Íme egy újabb birodalmi csokoládé. Csokoládia terület- és ültetvényszelektált (azaz cru-) sorozatából egy 66 %-os venezuelai csoki az, amivel próbálom magam ebben a fülledt melegben revitalizálni.
Amikor a kezembe vettem az újabb kiszemelt áldozatot, azt kérdeztem magamtól: „Lássuk csak, mi jut eszembe a csomagolásról?” A válaszom csupán ennyi volt: „Fenséges.” Na, igen a sötét színű doboz ezüst vonalai, feliratai, a korona, mind-mind kellő tiszteletet követelnek. A piros kakaótartalmat jelző négyzet pedig harsányan teszi közhírré, hogy mire is számítsunk a csoki karakterét illetően. Fordítva egyet a dobozon, az összetevők kapcsán pedig, ami rögtön feltűnik, hogy lecitint nem tartalmaz, ellenben Bourbon vaníliát.
Lassan hámozom le a trükkös kis csomagolást (külső doboz, belső kis tálca és végül egy aromazáró fólia következik). Hiába, a cru-nek meg kell adni, ami jár!
A csoki mintázata is a területszelektált mivoltát hangsúlyozza, azáltal, hogy a Földgömb sík vetülete rajzolódik a táblán.
Simogatom, tapogatom, forgatom. Felülete sima, a kézben már kissé olvadékony (ez is azt mutatja, hogy milyen meleg van). Szép, fényes, középmély barna színe a kakaótartalmának megfelelő. Jól roppan, egyenletesen törik, nem morzsálódik, nem szemcsés.
Illata mélyen kakaós, méhviaszos. Egyszerre herbás és gyümölcsös, talán a feper (avagy közismertebben szeder a fáról) illata az, amit érzek? A szájban jól, egyenletesen olvad szét. Zamatai nem bujkálnak, sőt szinte hadrendben sorakoznak fel. Amivel nyit, az a mézes puszedli, aztán kevés sav érződik benne, majd jönnek a gyümölcsök, pl. az aszalt szilva, a végén pedig a kakaós ízek.
Érdekes, hogy közepesen hosszú lecsengésében marad egy kis kesernyésség. Talán itt jön ez elő a leginkább, ugyanakkor szerencsére egyáltalán nem szárít.
Tartalmas csokoládé, tartalmas beszélgetésekhez, mint egy jó vörösbor...
Minősége: nagyon jó
Megvásárolható: Csokoládia
100 g/ 1490 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése