Manapság, amikor lépten-nyomon jönnek létre a
csokoládéműhelyek, már nem elég jó csokit készíteni, hanem valami új kell,
valami egyedi. Legyen más a csomagolás, a design, vagy a csokoládé íze, de
mindenképp valami kiemelkedőt kell alkotni, mint, ami az eddig megszokott volt,
mert különben nehéz érvényesülni a hazai pici, ámde lassan annál telítettebb
piacon.
Valószínűleg így jött az ötlet a CsoKiss
Csokoládémanufaktúra esetében is, hogy olyan összetevőhöz nyúljanak, ami talán nem
épp a legegyértelműbb választás, amikor arról van szó, hogy mivel dobjuk fel a
csokinkat.
Bevallom, már megfordult nekem is a fejemben a hagyma és
csoki gondolata, sőt, másoktól is hallottam róla, de azt is, ahogy elhessegetik
az ilyetén jellegű gondolataikat. A CsoKiss ugyanakkor vette a bátorságot és
nemcsak gondolatban játszadozott el az ötlettel, hanem meg is valósította azt,
hogy a hagymát csokoládéköntösbe bújtatta. Merész-nagyon is, de éppen ezért
kíváncsian vártam, hogy mi sült ki belőle. Persze, nem is én lennék, ha nem
ragadtam volna meg egyből az alkalmat, hogy ismerőseimet kicsit teszteljem e
csokival. A kérdés egyszerű volt: „Szerinted, mi van ebben?” Senki nem találta
el. A karamelltől a mogyoróig különböző ötletek merültek fel, de a hagymára nem
asszociáltak, csak amikor elárultam, akkor érezték meg és ugrott be az
„aha-tényleg”-érzés a kis kóstolói körömben. Hogyan is lehetséges ez?
A csoki csomagolása, külső jegyei még nem árulnak el semmit
a tartalomról. Megszokott forma és küllem. Az látszik, hogy valamivel meg van
szórva, de nem egyértelmű, hogy mi is az a táblán.
Illatában vegetalitás (egyenesen vegetás illat) érződik
leginkább, de ez még mindig nem árulkodik a csalafinta összetevőről.
Ízében ugyanez jön át, kiegészülve a karamelles és valóban
picit talán mogyorós, de mindenképp pörkölt magvas jelleggel. Ez vélhetően a
felhasznált pirított hagyma sajátsága és nem a csokoládéból eredeztethető.
A lecsengés a legárulkodóbb, mert abból viszont már jön (az
általam nagyon nem kedvelt finish a hagymafélék után) a tipikus kissé
kellemetlen hagymás utóíz és a nyomában sokáig megmaradó hasonló lehelet.
A csokoládé mindenesetre nagyon jól passzol a pirított
hagymához. Igazán jó választás volt ez a 60 %-os csokialap. Nem mondom, hogy
felveszi a versenyt a hagymával, de legfőbb erényeként az megállapítható, hogy
kerekké teszi az ízeket és mintegy alátámasztja-lefinomítja a hagyma
határozottan vegetális ízét. Pont annyi kesernyével és cukorral bír, ami jó
összbenyomást kelt az első pár falat után. Ráadásul a csoki állaga is jó.
Ezzel a kombóval csak egyetlen baj van, hogy, ha valaki
felbontja a dobozt, akkor el is kell fogyasztania azonnal, mert, ha két-három
napot vár, mielőtt ismét megkóstolja, akkor jön az igazi feketeleves (sajnos).
Ekkora már a hagyma megszívja magát nedvességgel, megereszkedik, elveszíti a
korábban jó ropogós állagát-karamellizált ízét. Nincs az a csoki, ami ilyenkor
überelni tudná azt az intenzív hagymaízt, ami már korántsem olyan sejtelmes,
mint a frissen felbontott táblánál. A minőségi besorolást is ennek függvényében
állapítottam meg. Ha nem kóstoltam volna újra, akkor az ötlet és az
ízkombináció alapján a „nagyon jó”-ba került volna, de azért így is jónak
mondható ez a csoki. Bátor felfedezők számára kötelező olvasmány-illetve
„kóstolmány”.
Minősége: jó (+)
Megvásárolható: jócsoki.hu (Ráday utcai Csokibolt)
890 Ft/ 30 g
Köszönjük a kóstolást!
VálaszTörlés