2016. november 29., kedd

Lovechock nyerscsokoládék

Lovechock terméket eddig csak egyszer régen kóstoltam, így örömmel tettem eleget az EndorFine Csokoládébolt felkérésének, hogy látogassam meg őket és egyúttal kóstoljam végig ennek a holland manufaktúrának a különleges „nyerscsokijait”, amelyeket itthon csak náluk találhatunk meg.
A boldogság forrását a Lovechocknál nemcsak kutatják, hanem igyekeznek is a fogyasztóik elé tárni. Számukra a csokoládé nem csupán az édesség élvezetéről, hanem a kakaóbabban rejlő értékes összetevők minél nagyobb arányú átviteléről is szól. Vagyis pörköletlen kakaóbabjaik és azok kíméletes feldolgozása révén őrzik meg a kakaó egészségünkre jótékony hatású vegyületeit (teobromin, feniletilamin, flavonoidok, stb.), amik ténylegesen elősegíthetik, hogy jobb közérzetünk legyen. A kakaóbabok Ecuadorból, organikus gazdálkodású farmokról származnak.

Ha kézbe vesszük a Lovechock csokikat már az „ökobarát” csomagolás látványa is örömmel tölt el bennünket, a külsőre letisztult, csupán néhány információt hordozó, újrahasznosítható papírral bíró csokoládédobozkákat kibontva, belül egy színes „álomvilág” tárulkozik fel előttünk, mintegy jelezve, hogy bizony itt egy különleges élményben lesz része a kedves kóstolónak. A következő pillanatban pedig feltűnik az is, hogy egy kis kísérő cédulát rejtettek készítők a csoki mellé. Ez a napi útravalónk része lehet (feltéve, ha naponta eszünk ezekből a csokikból pár falatot, ami egyébként szervezetünk számára abszolút kívánatos lenne!).

Lássuk is most már, hogy mit tudnak az előbbiekben felsoroltakon kívül ezek a csokoládék! Elöljáróban annyit az alábbi háromról, hogy mindegyikük 81 %-os, de megkóstolva korántsem érződik ez rajtuk. Nem kesernyések, nem szárítanak!

Elsőként pár szóban az Organic Raw Chocolate Maulbeere-Vanille: a glutén, tej-, finomított cukormentes, vegán csokoládé érdekessége, hogy a fő ízesítőkön, az aszalt faepren és a Bourbon vanílián kívül még jópár dolgot tartalmaz. Édesítésére a kókusz(virág) nektárt használták. Mellette pedig a quinoa, lucuma por, cayenne-bors és tengeri só is felsorakozik. (Csak így zárójelben jegyzem meg, hogy a csokiban talált mottó: Minél többet adok, annál többet kapok volt.) Valóban sokat adnak ezzel a csokival a készítők, akár külön-külön is regélhetnék az összetevők hasznosságáról, de most igyekszem nem el térni a tárgytól, amely szívemnek oly kedves, vagyis magától a csokoládétól!

Színe mélybarna, fedett, de egy nyers csokitól nem is várhatjuk, hogy csillogó fénye legyen. Tompán törik, morzsás is kicsit. Illata melegséget áraszt, édes fűszerekkel, a vanília lágyságával, némi kakaó aromával és nem utolsó sorban a faeper finom gyümölcsösségével. Ízében a kakaóbab talán jobban érvényre jut, de a (saját érzetre frissen kicsomagolt) vaníliarúd intenzitása azért mérvadó. A gyümölcs már alig-alig van jelen, helyette egy furcsa csípősség (az összetevőket megtudván, ez már nem is volt oly meglepő) bontakozik ki a falat végén. Szemcsés és kemény az állaga, de ugye itt a konsírozás és a temperálás más módon értelmezendő. A feldolgozás célja, nem a lágy selymesség a nyerscsokiknál, hanem a komplex beltartalom.

Jó csokoládé, sőt még azt is mondanám rá, hogy rafinált ezzel a kis csípősséggel, de talán kicsit elmaradt az íze az illattól.

Organic Raw Chocolate Ananas Inkabeere: az összetevők és a készítés paraméterei tekintetében hasonló az előzőhöz, leszámítva, hogy ebben nincs faeper, cayenne-bors és quinoa, de van helyette aszalt ananász, inkabogyó (physalis, avagy földi cseresznye) és mangó. Állagát, színét, felületét nem jellemzem külön, mert az előbbivel szinte azonos, talán annyi különbséggel, hogy az állaga kicsit lágyabb. Illatában a kakaóbab virágos-édeskés karaktere jobban érződik ennél a csokinál, mint az előzőnél. Íze gazdagabb, a gyümölcsök egyszerre és felváltva is megjelennek. Folyton változik, hogy mi bukkan elő belőle. Az inkabogyó savanykás jellege nagyon jól passzol a vaníliás-fahéjas érzethez, ami adódik a kakaóbabokból és az összetevőkből is. Az édességet az „inkák aranya”, a perui lucuma por juharszirupos íze továbbfokozza, így válik egységessé, behízelgővé a csoki, hagyva, hogy lelkünk igazán szárnyaljon az ízek birodalmában, ahogy e csoki csomagolásának kis üzenete is sugallja felénk.

Végül, de nem utolsósorban következzen az Organic Raw Chocolate Kirsch-Chili! Alkotókra szedve az előbbiekhez hasonló kakaómassza, kakaóvaj, Bourbon vanília, kókusz(virág) nektár, lucuma por, tengeri só tartalma mellett ennél a csokinál a cayenne-bors nagyobb dózisban került adagolásra, aszalt cseresznyével. Továbbá fahéj, kakaóbabtöret, mazsola is gazdagítja a csokoládét. (Ahogy ezt a felsorolást írom, bevillant a Zotter-koncepció, hiszen náluk is lehet olyan csokikkal találkozni bőven, amelyek sok-sok összetevőt tartalmaznak a különleges ízélmények, ízharmóniák kialakítása céljából, érdekes a hasonlóság.)

A három tábla közül kétségkívül ez a legintenzívebb illatú. Sok minden jut róla eszembe, a karácsonyi fűszerkeverékek, a tonkabab, a vanília és egy kis dohány. Szerencsére a gyümölcsösség is tetten érhető benne, így megelőzve a fűszeresség túláradó sokaságát. Törve egy darabkát azt látom, hogy más az állaga. A mazsola is segíthet abban, hogy nem érzem olyan „durván” szemcsésnek, mint az előzőeket. Íze sokrétű, a gyümölcsök és a fűszerek játéka továbbgyűrűzik a szájban is, az aromák után. Hosszú lecsengésű, kellemesen melenget az utóízben a chili (bár nem szeretem csokiban, de ez jól eltalált, arányos). A csoki üzenete ez volt:” Otthon érzem magam belsőm fényében”. Csokira fordítva nekem ez annyit jelentett, megelégedéssel tölt el e kockák elfogyasztása.

A három csokoládé közül talán az első picit elmarad a második kettőtől, s, ha összetettségét nézem a Kirsch-Chili volt számomra a leggazdagabb, leghosszabb, de az inkabogyós is eléggé tartalmas volt. Döntsön a kettő között a hangulatunk, hogy épp melyiket választjuk!

Ezzel persze a Lovechock élmények korántsem értek véget, hamarosan jön a folytatás...

2016. november 16., szerda

Curioso étcsokoládék

Ígéretemhez híven, ezúttal is egy érdekes párost mutatok be a Curioso műhelytől. Ahogy az előző cikkben már említettem, a manufaktúránál még nincsenek kitaposott útvonalak, de máris vannak figyelemreméltó tábláik.

Egy izgalmas alapanyagra esett a készítők választása a következő étcsokoládéikban. Haitiból származó nemes Criollo és Trinitario kakaóbabok felhasználásával született meg maga a csokoládé. Haiti kakaójára általában jellemzők az édes fűszerek, az intenzív kakaós jegyek és a relatíve magas savak. Meglátjuk, hogy ezekből mely karakterek köszönnek vissza az alábbi táblákban.

Curioso Haiti 65 %-os étcsokoládé kakaóbabtörettel: elsőként ezt választottam kóstolásra, mert a másik csokoládéban olyan intenzív fűszer van, ami mellett talán kevésbé érvényesül maga a csokoládé.

Kibontva az ízléses csomagolást, egy fényes, selymes, nagyon mutatós tábla kerül a szemem elé. Na, de nem is ez tetszik benne igazán, hanem a gyönyörű vörösesbarna színe! Roppanása inkább tompának mondható, pedig szép vékony a tábla.

Illatában egymást érik a különböző aromák dohány, faforgács, méhviasz és némi savasság is érezhető rajta. Egyszerre jut érvényre benne a kakaóbabtöret és maga a csokoládé. Ízben a savasság már kevésbé érződik, a cukor kicsit elfedi. A csersavak is csak finoman tudnak beleszólni az ízekbe. A méhviasz mellett kevés bőrösség és gyümölcsösség villan be, de aztán ezek gyorsan átadják helyüket a kakaó pörkölési jegyeinek.

Állagát tekintve ez a csoki közepesen olvadékony, közepesen lágy, nem fedi be a szájat. Kevésbé fajsúlyos, de nem is vártam el tőle, hogy az legyen.

Amit kerestem, az viszont benne van, valóban intenzíven kakaós, édeskés, ahogy az elvárható az alapanyagtól. Eléggé összetett, aromák és zamatok tekintetében is. Az illat alapján várt savasság azonban nem jelent meg benne, pedig jól állt volna neki egy picivel több, hogy ellensúlyozza az édeskés érzetet. Az viszont elég sokat elárul róla, hogy az első kocka után pillanatok alatt tűnt el a második is, majd egy egész sor a táblából, ízlett, no!

Curioso Haiti 65 %-os kakukkfüves étcsokoládé: az International Chocolate Award kelet-európai versenyén ezüst érmet nyert tábla vélhetően igen megosztó lesz a fogyasztók körében. Aki szereti a kakukkfüvet, annál „beüt”, aki viszont nem, azt inkább kiüti, mert bizony nagyon kakukkfüves. Na, de ne szaladjunk ennyire előre!

Megjelenésében, állagában természetesen nem tér el az előzőtől, illetve csupán a hátoldalán, ahol az előbbinél a kakaóbabtöret, ennél pedig a finomra morzsolt fűszer az, ami látható, egy érdekes zöldes árnyalatot adva a felületnek. Illetve nyilván az még a különbség, hogy míg a kakaóbab kellemesen roppanós, addig a kakukkfű legfeljebb egy kis szemcsés hatást gyakorol a rágás során, de persze ez nem róható fel hibaként, ilyen és kész.

Illatában az általam igencsak kedvelt méhviasz próbál feltűnősködni ennél a csokinál is, de bizony a kakukkfű egy szempillantás alatt maga mögé utasítja.

Ízében szintén a fűszer a meghatározó, de nem kell tőle megijedni, mert azért hagy teret a csokoládé finom kakaós karakterének is. Sőt, a frissesség erejével hatóan savasabb az összbenyomás ebben a táblában, mint az előzőben. Ráadásul a gyógynövényes kesernyésség is megjelenik a kakukkfű révén.

Nos, ez a csokoládé kuriózum a javából! Nagyon szívesen elmajszolok belőle egy, esetleg két kockát, de azért őszinte leszek, a fűszer intenzitása oly mértékű benne, hogy gyorsan telíti az embert, így újra és újra "rá kell járni". Arra viszont kiváló, hogy a téli hónapokban erősítse a szervezetünket, mind a kakaó jótékony antioxidáns hatása révén, mind pedig a kakukkfű fertőtlenítő, immunrendszer-erősítő hatása által. A napi pár kockát bizonyára meghálálja testünk-lelkünk.

2016. november 5., szombat

Marc Antoine Ingwer Dunkel

Marc Antoine a trüffelek és a pralinék nagymestere. A svájci-német cég, Confiseur Läderach 1962 óta készít svájci receptúrák alapján nemcsak csokoládékat, hanem süteményeket is. A er "Läderach - csokoládécsalád" három márkát foglal magába, a Läderach Chocolatier Suisse-t, a Läderach Professionalt és az általam most kóstolt Marc Antoine csokikat.

Jelenleg a kicsinek nem mondható csokoládéműhely széles repertoárjából a kezemben tartott csokoládé egy 52 %-os étcsokoládé kandírozott gyömbérrel.

A csomagolása tetszetős, fehér papírdoboz belül vékony celofánnal, amelyen keresztül bepillantást nyerhet a vásárló a középmély barna, és a halványsárga, egyenletesen elszórt gyömbérdarabkák által díszített csokoládératáblára.

Selymes tapintású, keményen, tompán roppanó, nehezen olvadó. Ha végre elolvad a szájban, akkor viszont bársonyos érzetű. Nem ragad, nem tömény.

Illata kakaós, közepesen intenzív. A gyömbér jól roppan. Picit csíp, de egyébként kellemes. Közepes hosszúságú, a legvégére marad a gyömbér.

Jó csokoládé, de nem túl széles az ízskálája. Forrócsokinak viszont nagyon jó (még rizstejjel is)!

Minősége: jó (+)

Megvásárolható: Csokissimo
100 g/ 1980 Ft

2016. november 3., csütörtök

Curioso tejcsokoládék

Az elmúlt hetekben megismerkedtem egy egri csokoládékészítő házaspárral, akik idén kezdték el a kis vállalkozásukat és máris elmondható róluk, hogy szép és finom táblákat készítenek.

Dr. Pappné Dragony Kinga és férje Papp Péter készíti a Curioso Manufaktúra valóban különleges csokikockáit.

A következő sorozatunkban néhány csokijukat izgalmas párosításokban mutatjuk be, hogy ne csak mi, hanem a kedves olvasók is kedvet kapjanak csokijaik elemezgetéséhez (vagy inkább elmajszolásához...).

Kezdjük is mindjárt két tejcsokoládéjukkal!

Silk of Curioso: egy 41 %-os tejcsokoládé elegáns, letisztult csomagolással. (Kicsit nehéz hozzájutni magához a táblához, mert a doboz kevésbé praktikus, de mint azt a készítőktől megtudtam azóta már újabb, egyszerűbb kibontású dobozkájuk van).

A tábla formája közel négyzetes, 3x3 kockára osztott, kakaófa és termése látható rajta, mint motivum. Szép vékony, nem morzsás, nem szemcsés, nem buborékos a felülete, középmély őzbarna színű, jó fényű. Selymes a tapintása, egyenletes a törésvonala, tompán roppan.

Illata nem túl intenzív, de kellemes kakaós. Pici pörkölési jegyet, lehelletnyi vaníliát, tejkaramellásságot érezni rajta. Elég összetett!

Jó ízű, de szájban már kevésbé tűnik gazdagnak. Nehezen olvad, kicsit ragadós az állaga. Ízében is a kakaó a domináns, nagyon enyhe gyümölcsösség (alig érezhető sav formájában?) van jelen benne, de az édessége azért ezt kevésbé engedi érvényesülni.

Utóíze a tejcsokoládéktól várhatóan finoman tejes-kakaós, ám kissé rövid. Jó alapanyag, különböző ízesítésekkel jól működhet.

És íme itt is van az a tábla, amelynek alapanyagául szolgált az előbbi tejcsokoládé!

Tejcsokoládé bio mandarinolajjal és rózsaborssal: a megjelenését tekintve megegyezik az előbbivel, annyi különbséggel, hogy a dobozt átívelő szalag halványabb kék színű (tudatva ez által a fogyasztóval, hogy bizony itt valamilyen összefüggés van az előző táblával-szeretem az ilyen egyértelműsítést!).

Kibontva a csomagolást a tábla megjelenése az előzőhöz szinte teljesen hasonló, szép és tiszta.

Illatban fűszeresség és gyümölcsösség násza érződik. Keleties illatok hömpölyögnek elő a táblából, időnként be-be libbenő kakaóaromákkal. Szerencsére az intenzitásuk pont jó és nem letaglózó.

Ízében a rózsabors és a mandarinolaj nagyon jól passzol egymáshoz és a tejcsokoládéhoz. Az egyetlen dolog, ami zavaró, hogy a rózsabors egészben van rászórva a táblára (és nem mondjuk őrölve-belekeverve), így ráharapva a rózsaborsra, az egy pillanatra teljesen átveszi az uralmat a tábla felett. Ha pedig olyan részt kóstolunk, ahol nincs a fűszerből, akkor csak a mandarinolaj érvényesül, így egyfajta kettősség jellemzi. Ha a két összetevő egyszerre kerül a mérleg (és a kóstoló) „nyelvére”, akkor bizony nagyon jó egyensúly alakul ki az alkotók és a csokoládé között. Édessége a mandarinolaj révén némileg csökken, de azért még érezhető. A tejesség érzetéből is visszavesz az olaj, de ez nem feltétlen baj, elég, ha az csak a háttérben nyilvánul meg.

Összességében ez a tábla kiváló példája annak, hogy válik egy jó (a fenti) alapanyag a gondos kezekben nagyon jó csokoládévá.