, de már nem a régi. Az évjárat és a bor kora teszi mindezt. Így is a harmadik legjobb bornak bizonyult. 78 pont

Mátrai borvidék Karner Gábor Szűcsi Kékfrankos Siller 2010
Tükrösen rubinvörös szín gránátos bemosódásokkal. Illata zavaróan animális. Pörgettük forgattuk, de csak nem akart kitisztulni a kép. Ízben fűszeresség, meglepő fásság, élénk savak érezhetők. Kár az illatért. 65 pont

A pontozás értékei az alábbi minőségi besorolásunkat tükrözik:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy láthatóan a rosék minőségét is befolyásolja az évjárat (még, ha sokak szerint a rosé íze inkább csak a borászati technológián múlik is). A túl sok csapadék, a hűvös idő az aromák gazdagságából vesz vissza, a túl meleg időjárás, mint a 2009-es pedig az eltarthatóságot rövidíti meg lényegesen. Na, persze nem várjuk, hogy évekig tartsa magát ez a könnyed, gyorsfogyasztásra szánt bortípus, de tudjuk azért van olyan eset, amikor egy rosé akár két évesen is tud élményt nyújtani. Megfelelően érett, ámde még jó savszerkezettel bíró szőlőalapanyag kell hozzá.

CsokiLaBorKlub

2011. júniusában megalakult a Pincefalvak Borklub. Alig telt el fél év és máris nevet változtattunk. Mostantól CsokiLaBorKlub néven vagyunk elérhetőek. A Borklub létrejöttének célja anno az volt (és maradt is), hogy együtt, kvázi „szórakozva” tanuljunk borokról, fajtákról, termőhelyekről, technológiákról, stb.

A borkóstolók havonta, más-más témában kerülnek megrendezésre. Egy-egy kóstoló során körülbelül 10 bort mustrálunk és a 100 pontos bírálat alapján értékeljük őket. Az eredményeket és a véleményeket összesítem és a Csokilabor.blogspot.com oldalon közzéteszem.

Az első alkalommal végigmentünk a fehér, rosé, vörös és desszertborok bírálatán, szakkifejezésein, azért hogy onnantól kezdve a klubtagokkal „egy nyelvet beszéljünk”.

Ehelyütt azokat a borokat mutatom be, amelyek megfelelő, illetve annál magasabb kategóriájú besorolást kaptak a bírálat során. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az itt közölt pontok, vélemények inkább a fogyasztói oldal, mintsem a szakma megítélését tükrözik. A kóstolón résztvevők többsége borkedvelő, de nem dolgozik a szakmában, így a bírálat eredménye abszolút szubjektív ítéleteken alapszik. Úgy gondolom viszont, hogy érdemes meghallgatni a fogyasztók véleményét is, hiszen sok esetben csak szakmai szemszögből vizsgáljuk a borokat, holott a vásárlók megítélése akár még jobban is tükrözheti a piac igényeit.

A borok értékelése a 100 pontos bírálat alapján történik, a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek kizárásával, illetve a fennmaradó pontok átlagolásával. Bírálatunk során az egyes kategóriákat a következők szerint alakítottuk ki:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

Most pedig lássuk az első együttkóstolásunk eredményét, illetve a rövid szöveges értékelést a borokról!

Egri borvidék Don Simon Pincészet-Pinot blanc (évjáratot nem tudunk)
Mély szalmasárga színű. Illatában, ízében zöldalma és mandula érezhető. Közepesen telt, savai, intenzitása is közepesnek mondhatók. Utóízében finom ásványosság jelenik meg. A bor hátránya talán az volt, hogy ezt a fajtát ismerték legkevésbé a fogyasztók. 78 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Koczor Pincészet Szürkebarát 2008
Halvány szalmasárga színű. Illatában kevés vanília, citrusok érződnek. Ízében mindez kiegészül édeskés, krémes (seprőntartás?), a végén ásványos ízekkel. Utóíze kissé szárító és enyhe fémes érzet is jellemzi. Az egyensúlya a savak irányába tolódik. 77 pont

Balatonfüred-Csopaki borvidék Szent Donát Pincészet Csopaki rizling 2009
A közepesen mély, szalmasárga színbe aranyos reflexek is be-bevillanak már. Illatában befőttes gumi (egyesek szerint ez a terroirból jön), vajasság érződik. Savszerkezete kiváló, de sajnos a teste úgy tűnik nem elég hozzá. A fajtából adódó kesernyésségen túli szárító hatás is érvényesül utóízében. 77 pont

Pécsi borvidék Planina Borház Mohácsi rosé 2010
Közepesen mély, narancsos-rózsaszínes szín. Mind a Kékfrankos, mind a Néro fajták jegyeit hordozza. Ez az előbbi fajta szamócásságában, az utóbbi muskotályosságában nyilvánul meg. Amihez még egy kis tuttifrutti is társul. Friss, ropogós savak, behízelgő utóíz jellemezik. Igazi „fogyasztóbarát” rosé. 74 pont

Szekszárdi borvidék Tüske Pince Siller 2010
Rubin színe kezd a gránátos irányba hajlani. Illatban a Merlot gyümölcsössége (meggy) párosul némi vegetalitással és kellemes méhviaszos jelleggel. Ízben finom savak, „krémes” fenolosság, fűszeres (Kadarka?) ízek jellemzik. Lecsengése kicsit rövidebb, mint ahogy vártuk. 78 pont

Villányi borvidék Mayer Róbert Portugieser 2009
Mély rubin szín. Fajtajellegesen bőrös illatok (ez sokaknál kiütötte a biztosítékot, pedig sokszor van jelen e fajta borában) kiegészülve meggyel, kis porossággal. Élénk savak, finom csersav, kávés lecsengés jellemzik. 82 pont

Egri borvidék Tóth és Tóth Pince Merlot 2007
Közepes mély gránátba hajló szín. Illata rendkívül komplex: cédrus, érett fekete bogyós gyümölcsök, likőrösség van jelen. Íze meggyre emlékeztet. Még mindig élénk, de kerek savai harmóniát alkotnak bársonyos csersavaival és a testével. Csak a fránya alkohol, az, ami kilóg belőle (ez különösen a szárazpróbában domináns). Kár érte, mert egyébként mindenkinek nagyon tetszett az ízvilága! 81 pont

Pécsi borvidék Planina Borház Prím Cuvée 2008
A Cabernet házasítás mély rubin színnel tárul elénk. Karakterisztikájában vegetális, fűszeres, fekete ribizlis illatú, ízű. A fűszerpaprika jelen esetben talán túl sok is. A teste közepes, savai határozottak, de nem bántóak, a csersavai fajtajellegesen alakulnak. Az alkohol valahogy nincs összhangban az előbbiekkel. A bor szépségét csokoládés lecsengése adja. Amolyan útkeresésnek tűnik ez a bor. Jó a nyomvonal, csak még ki kell egyenesíteni! 80 pont

Zalai borvidék Vinum Veress Késői szüretelésű Szürkebarát 2006
Ez a bor osztotta meg legjobban a társaságot. Egészen szélsőséges pontok születtek. Mély arany szín. A késői jelleg abszolút dominál illat, ízjegyeiben. Tüzes, testes, birsalmás, aszalt kajszis jegyek vonulnak végig orrunkban, szánkban. Utóíze szappanos. A bort negatívan megítélők vélekedése szerint a legnagyobb gond vele, hogy élénk savai még ugyan egyben tartják, de már tompul, fárad, amit a magas cukor még jobban hangsúlyoz (volt akinek pont emiatt tetszett). Tény, hiányzik belőle a fineszes elegancia. Nem érdemes tartogatni! Mindennek ellenére viszonylag magas pontot kapott, amivel kicsit talán nosztalgikusan a korábbi értékeit méltányoltuk. 80 pont

Kezdetnek nem is rossz ez a sor. A továbbiakban már viszont tematikus kóstolóink lesznek, amikor egy-egy bortípus, vagy szőlőfajta képviselői mérhetik össze tudásukat. Várjuk a folytatást!

Buborékok a borban

December, akkor pezsgő. Mi lehetne más a broklubunk e havi témája? A két ünnep között sebtében megtartott kóstolónkon hazánk szénsavas borainak szélesebb körben is kapható választékából szemezgettünk. Kisebb-nagyobb pincészetek termékei közül is válogattunk.

Törley Pezsgőpincészet Gála Sec
Tankpezsgő. Enyhén zöldes, de inkább szalmasárga szín, gyöngyözése visszafogott, viszont nem elhaló. Illata diszkrét, de finoman szőlővirágos, kicsit tán muskotályos is. Ízében zöldalmás, gyümölcsös, utóízében pedig kesernyés. Nem a testével hódít, hanem inkább az édeskés ízeivel. Szerencsére azért a sava nem hagyja, hogy nagyon szirupos legyen. Összességében megállapítottuk, hogy ez a pezsgő itatja magát. Nagy meglepetés fogadta, amikor felfedtük a „kilétét”. Ízlett a kóstolóknak. Nem kiemelkedő, de a maga kategóriájában egy kifejezetten jó pezsgő. 76 pont

Royalsekt Arany sárfehér száraz pezsgő
Védett eredetű borból készült pezsgő. Furcsán aranysárga („mintha már öregedne”, véltük megállapítani). Illata, ahogy egyesek fogalmaztak „rusztikus”. Kevésbé diplomatikusan, oxidált.  Csak úgy cikáznak a szénsav-buborékok. Megkóstolva szinte berobban a szánkba a sok szénsav miatt. Savai igen intenzívek, de a fajtától nem is várunk lágyságot. A cukortartalma még így is érződik. Kevésbé aromás és csípős, likőrös ízeivel sem hagy mély nyomot bennünk. Vékony és rövid. Nagy csalódás volt tőlünk, utólag megtudva, hogy miről is van szó többet vártunk volna. 68 pont

Royalsekt Bio Chardonnay Extra Dry
Szalmasárga szín aranyos reflexekkel. Gyöngyözése intenzív. Illata likőrös, szinte pacsulis. A sherrykre jellemző illatok keverednek pörkölt magvas-azon belül is inkább mogyorós jegyekkel. Ízben mindehhez a fajta zöldalmássága, plusz málnaszörpösség és kesernyés lecsengés társul. Az előzővel ellentétben azonban ebben érzünk a cukron kívüli, másból eredő testességet és hosszúságot is. 74 pont

Légli Ottó Riesling Sec 2009
Évjáratos, hagyományos technológiával készült pezsgő. Zöldes-szalma szín. Visszafogott, de szép gyöngyözés a pohárban. Szájban az érzet olyan, mintha sok apró szénsav-buborék mardosna a nyelvünkbe. A savak szinte marnak. A szénsav rájuk is erősít. A likőrösség szerencsére nem érződik rajta. Inkább kellemesen virágos az illata. Íze mandulás. Nem eléggé testes. 77 pont

Szigeti Pezsgőpincészet Zöld veltelini Brut
Hagyományos technológiával készült. Szalmasárga színű. Vágtázó buborékokkal bemutatkozó pezsgő. Illata befülledt, de szerencsére kiszellőzik. Ennek ellenére nem sok mindent tud megmutatni magából. Illata diszkréten fehérborsos, íze citrusos, keserűmandulás. A savak adják a hosszúságát. Se élesztősség, se krémesség nem jellemzi. Kár érte! 69 pont

Francois President Rosé Brut 2007
Hagyományos technológiával készült. Színe hagymás-lazacos rózsaszín. Gyöngyözése megnyerő. Illata tiszta, szamóca, barack. Ez volt az első pezsgő, ami hosszasabb vitára, beszélgetésre ösztönözte a csapatot. Eddig csak tettük a dolgunkat: kóstoltunk és kóstoltunk. Ennél megálltunk egy pillanatra. Ízében is a gyümölcsösség dominál, de kevésbé intenzíven. Talán itt már kicsit sok a szénsav. Több finesz és elegancia talán mindenkit meggyőzött volna. Így a mai este második helyezettje lett. 82 pont

Gere Pincészet Frici Gyöngyöző rosé bor 2010
Egy kis malőr történt a kóstolási sorban, de azért így is próbáltuk helyén kezelni a következő borokat. Nagyon halvány rózsaszín. Gyöngyözés alig látszik (nem is kell több). Illata ribiszkeleveles, egyszerre gyümölcsös és vegetális. Magas savak jellemzik és szúr a szénsav. A gyümölcsösség halványabb formában jelentkezik a szájban, de azért kellemes. A dobogó harmadik fokára azért így is eljutott ma. 78 pont

Frittmann Pincészet Frisecco Rosé
Újabb gyöngyöző bor a palettán. A Kékfrankosból készült „frizzante” szép lazacszínben pompázik. Alig-alig gyöngyözik a pohárban, de cserébe tetszetős glicerin-gyűrűket hagy maga után. Illatában van valami furcsán műanyagos-gumis (talán kén?)-ezen nem tudtuk magunkat túltenni. Szerencsére azért egy kis gyümölcsösséget is mutatott. Eper, likőrösség, édeskés illatok, ízek jellemzik. Szénsava talán a legfinomabb az eddigiekből. Testes, lecsengése kesernyés. Kár az illatokért, pedig egyébként többre is vihette volna. 77 pont

Francois President Nyerspezsgő 2007
Hagyományos technológiával, likőrözés nélkül készült évjáratos pezsgő. Világos szalmasárga szín. Szépen gyöngyözik a pohárban. Illata komplex: süteményes, grapefruitos, kenyérhéjas. Íze gyümölcsös, minerális. Finomak a buborékok. Telt, hosszú és krémes. Kerek savak és jó tartás jellemzi. A képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára ez a szénsavas bor állhatott ezen az estén. Ahogy egyik kóstolónk megjegyezte: „Grönisz Szmissz” (aki ott volt, tudja mit jelent ez pontosan). 83 pont

A bírálat az alábbi pontrendszerben zajlott:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

A megszokott módon visszafogott pontozás jellemezte a társaságot. Nem voltak túl nagy szélsőségek, de valahogy ezek a szénsavas borok nem is mutattak olyan nagy kilengést. Átlagosak voltak. Az előzetes várakozásainkat talán alul is múlták kicsit.

A sokféleség nem mindig jó. Igazán teljes összképet a hazai pezsgőkről akkor tudnánk mutatni, ha az egyes készítési módokat és cukortartalom szerinti kategóriákat külön-külön bírálnánk. Akkor még nem is beszéltünk az érlelés ideje szerinti besorolásról. Sajnos mindez nem fér bele egy estébe.

Ami viszont tény, hogy nem érdemes egy tankpezsgőt összehasonlítani egy nyerspezsgővel. A nyerspezsgő után még egyszer visszakóstoltuk a Gála pezsgőt. Ég és föld, mintha valami desszertbort fogyasztanánk, annyira kijött az édessége.

Meglepő, de talán érthető a fenti eredmény, ami ismét igazolta a Törley Pezsgőpincészet (és akkor most maradjunk az anyacégnél) szakmai múltját és fokozott jelenlétét a hazai piacon. Hangsúlyoznánk, hogy ez a kóstoló a fogyasztói oldal véleményét abszolút tükrözi.

Nagy izgalommal várjuk a külföldi borokról szóló kóstolóinkat, hiszen akkor meglátjuk, hogy mit tudnak a francia, olasz, spanyol pezsgők is.

Magyar virtus

A Borklub október havi kóstolóján hazánk különleges szőlőfajtáiból szemezgettünk. A fajták rövid leírása után mutatjuk be az általunk kóstolt borok értékelését.

Bakator

A fajta pontuszi (azaz a Balkán régióból eredeztethető) származású. Hasonnevei közül talán a Bakar rózsa és a Piros járdovány ismertebbek. Fürtje közepes nagyságú, ágas szerkezetű, benne a bogyói kicsik, gömbölyűek, pirosas színűek, közepesen vastag héjúak. Késői érésű fajta, alacsony mustfokkal, közepes savval terem. Nem könnyű termeszteni. Nőjellegű virágok jellemzik, így rossz termékenyülésű, ráadásul fagyérzékeny is. Alacsony tőkeformákon jobb minőséget ad. Bora savas, finom illatú, zamatú.

Maurer Oszkár Bakator 2008
Aranysárga reszelt almaillatú, ízű, élénk savú, telt, de sajnos hibás bor. Mivel csak egyetlen palack állt rendelkezésünkre belőle, ezért nehéz helyzetben voltunk az értékelésénél. Dugós és kissé oxidált volt. Kár érte. Nem zártuk ki, de a fajta jellegzetességeit így most nem sikerült kitapasztalni. Azért írunk viszont róla, hogy aki még nem ismeri, annak mindenképp érdemes megkóstolni ennek a bornak egy jobb palackját mi is ezt fogjuk tenni. 64 pont

Cirfandli

Bizonytalan eredetű, vagy Ausztriából vagy a Comói-tó környékéről származó a nyugati változatcsoportba tartozó fajta. Piros cirfandli, Cirifai, Zierfandler, Zerjavina és még számtalan más néven is ismert. Fürtje közepes nagyságú, vállas, tömött, bogyói kicsik, gömbölyűek, rózsaszínűek, vékony héjúak. Szintén későn érő. Mustfoka erősen évjáratfüggő, savtartalma magas. A védett, meleg fekvést meghálálja. Alacsony művelésmódokra való. Rossz tulajdonsága, hogy rothadékony. Bora fajtajelleges, virágos illatú, fűszeres zamatú, komplex, magas savval. Száraz, félédes, édes bort is lehet készíteni belőle. További érdekességek a fajtáról itt olvashatók.

Szabó Zoltán Cirfandli 2009
Szalmás-aranyos szín. Illatból azonnal dől az alkohol (16 %os!). Emellett sajtosság, vajasság is megjelenik benne. Íze savas, almás-édeskés. Utóíze leheletnyi fűszerességével tetszetős. Ha nem lenne ilyen alkoholos az első helyre került volna. 79 pont

Juhfark

Magyar fajta, bár egyes irodalmakban stájerországi eredetről is lehet olvasni. A természetes rendszerezés szerint a keleti csoportba tartozik. Mohácsi, Tarpai és esetleg Lämmerschwanz nevekkel is illetik. Fürtje közepesen nagy, hengeres, hosszú, tömött, görbe végű (innen a neve). Bogyói közepesek, gömbölyűek, vékony héjúak, fehéreszöldek. Szeptember végén érik, bőtermő, a terhelésre figyelni kell. Mustfoka ennek megfelelően változó, nagyon magas savú, amin a meleg, védett fekvés sokat segít. Rothadékony, e tekintetben pedig a széljárta terület a kedvező számára. Alacsony, középmagas művelésre alkalmas. Bora kemény, karakteres, hosszan érlelhet-endő.

Kolonics Károly Pincészete Juhfark 2009
Az est legjobb bora cím az övé! Aranysárga színű, izgalmas aromájú bor. Pörköltmagvak, napraforgó árad az első szaglás során, aztán ahogy nyílik birsalma, alma jön elő. Telt, olajos, lassú lefolyású. Savérzete finom, jól integrált. Hosszú, zöldalmás és sós lecsengésű. Gratulálunk! 87 pont

Szabó Gyula Juhfark Hordóminta 2009
Ez a bor is a legjobbak között szerepelt. Szalmasárga, az előzőnél azonban mélyebb színű. Vulkanikus illata kiegészül kellemes mézességgel. Ízben egy cseppnyi kén érződik és magasabb sav, talán emiatt kapott egy kevéssel alacsonyabb pontot, mint a korábbi Juhfark. 84 pont

Kabar

Ez a fajta egy hazai keresztezés eredménye. Bouvier x Hárslevelű a szülei (Brezovcsik L., Szakolczay Gné, Marcinkó F., Éles S.). Tokaj-Hegyalja volt az első termőhelye, de ma már máshol pl. Egerben is foglalkoznak vele. Fürtje közepes, vállas, tömött, bogyói közepesek, gömbölyűek, sárgásak, vastag héjúak. Korai érésű, közepesen termő fajta. Magas mustfokkal, kedvező savval érik, jó évjáratban pedig aszúsodik is, ami Hegyalján kifejezetten perspektivikus tulajdonsága. Bora savas, gyümölcsös, sokszor borkülönlegesség.

Tóth és Tóth Pincészet Kabar 2009.
Zöldes szalmasárga színű. Illatában összetettség jellemző. Citrusok, méhviasz, medvecukor, fahéjas alma, körte, fás füstösség érződik. Ugyanezek dominálnak ízében is, édeskés lecsengéssel. Könnyed, elegáns, szép bor. 84 pont

Kéknyelű

Származása nem ismert, besorolása alapján pontuszi. Blaustängler néven ismert németajkúak körében. Fürtje közepes, vállas, laza, bogyói kicsik, gömbölyűek, zöldesfehér színűek, vastag héjúak. Késői érésű, de a legnagyobb gond a termesztésében az, hogy a Bakatorhoz hasonlóan ez is nővirágú, ezért általában a Budai( zölddel)val együtt ültetik. Régen együtt is szüretelték, de ma már önállóan készítenek belőle borokat. Mustfoka változó, savtartalma viszont jellemzően mindig magas. Nem rothad, ami kedvező. Legjobb minőséget alacsony művelésen ad. Bora kellemes illatú, testes, kemény, nagy potenciállal bír.

Matias Pincészet Kéknyelű 2008
Szalmasárga szín, illatában a fajtára jellemző furcsa májkrémes „palackbuké” érződik. Kénes gumisság is jön belőle sajnos. Íze almára, grapefruitra emlékeztet. Krémessége seprőn tartásra utal. 76 pont

Pintes

Származása bizonytalan, vélhetően rügymutációval jött létre. Fürtje nagy, vállas, tömött, bogyói közepesek, gömbölyűek, hamuszürkék, vékony héjúak. Késői érésű, rothadékony, bőtermő. Közepes mustfokkal és magas savval érik. Bora kemény, a Sauvignonblanc-ra emlékeztető, akár pezsgőgyártásra is alkalmas.

Vinum Veress Pintes 2009
Színe szalma és aranysárga határán mozog. Illata gazdag: pemetefű, menta (egyesek szerint After eight) bontakozik ki benne. Olajosan csordogál le a pohár falán. Magas beltartalmi értékű, de sajnos kesernyés utóíze sokaknak nem tetszett. 80 pont

Vinum Veress Pintes 2008
A színe már „aranyosabb”, de ez ugye a korkülönbségből adódik. Érdekes volt látni ennek a ritka fajtának két évjáratát. Ez a bor illatban kicsit visszafogottabb. A palackbuké és az alkohol jobban jön belőle, mint a 2009-esből. Lágyabb és talán még testesebb is. Vegetális (borsikafű, tárkony) íze, tuttifruttis utóíze és a maradékcukor érzete azonban valahogy nem állt összhangban. 76 pont

Rozália

Bakonyi Károly és fia László nemesítette Olasz rizling illetve Tramini keresztezésével. Fürtje közepes, ágas, rövid, tömött, bogyói kicsik, gömbölyűek, rózsaszínűek, vastag héjúak. Közepes érési idejű, jól terem, mustfoka kedvező, savtartalma közepes. Rothadékony. Bora harmonikus, testes, illatos, zamatos, elegáns.

Koczor Pincészet Rozália 2010
Szalmasárga szín jellemzi aranyos csillogással. Illata petrolos, rózsaolajos, kukoricás, kénes kicsit. Ízben élénk savak dominálnak, amit a szénsavérzet tovább erősít. 79 pont

Turán

Bikavér 8 és Gárdonyi Géza (Csizmazia J., Bereznai L.) e fajta szülei. Agria néven is futott egy ideig, de mára ez feledésbe merült. Fürtje közepes, tömött, hengeres, bogyói kicsik, gömbölyűek, kékesfeketék, hamvasak, vékony héjúak, festőlevűek, csersavasak. Igen korai, kedvező mustfokkal érik. Savai nem túl magasak, ellenben csersavai. Védett, meleg fekvést szeret, fagyérzékeny. Kevés zöldmunkája kedvező. Bora csersavban gazdag, mélyvörös, finom savú, fűszeres utóízű.

Luka Enikő Turán 2009
Mély vörös (bíboros) színű. Cédrusos, bőrös, borsos illatok közepes test, intenzitás, savak és nagyon magas csersavak jellemzik. Ízében és utóízében fekete szeder, ribiszke érezhető. 77 pont

Zefír

Király Ferenc és munkatársai nemesítették Hárslevelű és Leányka fajták keresztezésével. Fürtje kicsi (vállas, tömött) akárcsak bogyói, egyenlőtlenül érnek, gömbölyűek, sárgák, vékony héjúak, muskotályos ízűek. Igen korán érik, ezért a darazsak, madarak is szeretik. Nehéz metszeni, mert kemény a fája. Keveset terem, közepes mustfokkal és alacsony savval. Fagyérzékeny és rothad is. Nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé. Bora viszont zamatos, muskotályos, lágy, hölgyek körében kedvelt.

Vaszary Pincészet Zefír 2010
Halvány szalmasárga. A parfümösségen túl sajnos kevés kén is érződik rajta. Íze traubis, élénk, de nem túl magas savakkal. Utóízben némi kesernyésség jelentkezik. 75 pont

A bírálati pontok az alábbi besorolásokat tükrözik:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

A magyar fajták között úgy tűnik, hogy jelen esetben a Juhfark szerepelt a legjobban. Természetesen ebből az egy bírálatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de az tény, hogy ennek a fajtának helye van hazánk szőlőtermesztésében és az igazi kuriózumok között.