2012. március 8., csütörtök

Harrer Luka Pincészet Kékfrankos

A Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda Sopronban igazi gasztroturisztikai fellegvár. Az osztrák csokoládémester Karl Harrer különleges csokoládéi közül én, -hogy egy kicsit a bornál is maradjak- a Luka Pincészet Kékfrankos Csokoládéját választottam.

Luka Enikő pincészete a Soproni borvidék egyik jeles képviselője. Ennek megfelelően főként kékszőlőket termeszt Balf és Fertőrákos határdűlőiben. A borvidék zászlós bora került ezúttal nem palackba, hanem csokoládéba.

A csomagolása nagyon egyszerű, megjelenése olyan akár a palackon látható címke. Egy szalag veszi körül a fóiálba zárt krémes falatot. Úgy kell bánni ezzel a csokoládéval, mint a hímes tojással, ti. olyan puha. Inkább csokoládékrém, mint csokoládé. Színe melegséget árasztó, kellemes sötétbarna. Nem fényes, de nem is matt. Alig nyúl hozzá az ember és szinte érzi, ahogy szétfolyik az ujjai között. Nem érdemes tehát túl sokáig forgatni, tapogatni, harapjunk rá azonnal!

Az illata diszkréten elegáns. Ha behúnyjuk a szemünket, az lehet az érzésünk, mintha egy konyakmeggy bonbon várna ránk, aztán hirtelen átvált egy nugátos krémességbe. Íze első benyomásra a barrique hordók füstösségét hordozza magán, majd, ahogy elolvad és szétárad a szánkban a csokoládé, kibontakoznak a gyümölcsök is. A Kékfrankos meggyes ízei szépen előtérbe kerülnek. Lágysága, olvadékonysága a bársony puhaságára emlékeztet. Nem tolakodik semmilyen ízjegy előre, nem uralkodik el sem a csoki a boron, sem a bor a csokin, bár kétségkívül a bor azért jobban érvényesül, különösen ami, az utóízt illeti. A bor savai maradnak meg a legtovább a nyelvemen. Talán kicsit többet is megmutathatna magából a csokoládé.

Minőség: nagyon jó

50 g/ 900 Ft

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése