Az EndorFine Csokoládébolt
adott otthont és kóstolandó tételeket a közös kis szeánszunkhoz. Már a beléptünkkor
a saját fűszerezésű forró csokijukkal vártak bennünket az üzlet tulajdonosai.
Az összetevőkre lehetett tippelgetni (a fahéj és a Cayenne ki is derült), de a
teljes receptúrát azért nem árulták el, hiszen a titkos faktor mindenkinek a
sajátja.
Ezt követően az én
vezetésemmel belevetettük magunkat a fűszeres csokoládék ízkavalkádjába. Először
az ősi azték xocolatl italhoz szervesen kapcsolódó, Közép-Amerikában szintén
őshonos Vanilla planifolia termésének, aromákban gazdag, sokak által közkedvelt
édes fűszerét, a vaníliát jelenítettük meg a Rózsavölgyi Manufaktúra 77 %-os,
venezuelai étcsokoládés olvasatában, illetve a madagaszkári Menakao 45 %-os
tejcsokoládés változatában. Itt igazából az derült ki rögtön a kóstoló elején,
hogy ki húz inkább az étcsokik és ki a tejcsokik irányába. Nekem mindkettő
azonosan, de persze azért máshogy tetszett. (Csak így jegyezném meg, hogy ez az
egyetlen étcsoki, amihez Csiszár Katalin a kínálatában direktbe vaníliát ad, a
többi táblánál hagyja érvényesülni a termőhely adottságait, illetve az egyéb
összetevőket.)
A könnyed táblák után egy
megosztó „fűszerezés” következett a Fleur de Sel, azaz tengeri sóvirágos táblák
formájában. Talán kevesen tudják, hogy mennyiféle sótípus létezik a világban. Csak
én otthon a saját konyhámban összeszedtem vagy 4-5 félét. A teljesség igénye
nélkül létezik algavre-i, camergue-i, maldon, füstölt, hawaii tengeri só,
himaláji, parajdi, perzsa kősó, föld alatti források szalinasója, stb. Ezek
nemcsak a kitermelés módjában, helyében, hanem az őket alkotó ásványokban és
ízükben is eltérnek. Érdemes tehát próbálkozni velük.
Párosunkból a Dolfin 70
%-os étcsokoládéja aratott nagyob sikert, mert abból a só kifejezetten finom
füstösséget hozott ki, míg a többszörös díjnyertes pl. Great Taste Award 3
csillagos, Akesson’s 45 %-os sós csokoládéja nagyon finom volt, de a
kókuszvirágcukor által dominált karamelles ízvilága mellett a só ezúttal
alulmaradt.
S hogy egy mediterrán
fűszer is előtérbe kerülhessen, kicsit ismerkedtünk a szerelmesek hűségének
jelképével, a rozmaringgal (Rosmarinus officinalis) is. Az olasz Vanini család
igen jól összerakott, arányos, karamellizált rozmaringgal készült perui eredetű
(Bagua kakaóbab) 62 %-os csokija abszolút a legnagyobb meglepetés volt
számomra. Mindenkinek ízlett, aki szereti ezt a fűszert.
A fűszerektől megfáradtan,
ekkor tartottunk egy rövid szünetet, amely során a mádi Holdvölgy Borászat Hold
and Holló könnyed, gyümölcsös-herbás házasítását (Furmint, Sárga muskotály,
Hárslevelű, Zéta) kortyolgattuk aszalt paris és olivás ropogtatnivaló
kíséretében, hogy az édes-csokis ízeket némileg semlegesítsük.
Az újabb
Menakao-Rózsavölgyi párosból ezúttal az előbbi, a madagaszkári madárszem (avagy
Bird’s Eye) chilivel készült 63 %-os étcsokoládé jött ki győztesen. A chili (Capsicum
spp.) szintén kiemelt alapanyaga volt az azték csokoládéitaloknak, ezért esett
rá a választásunk. A Rózsavölgyi 77 %-os tábla is ízlett amúgy mindenkinek, de
mint magyar fűszerpaprikás tábla került a sorba, viszont ahogy végül a
leírásból megtudtuk más fűszerek is kerültek bele, így jelen formájában a
paprikát kevésbé éreztük.
A borsfélék két kevésbé
csípős, de kifejezetten kellemes változatával ismerkedtünk ezután. A Piper
borbonese, a Madagaszkáron a természetben előforduló virágos, picit fás vadborssal
és az enyhe piperint nem tartalmazó Schinus molle, avagy Perui borsfa édeskés,
borókás ízű termésével, a rózsaborssal, amely nem is a borsfélék, hanem valójában
a szömörcefélék családjába tartozik. A Voatsiperifery-t, avagy madagaszkári
vadborsot Bertill Akesson kiválóan integrálta a 75 %-os Trinitario táblájába. Az
52 % -os Dolfin csokoládé ezúttal kevésbé hozta az előbbiek alapján tőle várt
karakterességet.
A keleti fűszerikon, avagy
a több ezer éve használt gyömbér (Zingiber officinale) hazai és belga
felfogásban tálalt változatait is kóstoltuk. Előbbi a biatorbágyi Theobroma Manufaktúra
72 %-os kiegyensúlyozott ízvilágú venezuelai csokoládéja, míg utóbbi a Kim’s
Chocolate étcsokiba mártott kandírozott gyömbér rudacskája, mely a fűszert
erősen visszaadta, de a csokijából semmit sem éreztünk.
A fűszerek egyik
királynője, s az én egyik kedvencem az intenzíven aromás, kámforos, citrusos
kardamom (Elattaria cardamomum) finomra őrölt és karamellizált arcát mutattuk be
a Rózsavölgyi Csokoládé 77 %-os venezuelai és a Harrer Cukrászda 52 %-os
szintén nemzetközi díjnyertes tejcsokoládéjában. Megint éles a különbség a két
csokoládé között, így ki-ki a maga ízlésére hagyatkozva döntött inkább
mellettük. Nekem mindkettő ízlett.
Legnagyob szerencsénkre a
hazai csokoládé piac meghatározó manufaktúrája, a Rózsavölgyi Csokoládé sok-sok
fűszeres táblát készít, így általa be tudtuk mutatni a masala és a matcha
ízesítést is, amelyek mindegyike egyedi ízvilágot kölcsönöz a csokoládé
alapanyagnak. Előbbi Csiszár Katalin által sajátkezűleg összeállított
receptúrájú fűszerkeverék (egyébként eredeti hazájában, Indiában a masaláknak
családonként más-más az összetétele) 73 %-os venezuelai csokoládéval, utóbbi
pedig a igen finomra porított, élénk színű, kifejezetten egészséges, különleges
japán zöld teával készült fehér csokoládé. Számomra az előbbi jobb arányúnak
bizonyult, mint a fehér csokoládé
.
.
Az édesebb irányvonal
mentén haladva tovább a Fabric Manufaktúra mangóeceten karamellizált
pekándióját rejtő, 44 %-os madagaszkári tejcsokoládé drazséját majszolta el
mindenki igen nagy lendülettel, mivel a ritkaságszámba menő fahéjvirággal
meghintett csokikülönlegesség mindenkit levett a lábáról.
Ezek után már nem is
hittük, hogy tudjuk még fokozni a hangulatot és az élményeket. A tonkabab
azonban megtette hatását. Mind a magas kakaótartalmú Harrer tejcsokoládé, mind
pedig a Fabric 75 %-os kubai csokoládéja kivágta magát a sorból. Az amúgy nem
túl tetszetős, ráncos, fekete Tonkafa-(Dipteryx odorata) termés, illetve magvacska
elképesztő aromáival (mandula, dohány, vanília, fahéj, stb.) jól összefoglalja
és egyben keretbe fogja ezt a kóstolót. S, hogy igazán teljes legyen az élmény
a Fabric csokoládét -amely egyébként a tonkás fűszerezés mellett még némi
málnás balzsamecettel is gazdagított- párjával a Tóth Ferenc Borászat 2013-as Bikavér
Superiorral mutattuk be. Az egymásra hangolt bor és csokoládéban nem titkolt,
hogy nekem is volt egy csipetnyi részem, így különösen nagy örömmel fogadtam,
amikor ezt a fűszeres-gyümölcsös párost boldogan és az estével teljesen megelégedetten
kortyolgatták vendégeink. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése