2012. január 4., szerda

Reduktív vagy oxidatív?

A Borklub szeptemberi bormustrája igazi technológiai jellegű kóstoló volt. Ezúttal arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen különbségek fedezhetők fel a borokban abból adódóan, hogy reduktív vagy oxidatív módon készültek. Ugyanannak a termelőnek, ugyanabból az évjáratból, ugyanabból a szőlőből származó reduktív és oxidatív érleléssel készített borait vettük górcső alá.

Matias Pincészet Cirfandli 2008 reduktív
Szalma- és aranysárga határán lévő szín. Illatban az első kénes benyomást szerencsére gyorsan felváltotta a komplexitás: vajasság, pirítós, fűszerek, méz, citrusok és virágos mező illata keveredett benne. Sokat vártunk a kortytól. Egy könnyed, kellemes játékos savakkal bíró ízvilágot kaptunk, de az előzőekben felsorolt aromák jóval halványabban jutottak kifejezésre a szánkban. 77 pont

Matias Pincészet Cirfandli 2008 oxidatív
Ebben a borban az aranyból mintha kevesebb jutott volna, de határozottan mélyebb színű, mint a párja. Illatban (kevesebb) méz, némi puncs érezhető, ízben ugyanez kiegészül még egy kis likőrösséggel is. A fajta talán kevésbé jut érvényre, mint a reduktív változatban, de azért nem mondhatjuk, hogy ráül a fa. Az utóízében egy pillanatig felvillanó zöldalma kifejezetten kellemes (bár volt, akit az ezzel párosuló savasság zavart). Határozottan teltebb, mint az előző, egyesek szerint szinte már-már behízelgős bor. Érdekes, hogy a két bor pontszáma viszont azonos lett. 77 pont

Matias Pincészet Pinot blanc 2008 reduktív
Közepesen mély szalmasárga szín. Illatban ismét egy kis fülledtséggel indult a reduktív bor. Várni kellett, hogy kiszellőzzön. Ezt vegetatív aromák pl. fű, herbák, majd pedig pörkölt magvak követték. Ízben minerális, fajtajellegesen mandulás, utóíze kesernyés-savas-szárító. Bizony a fajtának megfelelő savkészlettel bír. Ahogy az egyik kóstoló fogalmazott ez amolyan „iddogálós borocska”. A kóstolók többsége nehezen értelmezte ezt a bort. Ez annak tudható be, hogy nem nagyon ismerjük, fogyasztjuk és termeljük a Fehér burgundit, sokkal inkább társait. Meg kell hát becsülni, ha valami igazán finomra bukkanunk. 73 pont

Matias Pincészet Pinot blanc 2008 oxidatív
Aranyba hajló, tetszetős színnel mutatkozott be ez a Pinot. Lassan csordogált le a pohár falán és csak szép fokozatosan bontakozott ki előttünk az illata. Gazdagsága azonban szinte mindenkit levett a lábáról. Mézes, pörkölt magvas-mogyorós, kávés illatok, érett szőlőre utaló ízek, kerek savak, teltség, szélesség és hosszúság egyaránt jellemzik. Illata, íze teljesen összhangban van. Lecsengésében frissen sült magvas kenyér ínycsiklandozó íze teszi teljessé az élményt. Igazi fajtajelleges bor, amire a fahordó szerencsére inkább jótékonyan hatott, mintsem rombolóan. 83 pont

Orbán Pince Kőtenger Chardonnay 2009 reduktív
Szalmasárga, közepes intenzitású szín. Illata diszkrét, de összetett. Minerális-citrusos-tuttifruttis. Íze, mint a nyári szellő meg-meglibben előttünk, mindig más és más arcát mutatva. Mogyorós-diós zamatok, friss, de finom savak, selymes-krémes (seprőn tartás!) textúra jellemzi. Volt, aki szerint a csúcsán van a bor, volt, aki viszont még szánna rá egy kis időt, hogy megnézze, mit mutat később. Megoszlottak a vélemények, hogy ez, avagy oxidatív társa a jobb-e, de végül is az összpontszám eldöntötte a kérdést. 89 pont

Orbán Pince Battonage Chardonnay 2009 oxidatív
Természetesen ez a bor mélyebb, aranysárga színnel bír, mint a fémtartályban érlelt. Illata parfümös, mézes, gyümölcsös (jó érett körte aromája lengi körül). Teltsége nem meglepő, ellenben a magasabb savérzete (mint kiderült a reduktívban lévő néhány gramm maradékcukor tehető felelőssé a különbségért). A mineralitás ez esetben is érződik. Utóízében kevés kesernyésség is jelen van. Vélemény: ez a bor különlegesebb, mint az előző, de amíg az egy nyári, nappali bor, addig a seprőfelkeveréssel is gazdagodott Chardonnay inkább egy téli, esti bor. Ahogy az egyik kóstoló fogalmazott: „Ehhez a borhoz hangulat kell!” 85 pont

Matias Pincészet Szürkebarát 2008 reduktív
Aranysárga szín (ez most a fajtának és nem a technológiának köszönhető). Illata megint csak kénes kissé, de szerencsére idővel átvált egy friss szilvás, méhviaszos aromába, ami sokat javít a helyzetén. Szép, kerek savak, szárazpróbájában vaníliás, édeskés illatok jellemzik, de mégsem tett ránk tartós összbenyomást. Túl gyorsan elfogy a szánkban az íze. 73 pont

Matias Pincészet Szürkebarát 2008 oxidatív
Aranysárga szín. Likőrös illat, amiben furcsa módon még málna is érezhető. A kéntartalom ezúttal talán inkább ízben jelentkezett, de szerencsére csak alig észrevehetően. Viszont ami sok volt az az alkohol. Szinte éget ez a bor. Mézes íze pozitív benyomást tett ránk. Lecsengése kesernyés-vaníliás és sajnos kissé fémes. Így végül nem sikerült megelőznie reduktív párját. 72 pont

Ostoros-Novaj Kékfrankos 2009 reduktív
Színe rubinvörös, barnás bevillanásokkal. Furcsa ez, hiszen egy fiatal Kékfrankostól nem ilyet várnánk. Illata sajnos rossz irányba mutat. A Bretty-s aromák zavaróak. Íze poros, pirított szalonnás, „karcos”-amit a még mindig magas savak okoznak. Nincs összhangban a bor. Kár érte. 62 pont

Ostoros-Novaj Kékfrankos 2009 oxidatív
Ez a változat már biztatóbb. Bár itt is csak közepes intenzitású rubinvörös szín jellemző, de a barna egyáltalán nem érzékelhető benne. Illata szárított paradicsomra emlékeztet, ízében a fajtára jellemző meggyesség és fűszeresség kidomborodik. Ami hiányzik, az a teltség érzete, az egyensúly. A savak kilógnak, nem bántóak, de nem is finomak. 71 pont

A bírálati pontok az alábbi besorolásokat tükrözik:
95-100 pont: Máshoz nem hasonlítható csúcsbor
90-94 pont: Kivételes bor, egyedi karakterrel
80-89 pont: Nagyon jó minőségű bor
70-79 pont: Átlagos minőségű, jól iható bor
60-69 pont: Átlag alatti, de még iható bor
50-59 pont: Jellegtelen, gyenge minőségű bor

A tisztelt „bíráló bizottság” talán ismét kicsit szigorúnak bizonyult, de azért a pontok alapján is jól láthatók a különbségek az egyes tételek között. A tekintetben viszont kevésnek bizonyult ez a tíz bor, hogy valóban kijöjjön, hogy a reduktív, vagy az oxidatív technológia irányába megy-e el a fogyasztói ízlés. Lehet azonban, hogy az a benyomás, amit a Chardonnay kapcsán állapítottunk meg, -miszerint az oxidatív típusú borok inkább a beszélgetős, elgondolkodtató borokat jelentik- tényleg érvényes minden borra.

Ennek az izgalmas kóstolásnak biztosan lesz még folyatása, bár nem túl sokan készítenek kétféle módon ugyanabból az alapanyagból bort, de azért vannak még lehetőségek arra, hogy az egyik, vagy a másik irányba billentsük az ezúttal középen maradó mérleg nyelvét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése