2014. április 9., szerda

Ersinger Marzipan Pistachio

Erszinger Szilvia kiskorában cseppent az édességek, csokoládék világába, de nem úgy, ahogy egy átlagos kisgyerek, aki, ha tehetné állandóan desszertet majszolna, hanem egy kedves rokona révén, annak édességboltjában. Annyira ihletet kapott e világhoz, hogy nemcsak cukrászként végzett, de még a csokoládékészítésbe is beletanult.

Számomra újdonságként hatott az ő termékük, hiszen, amint a korábbi bejegyzések listájából kitűnik, még nem ismertem az Ersinger márkanevet. Kellő nyitottsággal nyúltam hát e tábláért.

A csokoládé csomagolása és megjelenése engem kicsit a Csokoládia termékeire emlékeztetett, amit nagyon szeretek, így reménykedtem benne, hogy hasonló élményben lesz részem e csoki kapcsán is.

Kézműves csokoládé révén számomra, amikor olvasgattam a doboz hátoldalán lévő leírást, meglepő volt, hogy mandula és pisztácia aromával is ráerősítettek az ízekre. Azért még mindig reménykedtem benne, hogy különleges ízeknek lehetek tanúja.

Fényes, világos barna felülete a 34 %-os kakaótartalmú tejcsokoládénak megfelelő. Ahogy török belőle, felfedezem, hogy a marcipánmassza a csoki belsejében önálló rétegként van jelen. Kissé törékenyebb a töltelék körüli burok a kelleténél, de se baj, haladjunk csak tovább!

Illatában a tejcsoki finomsága és a marcipán aromái lengik be az orromat. A szájban és kézben egyaránt olvadékony. Íze édeskés, szemcsés (mintha a cukor ropogna) és valamiféle porosság is érezhető benne. A pisztácia csak halványan sejlik fel a zamatok között. Lecsengése közepesen hosszú.

Édesszájúak számára biztosan megnyerő ez a csokoládé, nekem kicsit tömény és hiányoznak belőle azok a nüansznyi finomságok, amiket egy kézműves csokoládétól várnék.

Minősége: átlagos

Megvásárolható: jócsoki.hu (Ráday utcai Csokibolt)
120 g/ 1100 Ft

2014. március 31., hétfő

Dolfin Zöldánizsos étcsokoládé

Avagy Dolfin Noir A L’Anis Vert. A francia ugyan nem erősségem, de jól hangzanak a Dolfin nevei, ezért szeretem pontosan idézni őket. Persze a csokik is finomak, így mindig szívesen kóstolok az egyébként nagyon széles repertoárjukból. Ezúttal a gyomorerősítőként is ismert ánizsmaggal ízesített étcsokoládéból nyílt alkalmam majszolgatni kicsit.

A csomagolás a megszokott halvány, nem tolakodó színvilágú „dohánytasak”, szép rajzolattal az elején.

A csoki megjelenése, formavilága is hasonló az eddigi táblák mintázataihoz. A csíkozott sorokra tagolt tábla fényes, sima felületű, bár picit tapad az ujjaimhoz. Mélybarna, feketébe hajló színe első blikkre az 52 %-hoz képest még sötétnek is tűnik, de aztán megbarátkozom vele, amikor kóstolom.

Illata már sejtet picit a csoki kesernyésségéből és nagyon is sokat az ánizs éteres jellegéből. Egy leheletnyi fás aroma is társul az előbbiekhez. Törve belőle csupán tompa roppanás hallatszik.

Amint elmajszolom szinte azonnal érződik az ánizs, néhány pillanat után átveszi a terepet a csokitól. Ettől függetlenül az elején a csokoládé vegetális jellege finoman érződik. A kesernyéssége fokozódik az ánizs hatására, de még így is kellemes az összbenyomás.

Jól illik az ánizs ehhez az étcsokihoz. Egymást segítik, erősítik. Azt kell, hogy mondjam ez a kombó jobban ízlik, mint a mentás, amit korábban kóstoltunk.
  
Minősége: nagyon jó

Megvásárolható: jócsoki.hu (Ráday utcai Csokibolt)
70 g/ 950 Ft


2014. március 26., szerda

Beschle Tonka Orange

Ha Svájc, akkor csoki...vagy óra...vagy hegyek...vagy frank. Ez utóbbit, hagyjuk most talán. Az „óra és a hegyek” már jobban hangzik, de ami e cikk tárgya az inkább egy finom csokoládé.

A Criollo alapokon nyugvó 38 %-os tejcsokoládé nem véletlenül nyerte el a Chocolate Academy ezüst fokozatát, s vált ezáltal a legjobb ízesített tejcsokoládék egyikévé a 2013-as évben. A csokoládéhoz felhasznált kakaóbabok egész pontosan a venezuelai Maracaibo-tó környéki kiváló Grand Cru ültetvényekből származnak.

A svájci Beschle családi vállalkozás igazán ügyel a részletekre, ezért a nemes alapanyagot úgy varázsolta végül csokoládévá, hogy kifinomult ízlésre vallóan fűszerezte tonkababbal (a tonkababról még több info itt) és még egy kis narancshéjjal is gazdagította. A csomagolása is ennek megfelelően elegáns és mégis visszafogott.

A tábla selymes tapintású, világosbarna, kevésbé fényes, kakaóhüvelyekkel díszített. Illata inkább tonkás, vagyis fahéjas-vaníliás, mint narancsos, de azért abból is lehet egy keveset érezni. Jól roppan, amikor törik, egyenletes törésvonallal. A vékonysága is az eleganciát sugározza. Ilyen vékony egy jó csoki!

Kézben eléggé olvadékony, elrágcsálva is. Egy kicsit tapad, amikor el kezdi az ember szétrágni, de utána tökéletesn olvad el. Az illat után ízében is közepesen intenzív. A tonkabab a zamatokban is domináns, ami nem csoda, lévén, hogy intenzív fűszerről van szó. A tejcsoki alapot kissé el is nyomja, a narancs pedig ismételten inkább csak a közepén-végén jelentkezik. A tejcsoki „tejessége” szintén csupán halványan érződik.

Intenzitása nem túlzó. Kellemes, jól eső csokoládé. Talán picit több is kerülhetett volna bele a narancshéjból, ami a csoki és a tonka édességét jobban tudta volna ellensúlyozni. Lehet, hogy ez volt az a pici hiányosság, ami miatt nem arany „csak” ezüst éremmel díjazták az Akadémián.

Minősége: nagyon jó (+)

Megvásárolható: jocsoki.hu (Ráday úti Csokibolt)
50 g/1200 Ft

2014. március 23., vasárnap

Illa pálinkás forró csokoládék

Jellemzően ebben a blogban táblás csokoládékkal foglalkozunk, de nem lehet elmenni szó nélkül Horváth János legújabb kreációi mellett. Szándékosan élek ezzel a kifejezéssel, hogy „kreáció”. Nem mindennapi az ötlet. Mindenképpen az újdonság erejével hat. A megoldás frappáns, a megjelenés színes, sőt picit tréfás is.

A forrócsokis pálcikák csokitömbjén a keverő kanálka mellett egy kis műanyag ampulla is be van tárazva, amelyben az eszencia, vagyis a szükséges dózis pálinka rejlik. Ki-ki ízlése szerint válogathat a kajszi, a meggy, vagy netán a szilva töltetből.

Végigkóstolva a három „testőrt”, az alábbi sorrend alakult ki nálam: harmadik helyezett a kajszis, második a meggyes és legjobb a szilvás.

Mielőtt azonban rátérnék arra, hogy miért is ezek a helyezések alakultak ki esetemben, érdemes a csomagolásról is szót ejteni. A szép színes pöttyök figyelemfelkeltőek, persze utánuk rögtön az ampullás forma ragadja meg az ember szemét. A bkv-s kampány óta nagyon trendivé vált bajuszos rajzolat pedig jelzés értékű. Nekem azt sugallja, hogy a tasak tartalma emberes történet  lesz. S valóban, nem a behízelgő, egyszerűen krémes forró csokikkal állunk itt szemben. Nosza, lássuk is, mit tudnak!

A sort a kajszis forrócsoki pálcikával kezdem. Egész pontosan ez egy Bestillo gönci barackpálinkával készült 60 %-os grenadai csokoládé alapon nyugvó ital. Ismerős a dolog? Bizony ennek a fincsi bonbon verzióját már korábban a magunkévá tettük, s ízlett nekünk nagyon.

Annyit azért elöljáróban még tudni kell, hogy a pálcikás forrócsokikkal szemben van némi előítéletem, mert sokszor nehezen olvadnak fel, nem tökéletes az állaguk. Persze a csoki minőségén túl, sok minden múlik az arányokon, a hőfokon és azon is, hogy mennyire kevergetjük, miközben várjuk, hogy feloldódjon. Lehet, hogy eddig elhamarkodtam az ilyen forró csokik fogyasztását?

Sajnos annak ellenére, hogy a kevergetésben nem volt hiány, ebben az esetben sem sikerült tökéletesen feloldani a csokit, pedig igyekeztem az utasítások szerint eljárni. Igaz, a tejet csak szemmértékre adtam hozzá. Sűrű lett, de nem tökéletesen feloldott.

A barackpálinka és a csokoládé bonbonként nagyon jól passzolt, mint forrócsoki viszont a barackos jelleg kevésbé érvényesült. Inkább csak illatában lehetett érezni a barack finom édességét. Ízben pedig a fásság lett erőteljesebb. Sőt, a 60 %-os étcsoki kesernyéssége is valahogy ilyen formában, mintha intenzívebbé vált volna.

Ezután kíváncsian vártam, hogy milyen lesz a következő. Az előbbiből tanulva, az Újfehértói meggypálinkával készült 70 %-os Sao Thomé-ból származó forrócsokoládét már úgy készítettem, hogy minden előírást, -amely segítségként egyébként a csomagoláson olvasható- pontosan betartottam. Az eredmény valóban jobb lett. Érdemes tehát odafigyelni az instrukciókra!

Ez a kombináció jobban ízlett, mint az előző. Az édesség, a kesernyésség és a savasság jó arányban állt egymással. A meggypálinka nem intenzív sem ízben, sem illatban. Kellemes aromájú. Az alkohol azért ebben az esetben is érződött rendesen, még, ha csak alig 4 % is az összalkoholtartalom a termékben. (Kicsit mindig hagytam az ampullában a pálinkából, hogy azt is megkóstoljam önállóan, de nem javaslom, hogy ezzel vacakoljunk, mert mire felszabadul a pipetta szája, addigra annyira felmelegszik a pálinka, hogy már nem okoz olyan nagy örömet önállóan, igyuk csak a csokival együtt, arra szánták!)

A harmadik, ami egyben a number one volt számomra, az a Szatmári szilvapálinkás 40 %-os Arriba tejcsoki. Alapjáraton nem rajongok a szilvapálinkáért, így ez az eredmény nagyon meglepett.

Tökéletes egyensúlyban volt a csokoládé és a Panyolai Elixír szilvapálinka. Finom virágos illatok, ízek, kiegészülve vaníliás, vajas, pici mogyorós zamatokkal. Közepes sűrűség (több nem is kell), krémesség, jó olvadékonyság jellemezte. A pálinka leginkább a korty közepén érződött. Jól esett ez a forró csoki, így szívesen hörpintgettem belőle újra és újra. Igazi gyógyír minden panaszra. Orvos ugyan nem vagyok, de a mellékhatásairól így is tudok nyilatkozni. Mit érzünk, amikor kóstoljuk? Javaslom a következőt! Csücsüljünk egy fotelba, polcoljuk fel a lábunkat, szürcsölgessünk e forró csokiból és csendben mélázgassunk az élet értelmén! S akkor megértjük, miért is jó inni belőle! A nyugalom forrása ez, tényleg „test-őr”. Hosszan cseng le, így sokáig élvezhetjük még az utolsó korty után is a békés pillanatot...

Szummázva az eddigieket. A talányos-furmányos elgondolást nagyon díjazom. Ami az ízeket illeti, bár szeretem az étcsokoládés forrócsokikat is, ezúttal mégis inkább a tejcsokis variáció nyűgözött le a legjobban, minden tekintetben: oldhatóság, illatok, ízek és hosszúság vonatkozásában egyaránt. Ez azonban csak egy vélemény, próbálja ki mindenki maga és döntse el, melyik az ő számára a nyerő páros! Arra viszont fel kell készülni, hogy a pálinka révén markáns, karakteres forró csokik kerülnek a csészénkbe, s nem a szokásos édes, kakaószerű itókák.

Megvásárolhatók: jocsoki.hu (Ráday úti Csokibolt)