Lovechock terméket eddig
csak egyszer régen kóstoltam, így örömmel tettem eleget az EndorFine Csokoládébolt
felkérésének, hogy látogassam meg őket és egyúttal kóstoljam végig ennek a holland
manufaktúrának a különleges „nyerscsokijait”, amelyeket itthon csak náluk
találhatunk meg.
A boldogság forrását a
Lovechocknál nemcsak kutatják, hanem igyekeznek is a fogyasztóik elé tárni.
Számukra a csokoládé nem csupán az édesség élvezetéről, hanem a kakaóbabban
rejlő értékes összetevők minél nagyobb arányú átviteléről is szól. Vagyis
pörköletlen kakaóbabjaik és azok kíméletes feldolgozása révén őrzik meg a kakaó
egészségünkre jótékony hatású vegyületeit (teobromin, feniletilamin,
flavonoidok, stb.), amik ténylegesen elősegíthetik, hogy jobb közérzetünk
legyen. A kakaóbabok Ecuadorból, organikus gazdálkodású farmokról származnak.
Ha kézbe vesszük a Lovechock csokikat már az „ökobarát” csomagolás látványa is örömmel tölt el bennünket, a
külsőre letisztult, csupán néhány információt hordozó, újrahasznosítható papírral
bíró csokoládédobozkákat kibontva, belül egy színes „álomvilág” tárulkozik fel
előttünk, mintegy jelezve, hogy bizony itt egy különleges élményben lesz része
a kedves kóstolónak. A következő pillanatban pedig feltűnik az is, hogy egy kis
kísérő cédulát rejtettek készítők a csoki mellé. Ez a napi útravalónk része
lehet (feltéve, ha naponta eszünk ezekből a csokikból pár falatot, ami
egyébként szervezetünk számára abszolút kívánatos lenne!).
Lássuk is most már, hogy
mit tudnak az előbbiekben felsoroltakon kívül ezek a csokoládék! Elöljáróban
annyit az alábbi háromról, hogy mindegyikük 81 %-os, de megkóstolva korántsem
érződik ez rajtuk. Nem kesernyések, nem szárítanak!
Elsőként pár szóban az Organic
Raw Chocolate Maulbeere-Vanille: a glutén, tej-, finomított cukormentes, vegán
csokoládé érdekessége, hogy a fő ízesítőkön, az aszalt faepren és a Bourbon
vanílián kívül még jópár dolgot tartalmaz. Édesítésére a kókusz(virág) nektárt
használták. Mellette pedig a quinoa, lucuma por, cayenne-bors és tengeri só is
felsorakozik. (Csak így zárójelben jegyzem meg, hogy a csokiban talált mottó:
Minél többet adok, annál többet kapok volt.) Valóban sokat adnak ezzel a
csokival a készítők, akár külön-külön is regélhetnék az összetevők
hasznosságáról, de most igyekszem nem el térni a tárgytól, amely szívemnek oly
kedves, vagyis magától a csokoládétól!
Színe mélybarna, fedett, de
egy nyers csokitól nem is várhatjuk, hogy csillogó fénye legyen. Tompán törik,
morzsás is kicsit. Illata melegséget áraszt, édes fűszerekkel, a vanília
lágyságával, némi kakaó aromával és nem utolsó sorban a faeper finom
gyümölcsösségével. Ízében a kakaóbab talán jobban érvényre jut, de a (saját érzetre
frissen kicsomagolt) vaníliarúd intenzitása azért mérvadó. A gyümölcs már
alig-alig van jelen, helyette egy furcsa csípősség (az összetevőket megtudván,
ez már nem is volt oly meglepő) bontakozik ki a falat végén. Szemcsés és kemény
az állaga, de ugye itt a konsírozás és a temperálás más módon értelmezendő. A
feldolgozás célja, nem a lágy selymesség a nyerscsokiknál, hanem a komplex
beltartalom.
Jó csokoládé, sőt még azt
is mondanám rá, hogy rafinált ezzel a kis csípősséggel, de talán kicsit
elmaradt az íze az illattól.
Organic Raw Chocolate
Ananas Inkabeere: az összetevők és a készítés paraméterei tekintetében hasonló
az előzőhöz, leszámítva, hogy ebben nincs faeper, cayenne-bors és quinoa, de
van helyette aszalt ananász, inkabogyó (physalis, avagy földi cseresznye) és mangó.
Állagát, színét, felületét nem jellemzem külön, mert az előbbivel szinte
azonos, talán annyi különbséggel, hogy az állaga kicsit lágyabb. Illatában a
kakaóbab virágos-édeskés karaktere jobban érződik ennél a csokinál, mint az
előzőnél. Íze gazdagabb, a gyümölcsök egyszerre és felváltva is megjelennek.
Folyton változik, hogy mi bukkan elő belőle. Az inkabogyó savanykás jellege
nagyon jól passzol a vaníliás-fahéjas érzethez, ami adódik a kakaóbabokból és
az összetevőkből is. Az édességet az „inkák aranya”, a perui lucuma por
juharszirupos íze továbbfokozza, így válik egységessé, behízelgővé a csoki,
hagyva, hogy lelkünk igazán szárnyaljon az ízek birodalmában, ahogy e csoki csomagolásának
kis üzenete is sugallja felénk.
Végül, de nem utolsósorban
következzen az Organic Raw Chocolate Kirsch-Chili! Alkotókra szedve az
előbbiekhez hasonló kakaómassza, kakaóvaj, Bourbon vanília, kókusz(virág)
nektár, lucuma por, tengeri só tartalma mellett ennél a csokinál a cayenne-bors
nagyobb dózisban került adagolásra, aszalt cseresznyével. Továbbá fahéj,
kakaóbabtöret, mazsola is gazdagítja a csokoládét. (Ahogy ezt a felsorolást
írom, bevillant a Zotter-koncepció, hiszen náluk is lehet olyan csokikkal
találkozni bőven, amelyek sok-sok összetevőt tartalmaznak a különleges
ízélmények, ízharmóniák kialakítása céljából, érdekes a hasonlóság.)
A három tábla közül
kétségkívül ez a legintenzívebb illatú. Sok minden jut róla eszembe, a karácsonyi
fűszerkeverékek, a tonkabab, a vanília és egy kis dohány. Szerencsére a
gyümölcsösség is tetten érhető benne, így megelőzve a fűszeresség túláradó
sokaságát. Törve egy darabkát azt látom, hogy más az állaga. A mazsola is
segíthet abban, hogy nem érzem olyan „durván” szemcsésnek, mint az előzőeket.
Íze sokrétű, a gyümölcsök és a fűszerek játéka továbbgyűrűzik a szájban is, az
aromák után. Hosszú lecsengésű, kellemesen melenget az utóízben a chili (bár
nem szeretem csokiban, de ez jól eltalált, arányos). A csoki üzenete ez volt:”
Otthon érzem magam belsőm fényében”. Csokira fordítva nekem ez annyit jelentett,
megelégedéssel tölt el e kockák elfogyasztása.
A három csokoládé közül
talán az első picit elmarad a második kettőtől, s, ha összetettségét nézem a
Kirsch-Chili volt számomra a leggazdagabb, leghosszabb, de az inkabogyós is
eléggé tartalmas volt. Döntsön a kettő között a hangulatunk, hogy épp melyiket
választjuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése