Február elején került sor a GasztroKlub második szeánszára,
a velencei Terrace kávézóban.
Az est meghívott vendége Dr. Donkó Ádám, az ország talán
egyetlen doktori végzettséggel bíró hentese. Na jó, viccet félre téve, Ádám
tényleg ledoktorált a Kertészeti Egyetem Szőlészeti Tanszékén. Hobbija viszont
a vadászat, illetve az elejtett vadakból és mangalica alapanyagokból készült
kolbászok, szalámik, májkrémek és még sorolhatnánk, hogy mi minden készítése.
Az ő termékei mellett finom borokat, fűszeres sajtokat is
kóstoltunk. A borokat szerény személyem válogatta össze, de ebben segítségemre
volt Ádám is, hiszen ő szintén hozott nekünk pár tételt a balatonfüredi
pincéjéből.
Az est végén pedig a Kockacsoki nassolni valóival zártuk a
sort, persze azokat is borok kíséretében tettük magunkévá.
A Furmint Február jegyében, a nyitó borunk a Zsirai Pincészet
Középhegy Furmintja volt 2015-ből. A mádi Középhegy dűlő bora két alkalommal
szüretelt szőlőből született. Spontán erjedt és 136 literes hordóban pihent,
várva, hogy aztán eljusson a fogyasztókhoz, azaz hozzánk. Illatában, ízében
mézes-cukorkás jegyek kavarognak nüansznyi vegetalitással és mineralitással.
Kellően hosszú, finom. Ehhez a borhoz zsíros kenyeret kóstoltunk, kétféle
verzióban. Bolti, „kommersz” és Ádám szabadon tartott mangalicából készült
zsírjával megkent kenyerét. A kenyér egy gárdonyi pékségből származó, erdélyi
receptúra alapján kovászolt, helyi termék volt. A játék során mindenki számára
egyértelmű volt a különbség. Ádám terméke selymes, lágy, nem kiugró, de finom
zsíros ízű, a bor gyümölcsösségét jól alátámasztotta. A bolti zsír keménynek, alig
kenhetőnek tűnt, sőt kissé mintha avas lett volna és a bor savait is kihozta,
durván!
Ezután újabb játék keretében két Olasz rizlinget kóstoltunk
Ádám friss (3 hetes) tölgyfaforgácsos füstölésű mangalicából készült, kellemes
kolbászához. A balatonfüredi Zelna Pince Farkó-kő 2015-ös évjáratát és Ádám
tavalyi borát. Az előbbi -irányított
erjesztéssel készült, 6 hónapos fahordós, és finomseprős érlelést kapott- borával,
Ádám irányított erjesztésű, reduktív bora jól felvette a versenyt, sőt a
kolbásszal kifejezetten gyümölcsösnek bizonyult ez utóbbi. A Zelna-bor inkább
önmagában hozta a gyümölcsösséget, finom fűszerességet.
Ádám Pinot noir roséja és vörösbora következett ezután. Előző évjárat borai, egri szőlőből. A rosé narancsba hajló színe jól mutatta a fajta sajátosságát. A szűretlen mivolta ellenére is tükrösen csillogó nedű halvány gyümölcsösséggel, sóssággal és hosszúsággal jónak, de talán kevésbé terebélyesnek bizonyult. Kellett hozzá az a hosszabb idejű, 3 hetes héjon áztatás, amelytől mély színt, teltséget és rengeteg gyümölcs aromát kapott ugyanannak a szőlőnek a „termése”. Málnásság, minimális bőrösség, édeskés felhang, kis mineralitás és hosszú gyümölcsös zárás jellemzi.
A szekszárdi Pastor Pince 2015-öa Siller borát is
megkóstoltuk. Miért? Csak úgy. S milyen jól tettük! Hihetetlen hosszúsággal és szélességgel
párosult ez a Kadarka, Kékfrankos bor. 2 napig volt héjon, de így is nagyon
gyümölcsös (eper, málna, meggy ízekkel) és hosszú; nem utolsó sorban szép
színnel megáldva.
A siller után ismét áttértünk a vörösborokra. Finoman
fűszeres és füstölt, 60-70 %-ban szarvashúsból, illetve részben sertésből
készült kolbászt kóstoltunk két vörössel. Tóth Ferenc, egri Kékfrankos Válogatás
2012-es bora virág, puncs, meggylikőr illataival, ízeivel, teltségével, jó
savaival, bársonyosságával nagyon jól illett ehhez a kolbászhoz.
Kis szünet után újabb vakteszt keretében hasonlítottuk össze
Ádám zöldfűszeres-majorannás májkrém készítményét egy bolti termékkel. A
különbség ránézésre is azonnal kiderült, de a végső bizonyíték a minőségbeli ugrásra
az volt, hogy a boltit rendre eltolták a vendégek, mondván, hogy egy falatnyi
elég volt belőle, egye meg, aki megkente vele a kenyeret (vagyis mi).
Bősz Adrián szekszárdi, Merlot Reserve 2011-es fűszeres, vaníliás,
csokis bora édeskés, ám kissé zárkózott jegyei ellenére is nagyon jól passzolt a
Kockacsoki kalocsai fűszerpaprikás-meggyes étcsokijához. Pikáns, szinte csípős
fűszeresség lett úrrá a pároson, de nem bántóan.
Az est utolsó kettőse a szintén mádi Kardos Szőlőbirtok
2015-ös Tündérmeséje (Furmint és Sárga muskotály) volt egy falatnyi cukorba és
rózsaborsba forgatott, törkölypálinkás-fehércsokis Kockacsoki trüffellel. A bor
talán kicsit édesnek bizonyult önmagában, de a desszerttel aranymazsolássá,
birsessé váló páros már jól működött együtt. A bor kiemelte a törkölypálinkát a
trüffelből, ami ugyanakkor egy leheletnyi botritiszességet is megmutatott a
borból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése