Illa pálinkás forró csokoládék

Jellemzően ebben a blogban táblás csokoládékkal foglalkozunk, de nem lehet elmenni szó nélkül Horváth János legújabb kreációi mellett. Szándékosan élek ezzel a kifejezéssel, hogy „kreáció”. Nem mindennapi az ötlet. Mindenképpen az újdonság erejével hat. A megoldás frappáns, a megjelenés színes, sőt picit tréfás is.

A forrócsokis pálcikák csokitömbjén a keverő kanálka mellett egy kis műanyag ampulla is be van tárazva, amelyben az eszencia, vagyis a szükséges dózis pálinka rejlik. Ki-ki ízlése szerint válogathat a kajszi, a meggy, vagy netán a szilva töltetből.

Végigkóstolva a három „testőrt”, az alábbi sorrend alakult ki nálam: harmadik helyezett a kajszis, második a meggyes és legjobb a szilvás.

Mielőtt azonban rátérnék arra, hogy miért is ezek a helyezések alakultak ki esetemben, érdemes a csomagolásról is szót ejteni. A szép színes pöttyök figyelemfelkeltőek, persze utánuk rögtön az ampullás forma ragadja meg az ember szemét. A bkv-s kampány óta nagyon trendivé vált bajuszos rajzolat pedig jelzés értékű. Nekem azt sugallja, hogy a tasak tartalma emberes történet  lesz. S valóban, nem a behízelgő, egyszerűen krémes forró csokikkal állunk itt szemben. Nosza, lássuk is, mit tudnak!

A sort a kajszis forrócsoki pálcikával kezdem. Egész pontosan ez egy Bestillo gönci barackpálinkával készült 60 %-os grenadai csokoládé alapon nyugvó ital. Ismerős a dolog? Bizony ennek a fincsi bonbon verzióját már korábban a magunkévá tettük, s ízlett nekünk nagyon.

Annyit azért elöljáróban még tudni kell, hogy a pálcikás forrócsokikkal szemben van némi előítéletem, mert sokszor nehezen olvadnak fel, nem tökéletes az állaguk. Persze a csoki minőségén túl, sok minden múlik az arányokon, a hőfokon és azon is, hogy mennyire kevergetjük, miközben várjuk, hogy feloldódjon. Lehet, hogy eddig elhamarkodtam az ilyen forró csokik fogyasztását?

Sajnos annak ellenére, hogy a kevergetésben nem volt hiány, ebben az esetben sem sikerült tökéletesen feloldani a csokit, pedig igyekeztem az utasítások szerint eljárni. Igaz, a tejet csak szemmértékre adtam hozzá. Sűrű lett, de nem tökéletesen feloldott.

A barackpálinka és a csokoládé bonbonként nagyon jól passzolt, mint forrócsoki viszont a barackos jelleg kevésbé érvényesült. Inkább csak illatában lehetett érezni a barack finom édességét. Ízben pedig a fásság lett erőteljesebb. Sőt, a 60 %-os étcsoki kesernyéssége is valahogy ilyen formában, mintha intenzívebbé vált volna.

Ezután kíváncsian vártam, hogy milyen lesz a következő. Az előbbiből tanulva, az Újfehértói meggypálinkával készült 70 %-os Sao Thomé-ból származó forrócsokoládét már úgy készítettem, hogy minden előírást, -amely segítségként egyébként a csomagoláson olvasható- pontosan betartottam. Az eredmény valóban jobb lett. Érdemes tehát odafigyelni az instrukciókra!

Ez a kombináció jobban ízlett, mint az előző. Az édesség, a kesernyésség és a savasság jó arányban állt egymással. A meggypálinka nem intenzív sem ízben, sem illatban. Kellemes aromájú. Az alkohol azért ebben az esetben is érződött rendesen, még, ha csak alig 4 % is az összalkoholtartalom a termékben. (Kicsit mindig hagytam az ampullában a pálinkából, hogy azt is megkóstoljam önállóan, de nem javaslom, hogy ezzel vacakoljunk, mert mire felszabadul a pipetta szája, addigra annyira felmelegszik a pálinka, hogy már nem okoz olyan nagy örömet önállóan, igyuk csak a csokival együtt, arra szánták!)

A harmadik, ami egyben a number one volt számomra, az a Szatmári szilvapálinkás 40 %-os Arriba tejcsoki. Alapjáraton nem rajongok a szilvapálinkáért, így ez az eredmény nagyon meglepett.

Tökéletes egyensúlyban volt a csokoládé és a Panyolai Elixír szilvapálinka. Finom virágos illatok, ízek, kiegészülve vaníliás, vajas, pici mogyorós zamatokkal. Közepes sűrűség (több nem is kell), krémesség, jó olvadékonyság jellemezte. A pálinka leginkább a korty közepén érződött. Jól esett ez a forró csoki, így szívesen hörpintgettem belőle újra és újra. Igazi gyógyír minden panaszra. Orvos ugyan nem vagyok, de a mellékhatásairól így is tudok nyilatkozni. Mit érzünk, amikor kóstoljuk? Javaslom a következőt! Csücsüljünk egy fotelba, polcoljuk fel a lábunkat, szürcsölgessünk e forró csokiból és csendben mélázgassunk az élet értelmén! S akkor megértjük, miért is jó inni belőle! A nyugalom forrása ez, tényleg „test-őr”. Hosszan cseng le, így sokáig élvezhetjük még az utolsó korty után is a békés pillanatot...

Szummázva az eddigieket. A talányos-furmányos elgondolást nagyon díjazom. Ami az ízeket illeti, bár szeretem az étcsokoládés forrócsokikat is, ezúttal mégis inkább a tejcsokis variáció nyűgözött le a legjobban, minden tekintetben: oldhatóság, illatok, ízek és hosszúság vonatkozásában egyaránt. Ez azonban csak egy vélemény, próbálja ki mindenki maga és döntse el, melyik az ő számára a nyerő páros! Arra viszont fel kell készülni, hogy a pálinka révén markáns, karakteres forró csokik kerülnek a csészénkbe, s nem a szokásos édes, kakaószerű itókák.

Megvásárolhatók: jocsoki.hu (Ráday úti Csokibolt)