Mandulaforgács bonbonok

Nem is olyan rég alkalmam nyílt végigkóstolni egy kezdő bonbonkészítő termékeit. Forgács Klára székesfehérvári manufaktúrájában tej, liszt és hozzáadott cukor nélkül próbál szerencsét a cukrászat világában. Bizony ez egy elég rizikós történet, hiszen ezek nélkül süteményeket készíteni elég nagy kihívás. Sokat kell kíséretezgetni, mire minden olyan formájú, állagú lesz, amit a kedves, de valamely élelmiszer adalékanyagra érzékeny fogyasztó elvárna. Nyilvánvaló, hogy attól, ha valaki mondjuk gluténérzékeny, még szívesen fogyaszt süteményeket, sőt azoktól azt várja, hogy legalább annyira finomak legyenek, mint a liszttel készült változataik.

Nos, tehát ezzel a kihívással kell megküzdenie Klárának, aki magára vállalta a nemes feladatot, hogy nagyrészt saját kertjéből merítkezve úgy készít ínyencségeket, hogy azokból száműzi a tejet, lisztet és a kristálycukrot. Paleo, illetve vegán termékei közé kekszek, torták, bonbonok és más egyéb sütemények tartoznak.

Lássuk is sorban, hogy melyek voltak azok a bonbonok, amik nekem a legjobban tetszettek kínálatából!

Zserbó: ebben szabolcsi szilvalekvár, dió és egy kis datolya (az édes íz végett) található. Jó állagú, eléggé vékony kérgű ahhoz, hogy jól roppanjon, a talpa nem válik külön. Ízében jól jön a szilva savassága, kellemes a dió és a datolya összhatása. Tartalmas, nem nehézkes. Nem túl hosszú, de jó bonbon.

Erdei: összetevők tekintetében fekete ribiszke, málna rejlik a töltelékben (Klára saját kertjéből származnak) és egy kis lenmagliszt, amellyel a végső állagot kívánta kialakítani. Nos, a töltelék íze, állaga valóban megfelelő, kellően jön a málna, majd a háttérből pedig a fekete ribiszke. Egy pici hiányosságot éreztem azonban arra vonatkozólag, hogy a töltelék és a kéreg elvált egymástól elvágás után, vagyis még kissé nedves a töltelék és így mintegy levedli magáról a kérget. A friss gyümölcsízek kedvelőinek kifejezetten ajánlom az egyébként jó ízű bonbont.

Chilis: csokoládé, datolya, sütőtök, őrölt chili találkozása egy aprócska bonbonban. Először a csoki karakterei érezhetők benne, majd megérkezik a chili is egy érdekes fanyarkás csípősséggel. A végén pedig beköszön a datolya édeskés íze. Tüzes, tömény bonbon, de mégis kellően selymes (talán a sütőtök miatt is) a töltelék és a csoki együtt hatása.

Sósmogyorós: ez tartalmaz (nem meglepő módon) sósmogyorót, (meglepő módon) cukkinit és datolyát. Utóbbiak kevésbé jutnak az intenzív mogyoró mellett érvényre (talán csak az illatban érződik egy kis datolya). Érdekes módon a sósmogyoró is egy különleges mogyoróolajos érzet formájában nyilvánul meg inkább, sem mint a klasszikus sósmogyis ízként. Valahogy az alkotók olyan játéka ez, ami által a karakteres(nek vélt) ízek kicsit lekerekednek és finomodnak.

Komlós: ez jelen pillanatban a kedvencem a sorból. Az étcsokoládé és a komlókivonat olyan találkozása e bonbon, amely egy tökéletes harmóniát alkot. Nem beszélve a batáta (édesburgonya) édeskés ízéről, amely szintén jelen van benne. Kellemesen olvad szét a szájban. Nem kirobbanó a komló íze, de, ha kicsit odafigyelünk rá, akkor egy páratlan, már-már majdnem hogy sörös íz tárul elénk. Nagyon finom.

Kávés: ez egy markáns bonbon a frissen lefőzött kávé ízével. Igazán csak a kőkemény étcsoki rajongók számára ajánlott! A batáta ugyan közelebb hozza a szívünkhöz a falatot, de benne a 80 %-os étcsoki és a kávé együttese egy határozott, kesernyés, kicsit savas, kakaós-kávés ízképet mutat.

A bonbonok tehát összességében jól eltalált, kiegyensúlyozott ízvilágúak, többnyire jó állagúak, szép vékony, roppanós kérgűek. Alakjuk szinte mindegyiknek más és más, de ez a készítési módból adódik (kézzel formázott, mártott bonbonok), s általa válik igazán egyedivé minden egyes darab. Kicsit a fényükön még lehetne csiszolni, hogy szebben mutassanak, de jó az irány, tetszik a merész és nem megszokott alkotók használata, csak így tovább!