Nagymarosról régen leginkább talán csak a Dunakanyar, a bős-nagymarosi vízmű, esetleg a szelídgesztenye jutott eszünkbe. Mára a csokoládéval is szorosan összeforrt a település neve. Köszönhető ez a Flamich-Galli, azaz FG Kézműves Csokoládé Manufaktúrának.
Flamich Gábor és Konkoly Rita az elmúlt években a nagymarosi gasztronómiai kultúra meghatározó egyéniségeivé váltak azzal, hogy pompás fagylaltjaik mellett, csokoládékat, bonbonokat is készítenek, illetve Kis Francia Pékségük révén pedig az igazán ínyenceknek is különleges ízélményeket nyújtanak.
Most egy új oldaláról ismertem meg a céget, hiszen táblás fehércsokoládét (emlékeim szerint) még nem kóstoltam tőlük (csak bonbont). A Fehér Karamell név igen találó.
Kibontom a csomagolást. Ülök és nézegetem a dobozt, hogy jellemezzem. Közben nem tudom nem észrevenni, ahogy a tejkaramell illata szépen lassan egy kisebbfajta aurát von körém. A bordó papírdoboz első borítása egy kakaó fát ábrázol. Megfordítom a dobozt, a hátsó oldalán elsőre, ami a szemembe ötlik, az a 32 %. Majd olvasom a leírást, és hoppá ezt látom: „Ízélmény: tejkaramell bódulat”. Na, igen, erről beszélek én is, amikor az aurát emlegetem!
Ne szaladjunk el olyan gyorsan a 32 % kakaóvaj-tartalom mellett sem! Ez elég magas ahhoz, hogy sokat várjak a csokoládétól. Akkor hajrá, kóstoljuk meg!
Végre most már a kezembe veszem a táblát. Színe halvány barna, ahogy a tejkaramellhez illik, tompa, de valahogy mégis selyemfényű a felülete. Sima, nincsenek se szemcsék, se légbubik (én már csak így nevezem a levegőzárványokat), se morzsák, rajta-benne.
Törésvonala olyan egyenletes, hogy egyszerűen nem találom elsőre, honnan is törtem. Kézben nagyon olvadékony (kakaóvaj!).
Illata tejszínes, frissen fejt tejre, vaníliára és persze karamellre emlékeztet (minő meglepő). A frissen fejt tej sokaknál egy kellemetlen „animális” illatot jelent. Én most nem erre, hanem sokkal inkább arra asszociáltam, amit kis koromban szerettem a friss tehéntejben. Éreztem a melegséget, a jó, az igazi tej illatát (nem pedig a műanyag zacskóét, amit manapság sokszor lehet érezni a tejeken).
Megkóstolom. Érdekes, hogy nem olyan gyorsan olvad, mint ahogy a tapintás alapján vártam volna. Szépen, fokozatosan oszlik szét a szájban. Finom, nem túl édes (pedig bevallom féltem ettől).
Igazi karamelles ízek jönnek elő, de nem a sima karamelles cukoré (Karácsonykor kaptam karamell szaloncukrot, hát, nem lehet összehasonlítani vele, pedig az sem volt rossz).
Valószínűleg a fehércsokoládé teszi, hogy a fénye után az íze is selymes, inkább hasonlít egy karamellás süteményre, mint a karamellcukorkára. A cukor „pörkölése” is olyan jól eltalált, hogy leheletnyit érződik csak, de pont annyira, hogy az kellemesen mintegy megfűszerezi az összhatást.
A lecsengésben halványan marad egy kis füstösség és savasság a karamell mellett. Kíváncsi lennék, hogy honnan származik a kakaóvaj?!
Azt hozta, amit vártam.
Minősége: kiemelkedő
Megvásárolható: FG Kézműves Csokoládé
100 g/ 1690 Ft
Flamich Gábor és Konkoly Rita az elmúlt években a nagymarosi gasztronómiai kultúra meghatározó egyéniségeivé váltak azzal, hogy pompás fagylaltjaik mellett, csokoládékat, bonbonokat is készítenek, illetve Kis Francia Pékségük révén pedig az igazán ínyenceknek is különleges ízélményeket nyújtanak.
Most egy új oldaláról ismertem meg a céget, hiszen táblás fehércsokoládét (emlékeim szerint) még nem kóstoltam tőlük (csak bonbont). A Fehér Karamell név igen találó.
Kibontom a csomagolást. Ülök és nézegetem a dobozt, hogy jellemezzem. Közben nem tudom nem észrevenni, ahogy a tejkaramell illata szépen lassan egy kisebbfajta aurát von körém. A bordó papírdoboz első borítása egy kakaó fát ábrázol. Megfordítom a dobozt, a hátsó oldalán elsőre, ami a szemembe ötlik, az a 32 %. Majd olvasom a leírást, és hoppá ezt látom: „Ízélmény: tejkaramell bódulat”. Na, igen, erről beszélek én is, amikor az aurát emlegetem!
Ne szaladjunk el olyan gyorsan a 32 % kakaóvaj-tartalom mellett sem! Ez elég magas ahhoz, hogy sokat várjak a csokoládétól. Akkor hajrá, kóstoljuk meg!
Végre most már a kezembe veszem a táblát. Színe halvány barna, ahogy a tejkaramellhez illik, tompa, de valahogy mégis selyemfényű a felülete. Sima, nincsenek se szemcsék, se légbubik (én már csak így nevezem a levegőzárványokat), se morzsák, rajta-benne.
Törésvonala olyan egyenletes, hogy egyszerűen nem találom elsőre, honnan is törtem. Kézben nagyon olvadékony (kakaóvaj!).
Illata tejszínes, frissen fejt tejre, vaníliára és persze karamellre emlékeztet (minő meglepő). A frissen fejt tej sokaknál egy kellemetlen „animális” illatot jelent. Én most nem erre, hanem sokkal inkább arra asszociáltam, amit kis koromban szerettem a friss tehéntejben. Éreztem a melegséget, a jó, az igazi tej illatát (nem pedig a műanyag zacskóét, amit manapság sokszor lehet érezni a tejeken).
Megkóstolom. Érdekes, hogy nem olyan gyorsan olvad, mint ahogy a tapintás alapján vártam volna. Szépen, fokozatosan oszlik szét a szájban. Finom, nem túl édes (pedig bevallom féltem ettől).
Igazi karamelles ízek jönnek elő, de nem a sima karamelles cukoré (Karácsonykor kaptam karamell szaloncukrot, hát, nem lehet összehasonlítani vele, pedig az sem volt rossz).
Valószínűleg a fehércsokoládé teszi, hogy a fénye után az íze is selymes, inkább hasonlít egy karamellás süteményre, mint a karamellcukorkára. A cukor „pörkölése” is olyan jól eltalált, hogy leheletnyit érződik csak, de pont annyira, hogy az kellemesen mintegy megfűszerezi az összhatást.
A lecsengésben halványan marad egy kis füstösség és savasság a karamell mellett. Kíváncsi lennék, hogy honnan származik a kakaóvaj?!
Azt hozta, amit vártam.
Minősége: kiemelkedő
Megvásárolható: FG Kézműves Csokoládé
100 g/ 1690 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése