Szántó Tibor Madagaszkár étcsokoládé

Szántó Tibor madagaszkári csokoládé-sorozatából (ha szabad így fogalmaznom) korábban a 67 %-os pisztáciás-narancsos változatot kóstoltam, ami nagyon finom volt. Kíváncsian vártam hát ezt a táblát is.

Mielőtt a kóstolás élményeire áttérnék, még néhány infot azért érdemes tudni róla. Területszelektált csoki ez a javából! Madagaszkár az csak egy dolog, de azon belül az Ambanja régióból, egész pontosan pedig a Millot ültetvényből származnak a kakaóbabok. Tibor „házasította” őket, azaz ez saját blendje. Főként Trinitario babokból áll, de Criollo szemeket is tartalmaz.

A csomagolást új megjelenés jellemzi (legalábbis nekem az újdonság erejével hatott). A színvilága és a formája változatlan, de most már kakaóhüvelyek is díszítik a külsejét.

Egyszerű kibontani a hajtogatott dobozt. A tábla tetszetős kakaóhüvelyes motívuma is maradt a régi. Ami még megjegyzendő a csomagolás kapcsán, hogy 100 %-ban újrahasznosított papírból készült.

Ezek után „csak” a csokoládé maradt hátra. Színe nagyon mély barna, ez persze a 80 % kakaótartalom mellett nem meglepő. Felülete sima, fényessége azonban nem tökéletes. Fényes és matt részek váltogatják egymást.

Lassan bontottam ki a belső fóliát, mert azonnal szagolgatom a csokit, ahogy nyílik. Illata először kandírozott narancsra emlékeztet, majd napraforgómagvas. Már az elején is savanykás. Később, miután már majszolgatom, még egyszer visszatérek az illathoz. Hu, ekkor olyan, mintha egy kandírozott trópusi gyümölcsöket tartalmazó csomagba szagolnék bele. Ez nagyon tetszik!

Kézben nem olvad, pedig forgatom eleget. Kellemes hanggal roppan. Törésvonala végig teljesen egyenletes. A szájban ismét jól roppan. Állaga érdekes, mintha szemcsés lenne. Nem olvadékony, de nem is olyan, mintha egy darab kavicsot forgatnék körbe a számban. Először feltapad a szájpadlásra, majd fokozatosan eloszlik a szájban. Ez bizony nem a megszokott módon viselkedik. Ahogy a kóstolás végén elolvasom a leírást róla, akkor értem meg a textúra sajátosságát. Ugyanis nincs benne szójalecitin, ami a krémességet elősegítené, de még csak hozzáadott kakaóvajat sem tartalmaz, csak kakaómassza és nádcukor alkotja.

A savairól még nem beszéltem. Savas, de a cukor pont jól kiegészíti ezt az érzetet. Olyannyira, hogy fura módon időnként még édesnek is érzem. Cseranyagai szárítóak, de nem bántóan kesernyések. A 80 %-os kakaótartalom érződik persze, de nem durván. Ízvilága egyébként az aromákkal megegyező. Kevés füst jelenik meg benne a lecsengés előtt egy pillanatra. Utóíze közepesen hosszú, ismét citrusos.

Jó ez a csoki, de még szoknom kell ezt az állagot, bár volt már hasonló élményem más csokikkal is, azért nem ez az általános. A kakaóbab szempontjából viszont így jobb, hiszen a kevésbé intenzív feldolgozás több elsődleges aromát hagy meg a csokoládéban.

A termőhelyről itt további információk olvashatók.

Minősége: nagyon jó (+)

Megvásárolható: Szántó Tibor
60 g/ kb. 1500 Ft (már nem emlékszem pontosan)